Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-03-30 / 13. szám

mérhetien kárt okozott ezzel iparosainknak és kereskedőinknek, — nem hisszük, hogy rávitte volna a lelkiismerete, hogy elutasító javaslattal járuljon ügyünkben a kereskedelmi miniszterhez. De hát eddig csak kértünk, könyörögtünk, rimánkodtunk a szombathelyi vasúti király előtt, — ily körülmények után azonban követelni fogjuk, hogy jogos kívánságaink teljesíttessenek. Követelni fogjuk minden téren és minden alkalommal és nem fogjuk eltűrni, hogy egy üzletvezető városunk jogos érdekei előtt megne hajoljon. Elvégre is Pápa vasúti állomás több százezer koronával gyarapítja az állami bevételeket, — ezért pedig csak adhatnak nekünk olyan kedvezményeket, a milyeneket Piripócs község is megkaphatna, — ha azok megadását kérelmezné., A kereskedők és iparosok érdekében szólalunk fel és ezúttal csak szépen kérjük az üzletvezető urat, hogy ne tekintse Pápa városát ismeretlen pontnak, — hanem adja meg ezeknek az embereknek a megélhetési eszközt, hogy ezentúl ne haraggal és gyűlölettel, hanem tisztelettel emlegessék a „Potyondy" — nevet. rollatsek Frigyes. Adókivetés előtt, Az egész ország lakossága kivétel nélkül érzi a harmadosztályú kereseti adótörvény nagymérvű jogtalanságát s a kivetés körül követett eljárás súlyos igazságtalanságait. Még gondolatnak is absurdum, hogy éppen a legnehezebb kereseti viszonyok közt élő polgárok, mint az iparos, a kereskedő, az ügyvéd, stb. jövedelmük tizedrészét az államnak, másik tizedrészét pedig a törvényhatóságnak tartoznak feláldozni. Ehhez a régi jobbágy világ tizede csak gyerekjáték volt. Maga a kormány is reperálni szeretné ezt a nagy jogtalanságot s már évek óta keresi a módját a rosz adótörvények által teremtett tarthatatlan helyzet szanálásának. Sajnos azonban, eddig még mindig a tanulmányozás stádiumában van e nagy kérdés s a polgárság továbbra is megmarad a súlyos terhek igájában. Egyelőre tehát nincs más mód a rosz törvény viszásságainak elkerülésére, mint a legmesszebbmenőbb méltányossággal eljárni annak alkalmazásában. Kivetni az adót nem a paragrafusok merev szelleme, hanem a törvényen felül álló igazság szerint a viszonyok gondos mérlegelése mellett. Nem szenved ugyan kétséget, hogy ez adónem igazságos kivetése a legnehezebb, legkényesebb feladat, mely egy polgárnak osztály részéül juthat. De lehetetlennek még sem lehetetlen. Megoldható ez a probléma is, ha oly férfiakat választunk ki erre a feladatra, kik nemcsak az általános forgalmi és kereseti viszonyokkal vannak tisztában, hanem az egyes adózók adózóképességét is ismerik, a kik állandóan köztünk élve a különböző keresetágak bajait közvetlen tapasztalataik alapján tudják mérlegelni. Ide bizony egész emberek kellenek, kiváló erkölcsi és értelmi színvonalon álló tagjai a társadalomnak, kik az adó kivetésénél a párt, felekezeti és osztálykölönbség suggestiója alól eltudják vonni ítélőképességüket, kiket ellenszenv, rokonszenv nem befolyásol s kik senki elől meg nem hátrálva véleményüket mindenkivel szemben szabadon kimondják és érvényesitik. Figyelmébe ajánljuk ezt az illetékes tényezőknek, mert bár az adókivető bizottság jelenlegi tagjainak személye előtt bizalommal hajlunk is meg, de a múltban különösen az 1896. évi cyklusban a most vázolt szempontok nagy részét figyelmen kivül hagyva láttuk s oly szembeszökő tájékozatlanságot tapasztaltunk az akkori bizottság részéről, mely városszerte nagy zugolódást keltett. Reméljük, hogy ez most nem fog ismétlődni s bízunk a bizottság tagjainak lelkiismeretességében és igazságérzetében. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy a közönség egyáltalán nem veszi szívesen sőt perhorreskálja ha a bizottság állandóan ugyanazon tagokból lesz megalakítva. Ha valahol, ugy itt lenne helye az egészséges váltógazdaságnak, mely uj áramlatot, friss erőket visz be a közélet e fontos organismusába. Ez az időközi felfrissítés a legnagyobb garantiaja lenne az igazságos adókivetésnek. Szükségesnek találtuk itt ezt a kérdést futólag megpendíteni, most alig néhány héttel az adókivetés előtt; szükségesnek találtuk már azért is, mert szeretnénk a bizottsági tárgyalásokból száműzve látni a régi sablonszerüséget, mely sokszor az indokolt feljajdulások felett is közömbösen siklethez. Tényleg légyottra jött. A közeli füzesbokor mellől egy ifjú sietve közeleg. — Elkésett Urna, — ma nagyon soká váratott, — kiáltott a hölgy felé s kiemelte a csónakból. — Türelmetlenkedett maga bohó fiu ! Félt is, hogy tán el sem jövök. De ugyan nevessen már, hiszen tudja, hogy nem szeretem a búsongó arczot látni. — Köszönöm Ilmus, hogy eljött — s igyekezett mosolyogni. Igen, Barna Ákos beteg. — Nem ez a íürdő a neki való. Ott kellene lennie a derűs Abbázián, de nagy áldozat neki ennyi is. Mástól vonja meg a filléreit, de a kell nagy ur és a jóságos asszony odafen a kicsiny ferenczvárosi házban nem érez azért hiányt, nem kiván ő sokat, kevéssel beéri csak fiát szeretné jobb színben látni. A szegény ifjú kimerül. Vérében volt az apja baja, fonnyadni kezdett. Már nem kellett éjjel-nappal törnie magát, biztos jövő, elegendő keresete volt két személynek és ekkor a rozoga test fölmondta a szolgálatot. 8 a fiu, hiába vigasztalta a kedves leányka, kedvetlen, szemei előtt látja az utat, mennem vezet a boldogság felé. De azért hálálja a jóindulatot, rámosolyog a kék szemű leánykára, kezével végigsimogatja a fodros selyem haját s sápadt ajkát reá értett. Ákosnak ez az első szerelme és az utolsó is. Mig gyerek volt, ily dologra nem gondolt, hogy serdűlő lett, akkor meg ideje hiányzott hozzá. Anyja volt egyedüli szerelme neki élt. S most, mikor alkalma lenne, akkor meg már nem lehet. Beteg testében beteg lélek lakozott. Nem kereste a női társaságot, közömbös volt előtte bármily szép madonaarcz is. A lázas fantom elűzte az ábrándképeket. 8 itt a bűbájos Balaton partján felébredt a szunnyadó érzet. A véletlen hozta őket össze. Valódi palota- és kunjdiótörténet. Mily szédítő különbség van közöttük. — A lányka dúsgazdag dzsentri-sarj és ő csak egy szegény ördög, ki örül, hogy él. A kaján sors mégis összeterelte őket. Ákos messzire a többi fitogtató fürdőzőktől bérelt ki kicsiny szobácskát. A magányt kereste, — jobbat nem is találhatott volna. Ott is volt, szép is. Ablaka belenyilott a nagy virágos, gyümölcsös kertbe ós nem látta a nevető, büszke arczokat. Legjobban érezte magát kerjében, elbotanizált a virágos táblák között, nem háborgatta senki és elgondolkozhatott, bár mindig a szomorúság volt eszében. Barna Ákosnak ez éjszakán oly

r gyötrelmei voltak, miket még soha nem érzett. A szivében volt a baj, ismeretlen érzelem nem hagyta nyugodni. A kék szemű leány rózsás arcza csukott szempillái előtt is folyton ott lebegett. A bus fiu szerelmes lett. Ezen az éjen nem érzett semmi fájdalmat mellében, egészen feledte baját. 8 még az édes anyja képe is csak futólag jelent meg előtte. A beteg fiu boldog volt. A világkerülő, pesszimista Ákosnak legédesebb órái voltak, miket odaát a Dónesiék házában tölthetett. A kék szemii tündér vonzott oda, érte hajította el a magányt. S ez az uj életmód neki jól esett. Ha Ilmus körében volt, feledni látszott, legföljebb akkor jajdult meg, ha arra gondolt, hogy nem soká itt kell hagyni a Balatont, az uj ismeretséget, a szőke babust. Letelőben van » szabadság és pénzecskéje is fogyandóban. Az elválás gondolata izgatta legjobban. Mellében kétszeres fájdalmat érzett, ugy oda szokott, annyira megszerette a bájos leánykát. Mindennap együtt voltak. A, leány egészen bizalmas lett hozzá, kedves barátot látott benne, kinek sorsán őszinte sajnálattal aggódott. Csak sejtette, hogy azok a beesett szemek miért csillognak oly fényesen, hogy miért nem mer az szeme közé nézni. — 8 azért igyekezett jó barátja lenni. A hölgy pajkos, eleven volt, az ifjú komoly s ez a két ellentét kiegyenlítődött, örökös témára adott okot. , . A szeptember immár közelgett. A leánykának sok fáradságába került a mindinkább komorabb fiúba egy kis vidámságot öntenie. Egész esték ott a Balaton parton mind erről szóltak. Ákos irtózott a válástól, pedig szegény édes anyját is igen vágyódott már látni. Előre félt a viszontlátás örömeitől. A jó asszony bizonyosan másként álmodja a fiát viszontlátni, rózsás arczczal, derűs kedélylyel. Pedig csak váza a réginek, még jobban oda van, mint a hogy eljött. Ákos | frissen csapolt Pilseni sör és Zóna reggeli kapható n a Griff szálloda éttermében