Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.
1903-08-23 / 34. szám
kitott felügyelő* bizottság hatáskörébe tartozik. Ezen bizottság a városi tanácsból és a képviselőtestület által saját kebeléből választott 12 taghói, továbbá a v. főmérnök és főszámvevőkből áll. A bizottság niegbi zatása három évre és pedig az egyik általános városi képviselő választástól, a másik általános képviselő-testületi bizottságának megalakulásáig terjed. 3. §. A felügyelő bizottság a villamtelep kezelése és az üzlet vezetése körül önállóan intézkedik, különösen pedig az üzlet rendes vezetéséhez szükséges berendezési és fenntartási anyagok beszerzése, a mellék termékek értékesítése és azok árának meghatározása, valamint a telepen és vezetéken eszközlendő nagyobb munkálatok és változások és általában az ügyviteli körüli teendők felett végérvényesen határoz. Elkészíti a villamos mű költségvetést, utalványozza a kiadásokat és eljár mindazon ügyekben, melyek a mü jövödelmezőségére befolyással birnak. 4. §. Kötelés a felügyelő bizottság a villámmá kezelését és vezetéset és üzemét éber figyelemmel kisérni, a könyvvezetést ellenőrizni és különösen felügyelni arra, hogy a mű kezelése tényleg és valósággal az üzem elveinek megfelelőleg teljesittesék, hogy a villamtelep alkalmazottjai szakszerűen, pontosan, híven és ezen szabályzatban foglalt általános utasításoknak is megfelelőleg teljesítsék kötelességeiket. Ezen jogok gyakorol hatása végett, a bizottság bármely tagjának, bármikor joga van, nemcsak szóval a mű vezetőjétől, vagy az ott alkalmazottaktól felvilágitást kívánni, hanem személyesen a helyszínén a könyveknek, ügyiratoknak, kezelésnek stb. közvetlen betekintése által magának minden irányban kimerítő meggyőződést szerezni. 5. §. A városi számvivőség köteles az e'lezőrzés gyakorolásában részt venni és a számadásokat felülvizsgálni. 6. §. A bizottság negyed évenként legalább egyszer azonkívül az elnök, vagy ha a bizottság 3 tagja kívánja, ülést tartani köteles. 7. §. A bizottság a határozatokat szótöbbséggel hozza meg. — Szavazatok egyenlősége esetében az elnök dönt. — A kisebbségben maradt bizottsági tagoknak jogukban áll, külön véleményüket jkönyvbe felvétetni. 8. A városi villamtelep szemészetének fizetését a felügyelő bizottság állapítja meg. A rendes fizetéseken kivül a f. bizottság az év végén, az üzleti eredményhez, továbbá a tüzelő és kenő anyagoknál elért megtakarításokhoz képest rendkivüli járulékokat is állapithat meg. 9. §. Az üzemvezetőt, főgépészt és főkönyvelőt a felügyelő bizottság választja. A többi személyzetet, a felügyelő bizottság által meghatározandó számban a polgármester nevezi ki és bocsátja el. 10. §. Az összes alkalmazottakkal a szolgaszemélyzet kivételével Írásbeli szerződés kötendő. 11. §. A városi villammü üzemvezetője a villamtelep technikai üzemét egyedül, — a gazdászati ügyeket pedig a főkönyvelővel együttesen vezeti. Ugy az üzemvezető, mint a főkönyvelő a felügyelői bizottság végrehajtó közegei, akik a felügyelő bizottság állandó ellenőrzése mellett, személyes és vagyoni felelősség alatt rendelkezési hatáskörrel birnak. mindazon ügyekben, melyek a villamos mű műszaki, nemkülönben a gazdasági ügyek vitelére vonatkoznak. Az üzemvezető felügyel' a villamos mű szabályos és zavartalan működésére, vezeti a telep által eszközlendő szerelési munkálatokat ellenőrzi és a főkönyvelővel együttesen foganatosítja a megállapított költség előirányzat keretén belül a telepen és vezetékhálózaton szükséges munkát, helyreállításokat és javításokat. Sürgős esetekben a költségvetés keretén kivül teendő kiadásokat a polgármester utalványára, miről e f. bizottságnak 3 nap alatt indokolt jelentést tenni tartozik. A munkálatokhoz szükséges anyagokat a f. bizottság jóváhagyása után a főkönyvvelővel együtt beszerzi, a villamtelep által készítendő magánberendezéseket a megállapított ár mellett elfogadja, ezekre vonatkozó terveket és kiviteli rajzokat elkészíti, a magán- berendezések felülvizsgálatát teljesiti és a városi hálózaton előálló rendzarok azonnali megszüntetése véget intézkedik. 12. §. Köteles az üzemvezető a főkönyvelővel együtt minden hó 15-ig, az elinalt hóról szerkesztett és okmányokkal felszerelt számadásait felülvizsgálás végett a polgármesteri hivatal iktatójába beterjeszteni és ugyanekkor ezen szabályrendeletben körülírt összes elvégzett és folyamatban levő munkálatokról Írásban jelentést tenni. A felülvizsgált számadásokat a számvevőség a felügyelő bizottsághoz terjeszti be. 13. §. A villamtelepen és a vezetékhálózaton alkalmazott személyzet és munkások felett a felügyeletet, ellenőrzést és munkabeosztást az üzemvezető teljesiti. 14. §. A telep pénztára az üzemvezető zára és a főkönyvvelő ellenzára alatt áll, kik netáni hiányokért egész vagyonukkal felelőssek. 15. §. A városi villamtelep a város egyéb vagyonkezelésétől teljesen független, külön pénztári kezeléssel és köny vezetéssel bir. A pénztári kulcsok másodpéldányai a városi pénztárban lepecsételt csomagban őrizen előle. 16. A telep pénztárában a folyó kiadások felvételére 300 korona visszatartható tehát a 300 korona felüli összeg mindenkor a város pénztárába szállitaiidók be. 17. §. A villamtelep pénztára által következő kisdások fizethetők: a) segédmunkátok és napszámosok illetményei b) felszerelési és anyagszámlák 300 korona erejéig, c) betegsegélyező pénztári járulékok, d) biztosítási dijak. 18. §. A szémélyzet illetményei, valamint a 300 koronát meghaladó számla tartozások, továbbá a központi villammű létesítése céljából felvett kölcsön után a törlesztési összeg a városi pénztárból, a vihamos alap terhére fizettetik ki. 19. §. A villamosmű bevételeit és kiadásait. „Villamosmű pénztára" czimen, a városi pénztár tartozik elkülönítve kezelni. A városi pénztár köteles a villamtelep pénztára által beszálitott és átvett összegeket, valamint a kiadásokat a város egyébb jövedelmeitől és kiadásaitól elkülönítve kezelni és könyvelni, a befolyó összegeket, a városi képviselőtestölet által évenktnt meghatározandó pénzintézetekben elhelyezni és a betéti könyvecskét a pénztárban megőrizni. Ugyanezen módon kezelendő a forgó töke is. 20. §. A villamosmű pénztárából kifizetések csakis a felügyelő bizottság avagy polgármester utalványára történhetnek. A villamtelep által beszolgáltatandó összegek A dominó felháborodva sziszegte : De hisz ön őrült . . . — Te tettél azzá én imádott angyalom, tudom, hogy te is szeretsz, mutatja leveled . . . A dominó kétségbeesett vergődéssel akarta kezeit kiszabadítani a Berégüyéből, de az nem eresztette. — Oh ne hagyj itt, ne menj még, vagy mond, mikor látlak — holnap ? Nálad V Ne, ne vond ki a kezed . . . — Őrjöng. — Te vagy az oka édes szép szerelmem, annyi éven át minden álmom, minden reményem, ma földi üdvöm, boloogságom. S akkor, mint aki teljesen elvesztette az eszét, aczél karjával magához szorította a hölgyet, másik kezével hirtelen felemelte az álarcz fátyolát s mielőtt a dominó védelemre gondolhatott volna, forró, szenvedélyes hosszú csókot nyomott ajakára. A dominonak ekkor sikerült kisiklani az ölelő karokból s kifutott a teremből. Elemér ugy érezte, hogy a menyország egy darabja szállt a szivébe. Az izgalomtól fáradtan ült le egy karszékbe, szemeit behunyta s képzeletben újra és újra átélte az elmúlt perezeket. Körülötte még ott lengett a szép asszony édes tubarózsa illata — boldog volt nagyon. Mennyi ideig ült ábrándos lethargiájában, nem tudott róla számot adni. Arra riadt fel, hogy valaki a szobába lépett. Gróf Osgyán volt. —• Ah, te vagy az Arthur ? Nem láttad, egy szép és rózsaszín domino bent van a nagy teremben ? — Nincs — felelt Osgyán nagyon ridegen — már elment s azt üzente, hogy menj utána. Elemér indult a nagy terem felé. Osgyán reá szólt: — Nem arra — erre közelebb s rá mutatott "egy mellékajtóra. Elemér rohant a lépcsőre s kocsijába dobva magát, a Dövényi-palotához hajtatott. Ott csengetett vagy egy óra hosszat — de a cselédek alkalmasint nagyon jól mulattak, senki sem jött kaput nyitni. Mikor gróf Osgyán visszaíért a nagy terembe, egy kék kapüsonos rózsaszín dominó jött reá szembe : — Kérem gróf, nem látta Beréghy Elemért ? — De igen — éppen most távozott el — felelt és sietett a felesége szobájába, hogy megvigasztalja a kanapén zokogva síró, rózsaszín kapüsonos kék dominóba öltözött megbántott szép nejét. A nagy teremben pedig a másik dominó apró rózsaszín keztyüs kezeivel darabokra törte a Wattern-festette legyezőt s befutott a kis szalonba s ugyanazon karszékben, miben pár perez előtt Elemér álmodozott, keservesen kezdett sírni. Másnap délben Elemér újra jelentkezett Dövényinénél, de a komornyik azt mondta, hogy a báróné beteg s nem fogad senkit. A kaszinói jelenetet követő reggel a vivó telek pontosan megjelentek a lóversenytéren. A szokásos formalitások után felállították őket. Mikor Drugáth átnyújtotta a pisztolyt, Elemérjnagy, őszinte szemeivel rámosolygott. — Te Imre, csak azt az egyet szeretném tudni, mi az ördögért cselekedte ezt az ostobaságot velem Arthur ? — Hiszen ha én tudnám! — felelt vállvonva a gróf. Aztán megadták a jelet. — Az Osgyán feje feletti ágra egy kósza galamb repült, Elemér azt vette célba, de nem volt ideje lelőni, mert a célzási idő ötödik másodpercében dördült az Arthur gróf fegyvere s a báró odarogyott a szép, friss, ujonfakadt gyepre. A felbukkanó kora tavaszi nap verőfénye áradt el a tájon, egy pajkos sugár odacsintalankodott a sebesült behunyt szemeire s ugy tetszet neki, mintha millió kék és rózsaszín felhőbe tubarózsa-csőkor lebegne előtte s elmosolyodott. Felnézett, körülötte ott térdepeltek barátai s az orvosok. Még egyszer rámosolygott Drugáthra. — Csak azt szeretném tudni, miért, — miért 1?
