Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-03-31 / 13. szám

Közérdekű független hetilap.- Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre G kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Laptulajdonos és kiadó : HIRDETÉSEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. A lakosság félrevezetése. Csodálatra méltó együgyűséggel bocsát egyik-másik lap híreket a nagy világba. Igazán nem lehet sokszor megállapítani, váljon tudatlanság, nagymérvű butaság, vagy minősithetlen rossz akarat-e indító okai olyan közleményeknek, melyek a valódi tényállásnak nem felelnek meg és semmi alapjuk nincsen. Annyi azonban bizonyos, hogy akár tudatlanság, akár rossz akarat forog is fenn ilyen esetekben, —- az ilyen lapok a közügynek semmi esetre sem tesznek hasznos szolgálatot és tettük határozottan elitélésre méltó cselekményeknek minősitendők. Példa erre a „Pápai Újság" legutóbbi száma. Ez a lap, a mely fennállása óta egyetlenegy tárgyilagos cikket a közügy érdekében még nem közölt, a mult heti számában ismét sensatió számba menő vadra vadászik. Burkoltan megtámadja a vármegye alispánját és négy hasábos cikkben ordítozik a vármegye ellen, hogy az 1898-ik évi katonai beszál lásolásol dijakat nem küldi meg a városnak ? No hát tisztelem én az ilyen újságot. A felületesség netovábbja van ezen cikkben lerakva, mert a szerkesztő még azt sem tartja érdemesnek megkérdezni a városházán, hogy miként állunk az 1898-ik évi katonai beszállásolási dijakkal, hanem rohan, ész nélkül neki megy a falnak és szidja a vármegyét ok nélkül, az ő nála megszokott dagályos irálylyal. Ebből látszik, hogy a „Pápai Újság"-nak szerkesztője még azt sem tudja, hogy az alispán az 1898-ik év katonai beszállásol ási dijakat már j hetekkel ezelőtt megküldötte és a v. hatóság ugyancsak dobszóval azt közzététette, a minek folytán a küldött pénznek legnagyobb része a jogosultaknak régen ki is fizettetett. Az ilyen felületes lapszerkesztő megérdemelné, hogy a Főtéren a kisebb megyei büntetést az alispán huszárja által neki nyomban és alaposan kiszolgáltassa, mert olyan lapszerkesztő, a ki a nagy közönséget alaptalan förmedvényeivel félrevezeti, — nem érdemel mást, mint azt, hogy az eltörölt botbüntetés az ő személyére nézve felftiggesztessék. És mi a tanulság mindezekből ? Az, — hogy kötve higyj a Bukfeneznek. Ez a kitömetni való szerkesztő egyik valótlanságot a másik után bocsátja napvilágra. Ádáz gyűlölet néhány kollégája ellen adja kezébe az epébe mártott tollcit. Az iskola belsejében valóságos forradalom dühöng melynek jó vége nem lehet. Jóllehet utóbbi időben az ilyen hajánál fogva előrántott förmedvények — a tapasztaltak után — süket fülekre találnak és nem vétetnek már komoly számba, mindazonáltal kötelességünknek tartottuk, mint olyanok, kik közügyeink érdekében mindig sikra szállunk, az ily cikkeTAECZ -A.. Wm&é* Égkékszinü nefelejtsnek Virága nyilik szemedben, Rafael sem tudta hajdan Festeni az angyalt szebben. Ajkid édes csevegése Semmivé tesz minden zenét, Bethovennek ábrándjait Túlszárnyalja az a beszéd. Az a beszéd, a vallomás, Melynek éltető hevétől, Fáradt lelkem a küzdelemnek Ormaira lép ismét föl. Végre mégis közelget már, Itt lesz a várva-várt nap, A mikor az eddigi szép Ábrándok valóra válnak. És az élet viharait Egymás keblén pihenjük ki. Soká tartó buru után, Boldogságunk napja süt ki. Delejes álom, A városban egy hires hipnotizáló tanár produkálta magát a közönség előtt és mindenki csak bámulatos mutatványairól beszélt. A társalgásnak fő témáját a delejes álom csodatettei képezték és két párt küzdött a maga igazáért. Az egyik vakon hitt a hypnotismus mysteriumaiban, a másik a skepsis gúnyáját öltötte magára. A kétkedők táborának vezére Hahissy Gyurka a vidék legszemrevalóbb ifjú volt, még az ellentábort dr. Szentimrey a külföldről visszatért jeles ideggyógyász vezette. A két párt gyakran vivott heves csatákat ás majd az egyik majd a másik tábor érvei felé hajladozott a győzelem pálmája. Halassy Gyurka vőlegénye volt Siklóssy Margitnak a megye legszebb és legvagyonosabb leányának, ki után hét vármegye arany ifjúsága hasztalan versenyzett. Halassy azonban egy attakkal bevette a győzhetetlennek hitt leány, erődítményeit. S valóban szép pár is volt a két fiatal. Irigykedve tekintett nem egy gyűlölködő női szem a szerencsés Siklóssy leányra, ki a régére tudta hódositani Halassyt. Legjobban fájt az eljegyzés Rubas Olgának, a nyúlánk fekete szemű, örmény leánynak; kiről mindenki tudta, hogy Halassy Gyurkáért eped. Mióta nyilvánvaló lett előtte, hogy Halassy reá nézve elveszett, azóta szemlátomást fogyott, fonnyadt, miként a gyökerén megtámadott virág. Mikor Halassynak jó barátai besúgták, hogy mikép eped el a szép Rubos Olga az utána való sóvárgásban, egykedvűen vonta vállait mint akit legkevésbbé sem érdekel a dolog. * A kaszinóban mikor a hipnotikus láz a legmagasabb fokán dühöngött, összetalálkozott a két ellentábor vezére Halassy Gyurka és dr. Szentimrey Aladár. — Még mindég kétkedel a hipnózis erejében te hitetlen Tamás '? kérdé Szentimrey. — Még mindég, sőt eiősebben mint valaha, válaszólt Halassy Gyurka. — No ha ma estére érkezesed van, ugy maradj itt a Kaszinóban és én terajtad fogom bebizonyítani, hogy a delejes álom nem humbug, nem mese, hanem valóság, melyben kételkedni . intelligens embernek nem szabad. — Helyes, ma estére rendelkezésedre állok, mondá nevetve Halassy és sietett a kártya szobába mert a tarok párti már régen várta. Estére senki sem mozdult a Kaszinóból, mindenki íesziilt kíváncsisággal várta a történendöket. Kilenez órakor Szentimrey felállt a kártya asztaltól és egyszerre abban maradj