Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-03-09 / 10. szám

voslása czéljából emeljük fel szavunkat s mint ennek a városnak legnagyobb erkölcsi testülete, hívjuk fel Exellentiád figyelmét vasúti indóházunknál évek hosszú sora óta mutatkozó bajok nagy számára. Amidőn mi készséggel teszünk eleget kereskedőink óhajtásának, teszszük azt egyedül azért, mert ezen bajokat az egész város lakossága ismeri, azok orvoslását már több ízben megsürgettük, sajnos azonban, hogy jogos kérelmünk eddigelé meghallgatásra nem talált. Az előadottak után teljes tisztelettel és bizalommal, fordulunk Exeilentiádhoz

; hogy kereskedőink kérelmeinek orvoslását sürgősen elrendelni méltóztassék". Eddig a mimsterhez intézett kérvény, mely — mint halljuk — Hegedűs Lóránt dr. városunk orsz. képviselője közvetítésével kerül a kereskedelmi miniszterhez. Elvárjuk tehát városunk orsz. képviselőjétől, hogy minden befolyását érvényesíteni fogja, hogy városunk jogos és méltányos kérelme illetékes helyen kedvező elintézést nyerjen. Ebben a biztos tudatban reméljük, hogy vasúti állomásunk kibővítése iránti kérelmünk jó kezekbe van letéve. legröYárosi közgyűlés, — 1902. márczius 6. — Pápa város képviselőtestülete csütörtökön rendkívüli közgyűlésre jött egybe, hogy néhány fontos és közérdekünket nagyon is érintő ügyekben hozzon határozatot. A napirend egyik érdeklődést keltő ügye a műjégtelep felállítása volt, mely hosszas vitára adott alkalmat. Végeredménykép kimondatott, s ezt csak helyeselni tudjuk, hogy Pápa város — mint ilyen — már közegészségi szempontból is, egy ily műjégtelep felállítására az intézkedéseket megteszi és azt akár magán vállalkozóval akár házilag kezelve videbb idő alatt létesiti. Egy másik fontos ügyben a vasúti állomásunk kibővítése kérdésében is helyes intézkedést tett, amennyiben a kereskedők üdvös mozgalmát helyeselve ez érdemben a kereskedelmi mínisterhez kérvény beadását határozta el, mely kérvényt lapunk vezérczikkébert egész terjedelmében hozzuk. Máskülönben a közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Elnöklő polgármester szívélyesen üdvözli a szép számban megjelent képviselőket, az ülést megnyitja és a jkv hitelesítésére dr. Koritschoner Lipót, dr. Antal Géza, Weber Rezső, Kluge Károly és Berecz János képviselőket kéri fel. Miután a mult ülés jkve felolvastatván azt észrevétel nélkül tudomásul vétetett, áttértek a napirendre. 1. Beznibach Károly pápai lakos ajánlata uj város utca házának női kórház céljára leendő megvétele iránt. Besenbach Károly tulajdonát képező házat 28.000 koronáért hajlandó átadni, mire nézve az áll. vál. javasolja, hogy a polgármester bizassék meg ezen háznak olcsóbb árért való megvételre. Lampenth tanácsos d rág álja a házat és egyáltalán nem tartja szükségesnek a megvételt. dr. Lövy tekintve, hogy a közkórház céljaira van már telkünk s ha már költekezünk erre, ugy ezen el éltemet övökével együtt, mert igy életünk csupa kin és szenvedés !" Zokogásba olvadnak utolsó szavai. Arcza halvány, szemei beestek, egész testében remeg. Hangjából, tekintetéből a kétségbeesés szól. Átkutatja az ócska szekrényt. Végre egy ruha darab. Urának vőlegénykori ruhája. Öszszepakolja, szépen, gondosan ruhába takarja és viszi a könyörületes emberhez, a zálogház tulajdonoshoz, ki pénzt ad kölcsönbe. Az asszony szalad az üzletbe, tejet, fehér kenyeret vásáréi, picziny gyermekének, szép fehér zsömlét beteg kis leányának. Künn az utczán csipős hideg van. Mindenki siet útjára. A szél a havat a járókelők szemébe hordja, a járdát sikos hóréteg borítja. Az erős szél meg-megíngatja a vézna gyönge asszonyt, ez vigyáz, de nyomán a balsors ez a háladatlan kérlelhetetlen kisérő. Megcsúszik, elesik 1 Az arra járók sietnek hozzája, segíteni rajta. rA szerencsétlen elcsúszott, lábát törte. Ájulásából felocsúdva kimondhatatlan fájdalmakat érzett. Haza vitték lakására. Gyermekei türelmetlenül várják anyjukat ; a legnagyobbik alig győzi már őket Csitítgatni, biztatni: „Maradjatok csak nyugodtan édeseim 1 Anyuska hoz jó fehér kenyeret, meg jó tejet, Olgának, jó fehér zsömlét, mert az beteg. Sorra csókolja a gyermekeket ez édes halovány arczu kis szöszke fejeket. Ezek vigasztalódnak kissé a szereteten, de ismét türelmetlenkednek. Anyuska soká jön. Ku igen éhes vagyok, mondja a. legkisebbik, mig a beteges Olga fejét az asztalra hajtva édesen alszik. Most mosolyog álmábpn. Ah, talán angyalokról álmodik ! Most beszél valamit: „Anyuskám ugy-e én jó vagyok ? Miért nem kapok hát feliéizsömlét, jó meleg tejet ?" Rossz előérzet szállja meg a legnagyobbat. Idegesen tekint az ajtó fölé, de az nem nyílik, nem jön édes anyuk. Végre itthon van; ottkün léptek zaja hallatszik. Az ajtó nyílik. Oh mily szomorú kép 1 Edes anyjuk ájultan, leteszik az ágyra 1 Sebét bekötözik! A gyermekek sirnak és anyjuk agya köré csoportosulnak. A szerencsétlen eset hírét csakhamar Balassa Tihamér tudtára adták. Kezeit tördelve kétségbeesetten szalad otthonába. A gyerekek anyjukkal sirnak. Zokogva, haját tépve áll felesége ágyánál Balassa Tihamér. Gyermekeit ölébe veszi, testével melengeti őket. Az orvos lázat konstatál! nyugodtság, — csend kell a betegnek. — sirt csend 1 A gyermekek átérték a szomorú helyzetet, oda bújnak apjuk mellé és halkan sirnak. A kicsiny apjára hajol, óvatosan, hogy lármát ne csapjon, halkan apja fülébe súgja : atyuskám, jó papám, miért nem hozol kenyeret, hisz olyan éhes vagyok. Az apa sir. Agyában a legkülönfélébb gondolatok kalandoznak. Előtte a szenvedés, a kin, a nélkülözés ! Végre egy mentő összeget, melyet a házvételre kiadnánk, ezen telek beepitésére fordítsuk. Indítványozza ezen kérdést napirendről levenni. dr. Antal Géza a ház megvételét ajánlja, ugyszinte dr. Steiner városi főorvos, ki a női kórház czéljára alkalmasabb házat nem is tudna javasolni. Mészáros polgármester jelenti, hogy a városi mérnök a házat 26000 korona értékben becsülte meg s igy talán a tulajdonos hajlandó lesz olcsóbb árért eladni a házat. A közgyűlés elhatározta, hogy a házat olcsóbb árért hajlandó megvenni és megbízza a polgármestert a háztulajdonossal ez érdemben érintkezésbe jönni és eredményéről 30 napos közgyűlés közbejöttével a képviselőtestületnek jelentést tenni. A közgyűlés határideje április hó 10-ére tüzetett ki. 2. Javaslat a jég-gép felállítása tárgyában. Polgár mester jelenti, hogy a jéggyár felállítására Schlesinger Rezső helybeli lakos ajánlatot tett, amenynviben erre a célra a város malmot 500 frt évi bérért hajlandó lett volna kivenni, de miután a malom csakis 16 lóerőt képes kifejteni, ami hűtőkamrák berendezésére elégtelen, ajánlatát visszavonta. dr. Lövy szükségtelennek tarja, hogy a város — mint ilyen — egy ily jéggyárat felállítson, hanem az érdekeltek saját hatáskörükben valósítsák meg ezen tervet. Ugyanily értelemben szólalt fel Wajdits Károly is. Steiner dr. városi főorves elkerülhetlenül szükségesnek tartja a város közegészségügyi szempontjából a j éggy ár fel ál li tását. Bermiiller indítványozza, hogy a a városi tanács az érdekeltek meggondolat! De nem, nem, hisz ez lopás 1 Nem ezt nem teszi. Becsületére jellemére büszke ! Inkább nélkülöz, szenved, de nem tér le a becsületesség útjáról. Végtelenül keserű dilema előtt áll 1 Ha elvesz a reá bízott pénzből, akkor sikkasztott, lopott s letért a becsületesség útjáról, a törvénvbe ütköző cselekményt követ el. Ujjal fognak rámutatni az ismerősök. íme ez az a Balassa Tihamér aki lopott. A társadalom kiveti kebeléből ; hivatalát veszti, vele kenyerét. Ha nem tiszi a családja szenved, nélkülöz. Előtte öt picziny gyermeke. Arczukról a szenvedés. a kin, a fájdalom rí le. Ő, ki ugy szereti gyermekét, hogy életét áldozza azokért, kiknek egyedüli boldogsága a földön családja, neje és gyermekei, ő inkább bármit tesz, csak gyermekeit és beteg nejét ne lássa kínlódni, csak azokon segíthessen, azok élhessenek megelégedettségben. Óriási lelki tusát viv magába mig vegre győz benne a családja iránti szeretet. Pár forint 1 . . . Ezt nem is vehetik rossz néven, ha tekintik a körülményt, magnak hatása alatt tettét elkövette . . Inkább kész bűnéért szenved, de családját nélkülözni, kínlódni nem engedi. Igy kerekedett Balassába felül, az igynevezett rosszra való hajlam. Másnap hivatalából a kezelésére bízott pénzből, vitt haza pár forintot családjának, főkép kenyérre, nejének orvosságra, de a pénz csakhamar elfogyott. Ekkor megint