Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.
1903-03-15 / 11. szám
Közérdekű független hetilap Megjelenik minden vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., nedvedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Szabadság ünnepe, ! I Márczius 15. HIRDETESEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Ötvenöt év telt el azóta, hogy a magyar nemzet felébredt lethargikus álmából s minden egyes fia segedelmével kivivta a törvény előtti egyenlőséget, a vallásfelekezetek egyenjogúságát, a sajtószabadságot, s lehetővé tette azt, hogy az egyéni és polgári szabadságnrk azon nagy fejlődési, alapja megvettessék, melyre helyez- kedve a közügy szolgálatában• s társadalmi téren mindenki, érvényesük hessen, a mint arra tulajdonai s kifejtett munkássága praedestinálják.. Az az önfeláldozás, melyet a nemzet ötvenöt évvel ezelőtt tanúsított, azok a véres harczok, hol legvitézebbjeink hulltak el, teszik szentté nemcsak márczius idusát, de azt a hosszú időt is, mely harcz és háború között telt ei s melynek vége a megalázó elnyomatás sötét korszaka lett. Előbb a véres harczok, azután az elnyomatás sötét napjai tették próbára a nemzet erejét, amazokat megvívta egész Európa bámulatára, emezeket elszenvedte az egész világ keserűségére. S a 48-iki ősök emléke kell, hogy szent legyen e haza minden fia előtt, a 48-ik év márczius 15-ike kell, hogy emlékezetes legyen e hazában mindörökké. A 48 ias nagy idők nagy embereket terem tettek: :Az egész világ bájnulva nézte a kis maroknyi népet, -melynek neve magyar. És akik nem ..valá-nak - érdelíélve" a nagy küzdel.mekbeu, elragadtatással beszéltek arról a hős népről, mely inkább elpusztul, semhogy rabigába hajtsa magát. Hiába ellene a nagy hatalom, hiába az iskolázott nagy hadsereg, kapakaszával is halálmegvetéssel, hősies elszántsággal küzd a magyar, hogy védje az igazát. Nézzetek széjjel a világtörténelemben és kevés hozzá hasonlót fogtok találni. Véssétek jól emlékezetekbe ezeket a fényes napokat, hogy boldogan, büszkén mondhassátok : „Magyarok vagyunk !*'' S ne feledjétek el nagyjainkat, kik vérükkel áldoztak a haza szabadságáért, akik lelkesülve a nagy eszméért, harczba vitték legdrágább kincsöket: életöket. A magyar hazaszeretetnek ők adták meg legékesebb példáit, ők, kik az utókor kedvéért föláldozták önmagukat. Becsüljük meg azzal a megemlékezéssel, melyet százszorosan megérdemeltek és adjuk tovább e kegyeletet nemzedékről nemzedékre. Márczius tizenötödike hazánk legnevezetesebb napja. Ez szabadított ki Bls® cscalodzis. Gyűlölöm a férfiakat, — mond fa Terike az iskolában. A többi gymnazista lányok megdöbbenve, szinte tiszteletteljesen néztek rá, hogy ezt a nagy igazságot ily könnyedén ki merte mondani s az egész osztály kíváncsian Terike köré sereglett. — Bizonyosan szerelmes vagy, — szólt oda az egyik, — és persze boldogtalanul. A lányok egy része kaczagott a gúnyos megjegyzésen. Terike azonban végtelenül méltóságteljes tekintettel nézett körül. —• Sohasem voltara és sohasem leszek, — telelte büszkén. Mégis elpirult kissé, mert épp e pillanatban Katinka [.lépett be az ajtón. Katinka pedig Terike legjobb barátnője volt és ismerte minden titkát. És tudta azt is, hogy Terike a közelmúltban még egészen másként vélekedett a férfiakról. De ugy látszik, Katinka nem hallott semmit, sőt ma még vigabb és mosolygósabb volt az arcza, mint máskor. Egyenesen Terikéhez sietett. — Képzeld, házi-bált adunk, — mondta izgatottan és félrevonta barátnőjét. — Margitnak a születésnapja lesz. Sok, sok embert fognak meghívni s én azt is hallottam, amint édes apa ebéd után azt mondta mamának, hogy jó lesz még a télen vőlegényről gondoskodni, mert ő csak egy évig báloztatja a leányát. — Es Pista? Hiszen Margit menyasszony — jegyezte meg fagyosan Terike. — Az jgaz. De édes apa erről semmit se tud. Édes apa kinevette Pistát, mikor eljött Margit kezét megkérni. Azt mondta, a jogász tanuljon jogot és ne fantáziáljon h áz asságról gyere készszel. — És ő eltűrte ezt a sértést ? — kérdezte Terike lángoló arczezal. Katinka vállat vont. — Pista nagyon jól tudja, hogy Margit meg fogja várni, nem megy férjhez máshoz. — Es bálozik. — Ó, csak azért, hogy feltűnés nélkül találkozhasson Pistával. De nem is ezt akartam mondani. Sokkal nagyobb újságom van a számodra. Mama megengedte, hogy téged is meghívjalak. Terike szemében az öröm fénye csillant meg. De a másik perczben eszébe jutott már a fogadása. — Kőszönóm, nem mehetek, — felelte, erőltetett nyugalommal. —• Férfiakkal nem beszélek többé. Csakis női társaságba fogok járni ezután. Katinka határtalan meglepetéssel bámult rá. Terike pedig végképen elvesztette minden önuralmát. A szemei könnyekkel teltek meg s az ajka vonaglott, amint még egyszer daczosan kimondta : — Gyűlölöm a férfiakat. Volt is oka rá. Hiszen megbizonyosodott a rosszaságukról, a léhaságukról, megismerte csúf, önző természetüket; tudta, hogy egyetlen szavuknak se lehet hinni, mert azt képzelik, a lányok csak arravalók, hogy elbolondítsák és kijátszák őket. Udvarolnak jobbra, balra, holott a szivük már nem szabad és hiszik, hiu önhittséggel, hogy mindenki beléjük szeret. Csakhogy, tisztelt uraim, nem minden lányt lehet bolonddá tartani. Még akkor se, ha az érettségitől két hosszú év választja el, s a ruhái nem söprik a földet, mint az irigyelt nagylányoké. egyedül elismert kellemes fzü természetes liasliajtó szer.
