Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-07-17 / 29. szám

KÖZERDEKÜ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész év'r'e 12 kor., félévre 6 kor., negyed­évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. A sertéspiac áthelyezése. •'• KÖztudomásu dolog, hogy egy ministeri rendelet értelmében sertés­piacunknak, minthogy az állategész­ségügyi követelményeknek nem felel meg, áthelyezése követel téti k. Ezen ministeri rendeletből kifo­lyólag az alispáni hivatal átiratot in­tézett városunk polgármesteri hivata­lához, mely szerint haladéktalanul gondoskodjék a heti sertésvásárok megtartására alkalmas ír.ületről s annak az előirt módon leendő beren (levéséről, amire két havi időt enge­délyez, melynek elteltével, ha a ren­delet foganatosítva nem leend, az esetben .a ministeri rendelet értelmé­ben a sertésvásároknak a jelenlegi helyen való tovább tartását be fogja tiltani és azok csak az országos ál­latvásártéren e célból külön berende­zendő területen lesznek tarthatók. Ezen engedélyezett két havi ter­minus már lejárt s igy nagyon ter­mészetes, hogy sertéspiacunk részére LAPTULAJDONOS és KIADÓ : o^ TÁRCZA. -^o A tigrisvadász. I. A legtarkább -életek egyikét, amelyet megfigyeltem, Hajagos Pista viharozta át. Ez a szó is az ő nagyotmondásainak válasz­tékos szótárából való. Szerette a romanti­kát beszédbén'' és^ tettben, mindig csak a rendkivülit, a szertelent kereste, s ha né­hány századdal korábban születik, ma a történet hősei vagy zsarnokai közt emle­getnék. * Most, amikor - rágondolok, pályájának csak a kezdete és vége áll előttem. Soha nagyobb Pálfordulása 1 Kész mese. Azzal indult neki, hogy otthagyta a gimnáziumot, elment valami kadét-iskolába, Majd tiszthelyettes lett, kinevezték hadnagy­nak és olyan lelkesedéssel viselte az egyen­ruhát, mintha a táborszernagyig meg sem akarna állni. Soha elszántabb huszár nem szolgált a király ármádiájában. Párbajait tucatszámra emlegették, lovasbravurjairól alkalmas területről gondoskodnunk kell, még pedig oly módon, hogy az előirt törvény rendelkezéseinek ele­get tehessünk. Nagy nehézségekbe ütközik ezen terület megválasztása, mivel alig ta­lálható oly terület, mely által a köz­érdek és magán érdek összeegyeztet­hetők volnának. A magánérdekek ha­tározottan azt követelnék, hogy a heti és országos sertéspiacok a vá­ros területén legyenek megtarthatók, mely eddig a közérdekkel karöltve haladt, de ezen piacnak az országos vásártérre való áthelyezésével ugy az egyes iparosokra valamint keres­kedőkre nézve nagyon is sérelmes lenne. A városi hatóság behatóan fog­lalkozott ezen kérdéssel, de nem ta­lált olyan modus vivendit, mely ezen fontos érdekeket némileg is orvosolni tudná. Ajánlott is egy területet á lak­tanyával szemben, de részint a meg­vásárlandó terület drágasága, részint felmerült akadályok miatt ezen terv­HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. ről le kellett mondani. Ugyancsak szó van arról, hogy a jelenlegi Korona­teret, a Korona vendéglő kertjével kibővítve a sertéspiac céljaira fel­használják. de ezen terület térszüke nem volna alkalmas az országos ser­tésvásár megtartására. A sertéspiac áthelyezése kérdé­sével — minthogy a legközelebbi közgyűlés napirendjére kerül — a pénzügyi bizottság is foglalkozott és ez érdemben oly javaslatot tett, hogy tekintettel arra, miszerint a sertés­vásár jelenlegi helyen meg nem tart­ható, ugyszinte mivel a jelenlegi sertésvásár közelében javasolt más felületek részint kicsinységüknél, ré­szint drágaságuknál fogva figyelembe nem jöhetnek, a heti és országos sertésvásárt az országos vásártérre helyezzék ki, mely javaslatot az álla ídó választmány — mint a köz­gyűlés előkészítő bizottsága — kény­szerhelyzetből kifolyólag elfogadott. Kényszerhelyzetből mondjuk, mert tényleg a javaslatban csak azt legendák keringtek, asszonyhóditásairól nj Dekameron járt szájról-szájra, Néhány év múlva mégis mindenbe beleunt. Már főhadnagy volt, amikor elke­seredve panaszkodott nekem : — Nem ér semmit ez a katonásdi! — Hát mi kellene ? —• Háború kellene ! Legalább az ! Rettentő ez a tétlenség. Miféle életcél az, megnézi naponta : jól vakarták-e meg a lovakat ? felügyelni a lovaglóiskolában ; nyakon teremteni néhány buta közhuszárt; versenyt inni az inspekcióra érkező generá­lissal — eh, torkig vagyok már mindezzel. Mért is születtem ebben a rettenetes békés korszakban 1 Hej, csak lennék diplomata, csak lennék valami nagykövet, teszem Oroszországban, milyen galibát csinálnék ! Ugy összeveszejteném a tisztelt államokat, hogy az európai egyensúly menten föl bil­lenne s fenekestül fölfordulna az egész mi veit és nem mivelt világ. Nevetett maga is a naiv és bolondos óhaján. A/tán nem láttam sokáig. De tudtam hogy levetette az uniformist. Haza ment a Tátrába s ott háborúskodott, nem az ellen­séggél, országok katonáival, hanem a vaddisznókkal és szarvasokkal. Hires va­dász volt mindig, de most az ország első puskásai közt kezdték emlegetni. Minduntalan vissza kellett gondolnom rá, amikor egy padban ültünk ott az isko­lában. Olyan mérges képű, szótlan, butácska fiu volt Hajagos Pista. Csupa súgásból fe­lelt, s a világ-csodák nem utolsója az, hogy a négy gimnáziumot átúszta. Es mégis országos tekintély lett. Hát még mikor a nagybátyja mindenét ráhagyta. Hirtelen nagy úrrá lett. olyan nagygyá, hogy szük lett számára Magyarország. Hamar el is t.ünt és néhány évig megint nem láttuk. De megindultak az ujabb legendák róla. Hol Dél-Amerika, hol Afrika, hol Ausztrália postája és távirója küldött róla hírt: milyen szerencsés és érdekes világjáró. Már csak az exotikus világrészek vonzották. Egy levelében szörnyű fogadalmat tett : „Utálom Európát. S ezennel kijelen­tem. hogy soha a lábamat be nem teszem többé abba az unalmas, agyonczivilizált világba !" — Már tisztára bolond 1 — mondogat­tuk mi idehaza. De hisz mindig hóbortos volt. Kalandra szomjas, vad és kegyetlen hajlamú. SERÜVIZ az egyedüli elismert kellemes izli természetes hashajtószer.

Next

/
Thumbnails
Contents