Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-02-10 / 6. szám

2. PAPAI KÖZLÖNY 1001. február 10. a felterjesztendő kérvényben a Győrhöz való csatlakozást közigazg atási tekintetben is kérelmezni fogják. Ha pedig a város és járás közösakarattal fog sikra szállni az ostoba, absurd területbeosztás ellen, a jog, törvény és igazság korszakában, a belügyminister és törvényhozás, talán mégis csak respektálni fogja a kérelmet. A mostani terüktbeosztás jó. lehetett régente mikor még azt szerették a megyebizottsági tagok, ha a központ minél távolabb esik lakóhelyüktől, mert volt titulus a hosszabb kimaradásra, mulatságra . és dőzsölésre, de ma, mikor uri passzióból már alig megy valaki a megye gyűlésre és ha megy is elkölt annyit, hogy azzal a pénzzel egy negyed évi adóját kifizetheti, éppenséggel nincs semmi értelme, hogy megye székhelyünk 80 kilorneterre legyen tőlünk, mikor azt közelebb is feltalálhatjuk. Fel tehát a munkára tisztelt közönség, a saját érdekeitekről van szó! Ha okosan, ügyesén kaptok a nehéz munkához, lehetetlen, hogy siker ne koronázza fáradozásaitokat. Pollatsek Frigyes. A betegsegélyezés reformja, E czimen Sarkadi Ignácz a budapesti kerületi betegsegitőpénztár igazgatója, figyelemre méltó dolgozatot ad hez szorítani, annál szivesebben tette e

r«t Magdával kit őszintén szeretett s ö maga kérte meg kezét egyetlen dédelgetett fia számára. — Itt volt a tűzpróba — Magda nem állottá ki. Laczi távol volt és nem irt. Oh, ha oly nagyon szerette volna — dehogy állta volna meg levél-, egy sor irás nélkül. Talán már nem is szereti nem is gondol rá ? — Frigyes eszméletet rabló szenvedélye visszhangot keltett fogékony, gyúlékony szévében lelke megtántorodott agya megzavarodott. Hiúsága is leiébredt s hallatta kisértő szavát. — A ház úrnője leszel, te szegény névtelen megtűrt! A szép körülrajongott Frigyes csak téged szeret, téged az egyszeri! leányt, nem kell neki a gazdag előkelő urihölgy. — A család iránti hálája is buzdította az ajánlat elfogadására — és „igen"-t mondott. A lángok összecsaptak felette de Laczi látásánál kettéváltak s ott az izzó parázsban feltűnt az első igazi szerelem. Nem enyészet el nem ment tönkre, alvó anyjával sirva ébredt tel, — későn volt. Laczi nézte, nézte az előtte némán álló és hallgatásában mégis oly beszédes nőt s aranyszivében megszólalt a békitó angyal hangja enyhébb hangulatba ringatva őt. — Ne kinozd, ne gyötörd tovább — súgta fülébe valami jóságos kis tündér, hűtlenségének megadta az árát, a te boldogságod az övé is. — Látom, hogy neked is fáj szomorú együttlétünk minek lioszszitsuk örömtelen téte-á-téte-t ? Én távozom. Be fogod látni, közre. Szerinte a betegsegélyezés végérvényesen és legczélszerübben csak ugy volna megoldható, ha az országban létező törvényes betegsegitőpénztárak mind szövetségbe lépnének, mi által ugy a tagok érdeke, mint az orvosoké is a legjobban volna megóvható s a mai tarthatatlan állapot szanálható. A meggyőző érvekkel gazdagon ellátott kis munka ép most érdekli az ország minden e kérdéssel foglalkozó faktorát, mert tudvalevőleg február 15-én lesz e tárgyban a kereskedelmi miniszter elnöklete alatt egy nagyobb szabású értekezlet s nemsokára rá maga az országgyűlés is foglalkozni fog e nagyfontosságú ügy gyei. Nevezett igazgató az elvi kérdések felett a következőkben nyilatkozik : Előttem hevernek azok az emlékiratok, amelyéket hatóságok, kamarák, kongresszusok és különféle betegsegélyző pénztárak terjesztettek fel a minisztériumhoz. Átolvastam mindegyiket és az a meggyőződésem, hogy a kormányhatóság elvi álláspontjával nagyon sokan nincsenek tisztában. Nagyobbrészt belekapaszkódnak egy-e; \ paragrafusba és különös előszeretettel harczolnak a régi állapot fenntartása mellett, holott a törvény módosítására csak egyik vagy másik szakasz megváltoztatása miatt szükség nincs. , , Ami revíziót feltétlenül szükségessé teszi, az a mimster urnák már idézett kijelentése, mely szerint a munkásvédelem fejlesztéséről addig beszélni sem lehet, mig a betegsegélyző pénztárak biztos alapra nem helyeztetnek. A szakember be fogja látni, hogy azokkal a paragrafus-változtatásokkal a pénztárakat biztos alapra helyezni nem lehet, hanem gyökeres átalakításra van szükség. Milyen legyen ez az átalakítás ? Szükséges : 1. A legmesszebbmenő központosítás, mert bebizonyult tény, hogy a fővárosban ötezer és a vidéken két ezenyi tagállomány mellett is deficzittel küzdenek ma a pénztárak. A fővárosban például szolgálnak a szabók, a czipészek, a csizmadiák, a könyvkötők, a kovácsok és ezeken kivül kevés kivétellel a gyári betegsegélyző pénztárak ; a vidéken általában mindegyik pénztár küzd a legnagyobb zavarokkal, mig ha az aprócseprő pé íztárak feloszlatása által erős kerületek keletkeznének, eltekintve a tagellenőrzésből folyó anyagi előnyöktől, a kezelési költségek oly mérvű apadása lenne várható, hogy már ez magában véve is biztosítaná mindenütt a kedvező zárszámadást. 2. Szükséges az országos szervezkedés. Nézetem szerint minden nagyobb pénztár, tekintet nélkül annak jellegére, vagy múltjára, fentartható volna de csak akkor, ha az uj módosított törvény rendelkezése szerint vagyonát és feleslegét az orszégos szövetség pénztárába szolgáltatná be. Első pillanatra ez a kijelentés jogtalannak látszik, azonban ha kissé gondolkozunk és kutatjuk, hogy honnan szerezték az egyes, most már elismert jellegű betegsegélyző pénzhogy eljegyzésed estélyén nem lehetek jelen s megbocsátod, hogy a délután folyamán elutazom. — Kívánom, hogy boldog légy, Magda. Nagyon boldog 1 Majd Magdához lépett és jobbját nyujtá neki. De a nő csak állt az asztal táblájába fogódzva, mint a megtestesült dermedtség, — Kezet sem nyujtsz ? — Igazad van jobb ugy, — mondta Laczi fájdalmas megütödéssel majd erőltetett rezignációval. De most megélénkült az elbűvölt szobor. Magda felsikoltott s odaszökve a távozóhoz, ennek nyaka köré fűzte rózsás karjait szorosan görcsösen. — Laczi ! — Bocsás meg kérlek. — Magda ! Magda ! — hallatszott most egy hívó férfihang a kert utait borító fövenyes gyors léptek nyikorogtak s Pay Frici lépett a kerti-házba. Egy másodperezre ijedt -meglepetéstől zsibbadtan állott meg az ajtóban aztán vad szenvedéllyel térdrevetette magát menyaszszonya mellé s csókot csók után nyomva halvány arczára beczéző simogatással keltegette életre az erőtlen testet s dédelgető szavakkal hívogatta csalogatta visszatérésre a megszököt lelket. Midőn Magda mély sóhajtással magához tért s a tüdővel egyidőben a szív is felvette félbenhagyott működését, — felnyílt szeme még félig öntudatlanul, zavarodottan kérdően pillantott körül s ajka önkéntelenül motyogta. — Istenkém hol voltam? Hol vagyok ? Aztán észrevette Friczit és felismerte Kunossyt. Lélekzete elakadt szive fel-feldobogott ós veszteg állt szemét behunyta. Zilált agyában bántóan világos lett minden s lelke felismerte a jelen veszélyét mert tudatára ebredt a közelmúlt eseményeinek. Laczi észrevette a kinos zavart s látta Frigyes kémkedő tekintetét s lehetőleg elfogulatlanul mondá, — Magdát a nehéz virágillat kábíthatta el örök szerencse, hogy a véletlen éppen erre vezetett s menyasszonyodat jókor magához téríthettem. Magda rátekintett könybelábadt szemeivel s Laczi soha, soha nem feledte el ezt a tekintetet. Frigyes megelégedett az I adott magyarázattal könynyü volt neki mikor távolról sem sejtette a két közönyösnek látszó ember közt mily viszony létezett az utolsó órában mi folyt le. Délután Kunossy elutazott, sürgős táviratai melyet maga irt meg, indokolva gyors elhatározást. II. Azóta tíz év telt el Kunossy Lászlóból budapesti híres specialista egyetemi tanár lett. Mindenki bámulta a gyors karnere-t, de senkisem csodálkozott rajta, mert általánosan ismert és ej fogadott tény volt a fiatal orvos mély tudása, szilárd jelleme, rokonszenves előzékeny modora. Elegáns lakásának váró szalonja a rendelő időben mindig megtelt türelmetlenül fészkelődő és türelmesen váró sokasággal s a rendelőóra mindig két-háromszor akkora volt mint ki volt tűzve. Az egyetemen pontos lelkiismeretességgel tartotta be köteles óráit s szinte felfoghatlan volt, honnan vett anynyi időt, hogy még -az irodalomnak is szentelhetett belőle. Orvosi körökben min-