Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-04-27 / 17. szám

Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Laptulajdonos és kiadó : mm&Tsmw ss. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Közvilágításunk. Hogy hétről-hétre egy és ugyanazon témával foglalkozunk, csakis városunk jól felfogott érdekéből teszsziik. Létkérdésnek tartjuk köz világitásunk kérdésének megoldását és mi minden oly eszmét, mely városunk haladására céloztatik, nemcsak hogy pártolunk, de azok érdekében hirlapilag agitálunk és harcolunk mellette mindaddig, mig az meg nem valósul, így teszünk a közvilágítás kéraésével is. Említést tettünk legutóbb, hogy a beérkezett pályázatok a városi mérnöknek lettek kiadva összehasonlítás végett. A városi mérnök megbízatásainak eleget tett amennyiben egy táblás kimutatást állított össze a pályázatokról és véleményes jelentése kapcsán benyújtotta azt a világítási ad hoc bizottságnak. A városi mérnök a beérkezett pályázatok összehasonlításával nagy munkát végzett és táblás kimutatásában minden egyes pályázat részleteivel ösmertet bennünket, de mint maga említi, szakvéleményt nem mondhat, mivel ehhez csakis theoritikailag és gyakorlatilag képzett és már ily müvekkel foglalkozó szakértő bírálatára van szükség. Teljesen egyetértünk a városi mérnöknek nemcsak ezen kijelentésével, de véleményes jelentésének azon részével is, melyet rezüméképen a világítási bizottságnak javasol; és melyet közérdek szempontjából egész terjedelmében a következőkben közlünk : „Midőn a fentebb közölt ajánlatokról összeállított táblás kimutatásokat a tekintetes bizottságnak beterjesztem, őszintén bevallom, hogy határozott véleményt a két t. i. a villany és gázvilágítás elfogadására illetőleg ajánlására nézve nem kockázhatok, mert a jövedelmezőség tekintetében a legtöbb a fogyasztás mennyiségétől függ, tehát jövedelmező lehet a vállalat a! kisebb áru kőszén^áznál is, habár emuk bevezetésétől ez időszeri nt városunk közönsége idegenkedik ; de jövedelmező lehet, igaz hogy nagyobb árak mellett a sokkal kedveltebb villanyvilágítás mellett is ; különösen ha figyelembe vesszük a villanyvilágítás terén ugy szólva naponkénti ujabb felfedezéseket, a melyekkel részint a villanyosság előállítása, részint a világítás fokozása érethetik el. Megtörténhet, hogy mire mi a gázgyárat felállítanánk, a villanyvilágítás terén oly felfedezések érethetnek el, a melyek által a villany ár tekintetében is versenyezhet a koszé ngázzal, már most mindenki meg van arról ggőzöd ve, hogy a villanynak ugy világítási valamint egyébb közgazdászati tekintetben nagy jövője van. A benyújtott tervek megbirálása nemcsak a legnagyobb körültekintést, de gépészmérnöki, elektrotechnikai sőt vegyészeti ismereteket és pedig nemcsak theoretikus, hanem gyakorlati ismereteket is kívánnak, minthogy ezen ismeretek nem szakmámhoz tar-rs >-"N r-rr /\ JtrC w Én öltem meg 1 i. Két nap emléke derengett agyában . az „egykor" és a „most". Az „egykor" délczeg, sneidig gavallér, fényes életű, pénztszóró huszárfőhadnagy, ismert s közkedvelt alakját varázsolja elénk. A „most" — ezer darabra töröm a tollam, de nem iroin le az „egykor" nagyszerű vitézének halvány árnyékát. Izgatottan íel-alá méri a szobát. Aranyóráját lázas várakozással tartja kezében. A perczek oly kínosan múlnak. Türelme teljesen fogytán. Aztán megunja a sétát. Egy karosszékbe veti magát. Arcza a rettegés, a páni félelem valóságos tükre. — Homloka gyöngyöző cseppeket izzad. Minden percze rettenes, hosszú óraként telik. Már kilencz az óra. Még mindig nem jő. Hol az ördögbe kélhet'? Érthetetlen. Mindig szokott egyformasággal már félkilenczkor megjött, most mintha ő is összeesküdött volna ellene. Még három órája* van. Ha ma nem jő, — holnap mar hasztalan. Asztalához ül. Rémítő gyorsan tűnnek a perczek. Fejét lehajtja, szemeit lecsukja, ne lássa, miként gyötri és kínozza őt minden pillanat. Késsel nem lehet jobban megsebezni a testet, mint ahogy a helyzet bizonytalansága, a perczek kiszámított terminusa hasítja a lelket. Elmélyedt. A háromszoros kopogást sem hallja. A fájdalom szinte eszét vette. Gonosz víziók jelennek meg, amint fejét lehajtva, elmerülve gondolataiba, fantáziál. Egy szörnyű alak réme felrázza lelkét. Eszmél. Első pillanata az órára esik. Tizenegy. Lehetetlen. Hát két, végtelen hosszú óráig tartott volna ez a kimondhatatlan, szörnyű állapot ? Igen. Az az óra pontosan jár. Tizenegy. Megrázkódott. Még egy órája van. Már csak a megváltás, vagy a golyó durranása jöhet. Már nem háborog. Lemond, elcsüggedve, a sors' szeszélyére bízva a bekövetkezendőt. Már félórája múlt. Kopognak. Végre megjött. Mint egy tigris az áldozatára, oly szomjjal ugrott fel, mikor a pénzes levélhordó mosolyogva belépett. — Három utalványt hozott, 3000 koronát kell kapnom ! — Egyetlen utalvány sincs! — Ne űzzön tréfát! — Pénzes levelet hoztam, 4000 korona értékkel. Három darabra törött a czeruza, oly erővel s lázzal irta alá a nevét. A papirost is átszakította. Az utolsó husz fillérjét elegancziával adta a szegény pénzes levélhordónak, aztán sugárzó arcczal szakította fel az ötpecsétes levelet. Legfelül négyoldalos írás, olvasatlanul zsebrevágta. Aztán megolvasta a husz darab százast. Egyszer kétszer, háromszor megolvasta. Pontosan négyezer korona volt. Sem több, sem kevesebb. Leült örömtől sugárzó arcczal, elővette maradék havannaszivarját s boldog nyugodtsággal eregette a füstöt, — így. — Most már jöhettek, kutyák ! — Tizenkettőt ütött az óra. A két ur megjelent. Minden szó nélkül odadobta a tizenöt ropogós százast, ezek zsebrevágták, nevetve köszöntek, és eltávoztak. — Ezt követelte a becsületszó. U mindenféle színben és különféle mintákban nemkülönben mindenféle uri- , és nöi divatcikkek és játékszerek rendkivüli dns választékban és AlV^llíNlJO^ bámulatos olcsó árban kapható KRAUSZ-féle üzletben (Bencés épület.). —