Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-08-23 / 34. szám

„ i jegyzék mellett adandók át, melyekről a pénztár a telep számára nyugtát ád. 21. §. A városi villammüröl, raktári készletekről és ezeknek felhasználásáról ren­des és pontos raktárkönyv, (anyag-könyv, a havonként eszközlendő áramfogyasztás fel­tételéről, —- leolvasási könyv, — ennek alapján és segítségével, áramfogyasztási könyv és napló s végre főkönyv vezetendő a mű főkönyvelője által, aki vezeti egyúttal a mű leltárát is. 22. §. Főkönyv kettő vezetendő és pedig az egyik, a főkönyvelő által amely a bevételeket és kiadásokat egészen részlete­sen tünteti fel, a másik a városi számvevő­ség által, a költségvetés rovatainak megfe­lelően sommásan vezetendő. 23. §. Mindkét főkönyv, minden év végén lezárandó és a villamnni által szer­kesztett főkönyv a mérleggel és leltárral együtt a mű vezetője által a következő év február hó 15-ig a polgármesteri hivatal utján a világitási bizottság elé terjesztendő. 24. §. Minden év végével a v. szám­vevőség felügyelete alatt leltározás eszköz­lendő és ennek eredménye alapján készí­tendő év végén a mérleg. 25. §. A felügyelő bizottság által meg­állapított évi mérleg a havi számadás és mérleg alapján a városi számvevői hivatal által felülvizsgáltatik s a házi pénztár záró számadásával egyidejűleg a képviselőtestü­lethez beterjesztetik. A mutatkozó tiszta jö­vedelem a v. közpénztárba utalandó. 26. § A városi központi villamnni költségvetése a kö\eikező évre mindenkor augusztus hó 15-ig a felügyelő bizottságnak bemutatandó. A bizottság a költségvetést az üzemvezető meghallgatása mellett saját véleményével ellátva a városi képviselőtes­tületnek előterjeszti. Az üzemi év a naptári évvel azonos. 27. §. A villám telep köteles a világí­tásra szolgáló összes gépeket, készülékeket, vezetékeket és lámpákat üzemképes álla­potban fenntartani s más részt jogosítva van a város területén levő összes tereken, utcákon, telepeken, valamint a városi és magán épületeken, ugy a köz- mint magán­világitáshoz szükséges vezetékeket, oszlo­pokat, tartókat, alkalmazni, fenntartani, ki­cserélni és pedig az építési és közbiztossági rendszabályok megtartása mellett. 28. §. Ha a közvilágítás czéljaira a város által eddig használt vezetékek, lám­pák és karos lámpák kicserélése rendeltet­nék el, akkor az árkülömbözet a városi pénztárból fizetendő. A már meglevő lám­páknak áthelyezése a villamtelep részéről csakis a városi tanács engedélyével eszkö­zölhető és a felmerülő költségek a városi pénztárból fedezendők. 29. §. Ha utcza-szabályozás, továbbá köz vagy magán épület építése vagy javí­tása következtében a vezetékek vagy lám­pák áthelyezése esetleg eltávolítása válik szükségessé, erről a villamtelep idejekorán értesítendő és ez köteles a munkákat lehető gyorsasággal foganatosítani. A költségeket a villamtelep viseli. 30. §. A vezetékek alkalmazása és ki­javítása alkalmával a köz és magán tulajdon lehetőleg kímélendő. A köz és magán tu­lajdonban okozott károk a villamtelep által megtérítendők. 31. §. A villamtelep szavatol a sze­mélyzete által a közvilágításnál okozott ká­rokért. 32. §. Ha a közvilágítás teljesen, vagy részben megszakittatnék, a villanytelep kö­teles az akadály mielőbb megszüntetéséről és amennyiben a megszakítás a következő napon is tart a város ideiglenes világí­tásról gondoskodik. Ha tüzesetek, zivatarok és egyébb körülmények folytán, melyek a villamtelep hatalmán kivül esnek (vis major) vagy idegen személyek által boszuból, vagy vigyázatlanságból okozott sérülés folytán a közvilágításban megszakítások állanak be, a villamtelep visszafizetésre nem kötelez­hető, mindazonáltal köteles minden rendel­kezésére álló eszközzel a villamtelepnek üzemképes állapotba való gyors visszahe­lyezését foganatosítani. 33. §. A közvilágítási órarendet a vil­lám-telep üzemvezetőjének meghallgatásával a városi tanács állapítja meg. Ünnépies és mulatságos műsorunk volt a hét folyamán. Az ünnepi hangulatot Ö Fel­sége születésnapja és Szt. István napja, a mulatságos műsort pedig a kath. legényegy­let és kőmivesek nyári mulatságai szolgál­tatták. 0 Felsége születése napját lakosságunk a hagyományos szokáshoz híven ünnepelte meg. Ezen ünnepén huszárezredünket illeti meg a főszerep, amennyiben a tábori misén és plébánia misén kivül a szokásos díszebéd megtartásával adnak a napnak fényes jelen­tőséget. Huszárezredünknek máskülönben is kijutott az ünneplésből. A születés napot megelőzőleg kergették egymást a szemlét tartó dandárparancsnok és lovassági félügyelő. Alig végzett a dandárnok, már másnap meg­lepte őket a felügyelő és ha még hozzá vesz­szük, hogy két napi időköz után a Szt. Ist­ván napjára kitűzött ünnepi misén is részt­vettek, elmondhatjuk, hogy huszárezredünk­nek alig maradt ideje, hogy az atillát a zub­bonnyal felcserélhessék. Mint hallom azonban ezen szemlék csakis jóhatást eredményeztek, mert az öröm­napon megtartott díszebéd kitűnő hangulatát azon kiváló elismerés, melyet ugy dandárpa­rancsnok, valamint a lovassági felügyelő a tisztikarnak juttatott, olyannyira fokozta, hogy még hajnalba is hangoztatták a Griff szálloda nagytermének falai, ..hogy nincsen párja a 7-ik honvédhuszárezred tisztikarának". De nemcsak a falak hangoztatták, hanem még másnap este is a cigány zenészek is azzal dicsekedtek, hogy nekik jutott a szerencse ily derék tisztikarnak muzsikálni és őket mu­latta tni. Ezen mulatságnak lesz még folytatása is, melyben azonban ezredünknek csak egy része vesz részt. Városunkból néhány tiszt­nek és két szakasz legénységnek jut ki eb­ből a mulatságból, amennyiben elvezényelték őket a Tolna megyében megtartandó hadgya­korlatokra. Mulatságnak ugyan nem mulatság, de mi az a mi ezredünknek két heti hadgya­korlat? Lehet, hogy mégis mulatság. A Szt. István ünnepi nappal kapcsola­tosan a kath. legényegylet és a kőmives se­gédek szakegylete ünnepeltek külön-külön egy nyári mulatsággal. Ők is elmondhatták volna egymásról, hogy „der Schlag soll die Konku­renz betreífen", de nem volt reá szükség, inert mindkét fél várakozáson felüli ered­ménnyel zárta le ugy erkölcsi mint anyagi tekintetben a jövedelmet. A kőművesek a Kaszinó kertben, a le­gényegylet saját udvarhelyiségében tartotta meg mulatságát. Jellemző azon kíváncsiság, amely az ily egy napon megtartott mulatsá­gok résztvevőinél mutatkozik. Minden érkezőt azzal fogadnak, hogy mennyien vannak ott? hány pár táncolta a négyest ? Ha már senki sem tud felvilágosítást adni, akkor végső eset­ben a kucséber ad hiteles adatokat a mulat­ságról, akinek azután érdekében áll azt a mulatságot fényesebbnek jelezni, ahol ép kér­dezik. Itt azt mondja, hogy ez sikerült job­ban, ott még épp az ellenkezőt mondja. Ez alkalommal, mint hallom a kucséberek mind­két mulatságot egyformának deklarálták. Ha még azt jelzem, hogy a szinügyi bi­zottság nemsokára ülést szándékozik tartani, hogy a körünkbe érkező színtársulatnak ígé­reteire az ellen ígéreteket megtegye, elmond­tam mondókámat a heti krónika részére. Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város vil­lamos világításához, a villamos do­rongok már megérkeztek. Az hirlik, hogy a villamos telep épületeire megtartott árlejtésen — árfelejtés volt. Az hírlik, hogy Hegedűs képvi­selőnk, készül visszasírni a lejárandó mandátumát. Az hírlik hogy a polgármester a legközelebbi közgyűlés napját agyon­tárgy sorozta. Az hirlik, hogy a rendőrséget je­lenleg nem háborgatja senki. Az hirlik, hogy a Sporttelepen most már két helyen ver(ő)ik egy­mást. Az hirlik, hogy a kőmives segé­dek mulatságán sokan „üzlet érdek­ből" jelentek meg. Az hirlik, hogy a kath. legény­egylet mulatságán a kialudt mécsek jó szolgálatot tettek. Az hirlik, hogy színtársulat tag­jai már szállingóznak. Az hirlik, hogy a villamos mozgó színházban alig mozognak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének délben virrad. ÜÍT -r -cn — A király születés napja. Városunk lakossága igaz szeretettel és őszinte lelkese­déssel ünnepelte meg ősz királyunk 7. Fe­rencz József születésének 73 ik évfordulóját. Köz- és számos magán épületeiken nemzeti zászlók lengtek, az egész város lakossága ünnepi díszt öltött magára és már kora reg­gel mozsárlövések jelezték az ünnep jelen­tőségét. Már a kora reggeli órákbau huszár­ezredünk három százada Ötvös Imre őrnagy osztályparancsnok vezénylete alatt a kaszár­nya melleti gyakorlótérre kivonult, hol sá­tor volt már felállítva a tábori mise szol­gáltatására. A századok a sátorral szemben foglaltak állást, mig balra a sátortól egy szakasz huszár gyalogosan helyezkedett el Kovács Kálmán főhadnagy vezetése alatt, kik sortűz adásra lettek vezényelve. Pont 7 órakor érkezett meg Frohreieh Szabó Ernő, alezredes, ezredparancsnok kíséretével, fo­gadva az osztályparancsnok jelentését, vé­gig lovagolva a csapatok előtt, kezdetét vette a mise, melyet dr. Janlcovkh Tihamér káplán mondott. Urfelmutatáskor háromszor sortűz adatott és végül a legénység imához lett vezényelve. A tábori mise végeztével a csapatok az ezredparancsnok előtt dis/íme­netben elvonultak és visszatértek a kaszár­nyába. A plébánia templomban reggeli 9 óra­kor volt az ünnepi mise, melyet Krisii Jenő plébános celebrált fényes segédlettel. Az ünnepi misén az uradalmi tisztikar, a városi hatóság, a huszár tisztikar, az összes ható­ságok, tanintézetek és egyesületek tetestü­letileg, vettek részt. Délben a tisztikar diszebédre gyűlt egybe a Grtff szálloda nagytermében, hol Froreih Szabó Ernő ezredparancsnok mondott 0 felségére pohárköszöntőt, melyre három­szoros éljen visszhangzott. A díszebéd 3 órakor ért végett. — Szt. István napja. Az első alkotmá­nyos királyunk névnapját a hagyományos szokáshoz hiven, nagy kegyelettel ülte meg városunk lakossága. Az ünnepi mise a plé­bánia templomban lett megtartva, melyen

Next

/
Thumbnails
Contents