Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-03-09 / 10. szám

Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. H1RDETESEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A il ívl I N könyvkereskedésében. Kérvény a miniszterhez. Köztudomásu dolog azon mozgalom, mely célul ttlzte ki vasúti állomásunk kibővítését. Ezen mozgalom kereskedőink köréből indult ki, viszhangra talált városunk összes lakosságánál és igy előrelátható volt, hogy ezen üdvös mozgalom Pápa város képviselőtestületénél — mint illetékes helyen — nemcsak méltánylás ra talál, de minden eszközt felhasznál arra nézve, hogy ezen mozgalom üdvös elintézést nyerjen. Városunk képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésen az érdekeltek által benyújtott indítvánnyal foglalkozva elhatározta, hogy ez érdem ben kérvénnyel járul a kereskedelmi miniszterhez, mely kérvényt az általunk nagyon is helyeselt és üdvös mozgalom érdekében egész terjedelmében közöljük a következőkben : „Köztudomásu, hogy vasútállomásunk helyiségei teljesen elégtelenek, ugy a mai személy és áru forgalom lebonyolítására, mint még inkább a Pápa-Bánhidai vasút megnyíltával várható nagyobb mérvű forgalom lebonyolítására. Az állomás épületek, raktárak és rakodóhelyiségek, melyek ezelőtt 30 évvel épültek, talán megfeleltek a 30 év előtti szükségletnek, ámbár a rakodóbelyiségek nézetünk szerint, akkor is elégtelenek voltak, de semmi esetre sem felelnek meg a mai fokozódott és a közel jövőben még fokozódó igényeknek. A zónadij szabásnak 1889-ben történt behozatalával a szomszédos forgalomnak nagymérvű emelkedése állott be, ugy hogy ujabb mozzanatok nélkül is ez az egy tény magában elégséges lett volna arra, hogy vasúti állomás épület megnagyobbittassék. Azótd pedig megnyiit a pápa-bánhidai vasút, melyek a szomszédos személyforgalmát, fokozták s illetve fokozni fogják. A pénztár előtti hely különösen, mivel a málhafeladás is közvetlen a pénztár mellett van, oly szük, hogy a jegyváltás csak kevéssé is élénkebb forgalmi napokon állandó tolakodás mellett történhetik. — A várótermek (nem is s szólva arról, hogy csak két váróterem van) oly kicsinyek, hogy a közönség nagy része kénytelen a T ^ SS oda» -cí ™. — ff); a \m<áej~ ? Ez a világ — régen mondom — A bolondok háza. 8 benne egyre szaporodik A bolondok száma. Maholnap már bele se fér, Es az lesz vége ; Mindenestül felfordul a Feje tetejére. Sok ember fél a haláltól — Hisz a legtöbb gyáva. 8 megfelelni e talányra Nem tud, mindhiába. Mégis törtet, siet élni, Hajrá, nyakra-főre, Es futtában száz virágot Tapos el a dőre. Nincsen máskép, ez a világ A bolondok háza, S benne egyre szaporodik A bolondok száma. Mi a nyitja e dolognak, Van e, ki mondja ? Talán, — mert a föld maga is Egy nagy bolond gomba ! perronon áldogálni, ugy hogy személyforgalom czéljául szolgáló épületek jelentékeny megnagyobbítása, elkerülhetlen. Még nagyobb mérvű azonban a raktár és rakodóhelyiségek elégtelen voltából származó baj. Főleg városunk kereskedő világa érzi ezek elégtelenségéből származó hátrányos következményeket, — melyek jelentékeny pénz és anyagi veszteséget okoznak: A rakodóhely elégtelensége következtében, egy vaggon rakomány kirakása csak megszakításokkal vagy a rakodó helyiség több pontján történhetik, ugy ugy részint vagy nagymérvű idő veszteség áll be, mely idő alatt a kereskedők a fuvarost és napszámosokat fizetni kötelesek, részint az anyagban is veszteség származik, például a kőszénnek öt hat különböző helyen ledobásával. E mellett azon körülmény folytán, hogy a fel- és leadás ugyan azon helyen történik, gyakran oly mérvű torlódás áll elő, hogy a szállítás csak jelentékeny idő veszteség mellett eszközölhető. Pápa város tekintélyes és nagyszámú kereskedői fordultak hozzánk, hogy fennebb előadott sérelmek orA BŰNÖS. MOTTÓ: Cs.ik a társadalom van hivatva a társadalmi túlkapások it, ferdeségckit orvosolni. Mindenkit érdekelt a szomorú sorsra jutott Balassa. Tihamér esete. Még nem is oly régén volt ! Megtörtént vele az ami már megtörtént másokkal is, hogy egy meggondolatlan pillanatában elveszté eszét, idegen penzhez nyúlt sikasztott. A hir egyszerre bejárta az egész várost és a nép szája, mint a szélvész a porszemet, vitte a hirt szerteszét. Sokan ismerték Balassa Tihamért. Csendes, higadt természetű, hivatal — társaival könnyen megférő ember volt. Pontosságban túlhaladta bármely hivatali kollegáját és szerették is fellebvalói. Már közel tiz évet töltött igy teljesen kifogástalag szolgálatban, midőn egy napon a rovancsoló bizottság kisebb-nagyobb hiánynak jött a nyomára és miután Ballassa a pénz hova forditását nem tudta kellően igazolni, kilett mondva a szentenczia: Balassa sikasztott. A hir rendkívül nagy meglepetést okozott, annál is inkább mert Balassát mindenki szorgalmas és pontos embernek ismerte. A külvilág előtt, Balassa mindig visszavonult, egyedül a családjának élő ideális ember volt ismeretes. Képzelhető feltűnést keltett a hir midőn a hir kitudódott. A bün felfedezesét követte csakhamar a bűntett beismerése ; a bűnöst letartóztatták és fogságba tették. Mindenki, aki csak .ismerte Balassát a szánalom hangján beszélt róla. A vélemények megegyeztek: Ja, állami hivatalnok, kicsiny kis fizetés, nagy és beteges család, nagy adó, és házbér, .[általános drágaság. Csoda-e, ha ily körülmények között idegen pénzhez nyul ? A megszorult embert kisérti a rossz tettek démona, kényszeríti a szükség, kísérti a kínálkozó alkalom. Kezében a sok, habáí idegen pénz, otthon csaladjánál a nyomor. Családja éhezik, hideg tél van! Öt apró csipet gyermeke mind anyjuk köré csoportosulnak: Anyuska fázunk, éhessek vagyunk adj kenyeret i Az anya összeborzadt a kérés hallatái a, szive összeszorul, arczát kezébe réjti, sir, zokog. Üres a ház, a belátástalanok a szomszédok! Nincs a házban egy falat kenyér ! Majd kisírva magát türelemre kéri kis gyermekeit: Maradjatok édes gyermekeim ! Anyuska elmegy hoz jó fehér kenyeret, tejet; főz jó vacsorát, aztán uem éheztek ! Margit vigy áz majd rátok, fogadjatok szót neki lelkem gyermekei, mindjárt jövök. Nekem zsömlét hozzon anyuskám, — kéri anyját az öt éves kis Olga, — mert én beteg vagyok. Köny tódul az anya szemébe és igy tollászkodik : „Oh Istenem, mutasd meg végtelen hatalmadat ! Adj egészséget, betevő falatot, szegény szenvedő gyermekeimnek! Vagy vedd