Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-05-04 / 18. szám

s ha van közöttük kiváló, az várjon sorára, mire ő is megvénül. És mellék rugók és indokok mindig vannak bőven. A politikai, a felekezeti hovátartozandóság és ezen életkörökben a szánalom, a pactálások terére lépés. Szegény deveeseri járás, neki ezt mind tűrni kell. Sőt maga is hódol ezen elveknek mert a járás pártokra van oszolva. Igy tehát, hogy a legjobb közigazgatási erő legyen Devecserben főbiró, bár igazi érdeke ez volna a járásnak, ki tudja megtörténik-e ? Azt hisszük nem érvényesülhet józan elbírálás, hanem az lesz a járás főbírája, a kinek legbefolyásosabb kortesei lesznek. Vajha csalódnánk ? Vajha győzne tisztán a közérdek szempontja és nem azt néznék, hogy szánalomból vagy politikai hovatartozandóságból és mely felekezethez valóságból kire kell szavazni, hanem azt néznék, ki a legérdemesebb. Ha bizonyos néppárti törekvéseket és felekezeti elfogultságot kell legyőzni aválasztási küzdelemben, mert ajelöltek egyike ezen pártcsoport élén áll, akkor csak Körmendy Bélával, e kiváló jelölttel juthat győzelemre a szabadelvűek tábora, nem gyenge jelölttel. Mi igy látjuk a pártok sorsát, hogy Körmendy Bélát egyesült erővel ha nem támogatja a szabadelvűek tábora, a központi tisztikar fokozatos előléptethetése, tehát személyi érdekekbői: akkor Huszár Józsfeffei szemben feltétlenül Kerényi Andor — a mint mondják — a néppárti és felekezet elfogultság pártjának jelöltje győz, annál is inkább megtörténhetik ez, mert a deveeseri járás legutóbb Lebais urnák az volt ez érzése, hogy le kell roskadnia. De ez az irtózatos kéz megrakadta őt, tartotta és a helyére szögezte. Es az ismeretlen nyugodtan folytatta. — Ön szerencsére nem jön zavarba, ha csalásról van szó, nemsokára az eset után, ön utat és módot talált, hogy a pénzét kamatoskamatjával visszaszerezze. Az egyesült művészetek sorsjátékán egy sorsjegy, amely az ön fivérenek birtokában volt, 5000 frankot nyert. Ön ezt a sorsjegyet oly ügyesen el tudta cserélni egy másik sorsjegygyel, amely az öné volt. — Igen, igen, Lebois ur, itt valósággal remekelt. Este történt, ugy-e ? Ilyen időtájban. Ön olvasta az újságban a nyerőszámok sorozatát ... Fivére a szomszéd szobában aludt, a sorsjegyei a tárcájában voltak. Lebais ur szörnyű rémülettől elfogva fölegyenesedett. A szeme kimeredt, tagjai remegtek. Visszahátrált a falig. De az álarezos is fölemelkedett és bizalmasan karonfogta őt. És másnap igy szólt önnek a fivére — Hallatlan, milyen szerencséd van neked mindig. És nekem soha sincsen ! — Ön pedig, hogy az ön szerencséjét megünnepeljék, elvitte őt vacsorálni. No ezzel legalább igazán tartozott neki. Lebais ur eddigelé nem hitt földöntúli jelenésekben. E pillanatban azonban minden csodát elhitt volna. — Micsoda fantasztikus kaland választotta őt lapdájául ? Nem álmodik. nem, nem ; nem látomás ez, nem egy lázas éjszaka képzelődése. Valóban itt van a dolgozószobájában, hálókabátban, fején értekezletet tartott, és ott kitűnt, hogy a szabadelvű elemek Körmendy Bélát, a néppárti elemek Kerényit pártolják, és Huszár József ellen egyhangúlag tiltakoztak. Adja Isten, hogy ne igy legyen ! Igaz, hogy ezt a pártot oly egyének is támogatják mint fökortesek, a kik eddig nagyon a szabadelvűekkel tartottak, de hát erre csak az a megjegyzésünk : mind ez az idők jele ! Videant consules ! A dunántuli kivándorlás, A dunántuli vármegyék és gazdasági egyesületek kiküldöttei nagy számben gyűltek össze mult vasárnap Veszprémben a dunántuli kivándorlás kérdésének megvitatása végett összehívandó kongresszus előkészítésére. A vendégek elszállásolásáról a veszprémvármegyei gazdasági egyesület gondoskodott és ebben az egyesületnek nagy támogatására voltak Fenyvessy Ferencz főispán és Hornig Károly megyés püspök, a kik palotáikat engedték át a vendégek számára. A vármegyék és vármegyei gazgasági egyesületek kiküldötteiként megjelentek: Sárközy Aurél, Komárom vármegye főispánja Esterházy Ferencz gróf Tatáról, Zichy Vladimír és Miklós grófok, Hoyos Miksa gróf Somogyból, Fenyvessy Ferencz, Veszprémvármegye főispánja és számos más előkelőség. A fellobogózott vármegyeházán fél 11 órakor nyitotta meg az ertekezletet Forster Géza, a ki az 0. M. G. E. nevében örömmel köszöntötte a kivándorlási ügynek a Dunántul minden részből egybesereglett tanulmányozóit. Ezután ugy a jelen előértekezlet, mint a megtartandó tulajdonképpeni kongresszus elnökévé megválasztották Fenyvessy Ferencz főispánt, a ki nyomban elfoglalta az elnöki széket. Ezután megválasztották a kongresszus rendező-bizottságát. DiszelnÖKké és védnökké Esterházy Ferencz grófot, társelnökükül pedig Forster Gézát és hálósipkájával és vele a gránátos. Ki lehet ez az álarcos ember, aki szélben, hóviharban idejött, aki olyan dolgokat tud az ő életéből, amikről senki sem tud, aki az ő lelkének, életének legtitkosabb redőibe. legsötétebb zugaiba behatolt s most egyszerre életének minden gaztettét felidézi V Nem az ő saját lelkiismerete ez, amely emberalakot öltött, hogy őt a megbánás érzésével agyonnyomja ? De hát miért választotta ebez éppen ezt a granátosöltözetet ? — Ki ön ?,-... Ki ön ? . . . — kérdezte kétségbeesetten. Tizenegyet ütött, az óra. Az álarezos egyszerre eleresztette őt. — Már tizenegy óra van ? Hogy eltelik az idő az ilyen kellemes társaságban ! Megigazította a köpenyét s megpödörte a bajusza két végét. — Megbocsát, ugy-e, de jó éjszakát kell mondanom. Egy szép hölgy vár rám, akit az álarcosbálra kell kisérnem. Es tökéletes udvaronc-modorral az ajtó felé lépdelt. Lebais ur, aki még mindig a falhoz húzódva állott, utána kiáltott. — De az Istenért, ki ön, aki életem minden titkát tudja ? — Ah, igen, igaza van ! — szólt az álarcos és megállt a küszöbön. — Bocsásson meg, hogy elfelejtettem magamat bemutatni. Rendkivül előkelő módon meghajtotta magát. — Kedves, jó Lebais ur, én az ön nejének a szeretője vagyok. Makfalvay Gézát, jegyzőkül Paur Ödönt és Lakner Lászlót választották meg. Siklóssy Zoltán előadó vázolta azután a kivándorlás okait, a melyek kipuhatolását okvetlenül szükségesnek véli. Javaslatott tesz alaposan előkészített kongresszus megtartására, a mit az értekezlet egyhangúlag elfogad. A kongresszus helyéül Óvári Ferencz dr. országgyűlési képeiselő — Veszprémet ajánlja, mig Esterházy Ferencz gróf BalatonFüredet indítványozza, a hová a kongreszszust meghívja. Az utóbbi indítványt pártolólag kiadják a rendezőbizottságnak. A kon • gresszus időpontjául julius 15-ét és 16-át tűzték ki. Zichy Vladimír gróf kérdi, rendelkezik-e a bizottság elég statisztikai adattal a kivándorlásra vonatkozólag és hangoztatja a kivándorlónak tengerentúli — képviseletének szükségességét. Javasolja, hogy a kongreszszus anyagát szakosztályok készítsék elő. Makfalvay Géza azt indítványozza ezzel szemben, hogy a kongresszusi anyag összevonassák és a rendező-bizottság utasíttassák, hogy kérdőpontokba foglalt iveken gyűjtse össze az anyagot. A Poxsonymegyei Gazdasági Egyesület titkára, Horváth, részletes tanulmányt terjeszt be a pozsonymegyei kivándorlásról. Esterházy Ferencz gróf konkrét javaslatot tesz, hogy a kongresszus különös gon(jípt fordítson a kivándorlottak fölött való tengerentúli felügyeletére és azok támogatására. Kolossváry József Veszprémmegye alispánja, nagy figyelemmel hallgatott beszédben jelentette be azután, hogy neki. sajnos, szomorú, de teljesen megbízható statisztikai adatai vannak megyéjéből a kivándorlás mértékére vonatkozólag. Indítványozza, hogy a rendező-bizottság a kérdőpontokkal közvetlenül a vármegyék törvényhatóságaihoz forduljon, a gazdasági egyesüjeteket pedig a kivándorlás társadalmi okainak kikutatására kérje íel. A kivándorlási kongresszusnak okvetlenül foglalkoznia kell — úgymond — a tömeges nő-kivándorlással. Többek felszólalása után Fenyessy Ferencz elnök kihirdette az értekezlet hatarozatát, a mely szerint a veszprémi előkészítőértekezlet feltétlenül szükségesnek tartja a kivándorlási kongresszus megtartását, azt julius 15-én és 16-án fogják megtartani és pedig Esterházy Ferencz gróf indítványa értelmeben esetleg Balatontüreden és azon a kivándoilásra vonatkozólag addig beszerzendő anyagot fogják megvitatni. A kongresszus előkiszitésével megbízott rendezőbizottság utasittatik, hogy a törvényhatóságokhoz kérdőpontokat intézzen a kivándorlásra vonatkozó statisztikai adatok és esetleges specziális orvoslási modok közlése végett. A veszprémi értekezlet szükségesnek tartja továbbá a tengerentúli szakképviselet szervezését. A kongresszus anyagának előkészítését nemzetgazdasági és társadalmi szakbizottságokra bizza. Az értekezlet végül Esterházy Ferencz gróf indítványára, a melyet általános lelkesedéssel fogadtak, Széli Kálmán miniszterelnök és Bárányi Ignácz földmivelésügyi miniszterhez üdyözlő táviratot intézett. Déli egy órakor 100 terítékű bankét volt, a melyen számos felköszöntő hangzottéi. Színészet Pápán, Közönségünk a színtársulattal már tel* jesen egyetért és napról-napra igazolja, hogy a színházlátogatást ily társulattal szemben szükségletnek tartja, amennyiben egész héten át telt házak mellett folytak az előadások. Volt egy-két előadás, melyek némileg csekélyebben voltak látogatottak, de ez abban leli magyarázatát, hogy reprise előadások voltak rövid időközökben és nálunk tekintve, hogy „egy színházi közönségünk, van", kétszer egy darabot, hacsak nem ki-