Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.
1900-09-02 / 35. szám
Közérdekű független hetíiap.- Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Költségvetés előtt. Bárha már egy izben felszólaltunk ez ügyben s a városi képviselők figyelmét felhivjuk a költségvetés áttanulmányozására, nem tartjuk feles legesnek most, midőn alig választ el bennünket néhány nap a költségvetés tárgyalásától, újólag e városunkra fontos aktus érdekében szót emelni. Komoly megszivlelésül irjuk e sorokat s egyenesen a városi képviselőkhöz intézzük ezeket, azokhoz a városi képviselőkhöz, kik hivatásul tűzték ki maguknak Pápa város közérdekét szolgálni. Tudomásuk szerint pedig többen vannak, kik ezt maguknak vindikálják s ezen vezérlő egyéniségekhez fordulunk, hogy a város költségvetését alaposan vitassák meg. Fontolják meg, mi az egy város költségvetése, s mily szolgálatot tesz minden egyes képviselő a város érdekének, ha a költségvetés érdekében ott a hol arra szükség van szót emel s nem nézi közönnyel, mint gazdálkodnak a város vagyonával. Nem foglalkozzunk most jelenleg, mindazon hasznos és üdvös intézményekkel, melyek városunkban megvalósítható — melyek a költségvetésben elő nem fordulnak— s melyek csakis a közszellem hanyatlásán ütköznek akadályokba, most csakis azon körök figyelmét kívánjuk felhívni, kik hivatvák a város gazdálkodási rendszer hibáin javítani s ezáltal a polgárság terhein könnyíteni. Hisszük, hegy múltkori felszólalásunkat a városi képviselők megszivelték s a csütörtökön megtartandó közgyűlésen, tudni fogják, mi a kötelességük. Most a tizenkettedik órában mondjuk ezt, mert itt az ideje, hogy a városi képviselők több érdeklődést tanúsítalak a város költségirányzatával szemben. Még mielőtt végleg leszámolnánk mai felszólalásunkkal, felhivjuk városi képviselőtestületünk figyelmét a tárgysorozat azon pontjára, mely a HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. bejelentési hivatal szervezését van hivatva létesíteni. Régi mizéria ezen hivatal nélkülözése és lapunk hasábjain már több izben szellőztettük ezen kérdést és érvekkel bizonyítgattuk ezen hivatal hiányát. Pápa városába elég olyan ember költözik be, akik itt évekig ellaknak, de azért a hatóságnak nincs tudomása róla. Vannak, akik itt megtelepülnek, használják a polgárság által nagy fáradság és költséggel létesített hasznos intézményeket, de eszökbe sem jut, hogy lakositásért folyamodjanak r, a szabályrendeletileg megállapított összege-1 befizessék. Eltekintve, hogy igy nagyrészt a polgári kötelességüknek nem tesznek eleget, de sőt sokszor oly eset adja magát elő, hogy a városi hatóság azt sem tudja, valljon egy bizonyos nevű egyén tartózkodik-e a városban vagy nem, holott már éveken keresztül itt időz városunkban. A rendőrségi szolgálat is nagyban volna könnyítve ha a bejelentési hívaT AECZ A kadét ur, — Század állj I, Pihenj ! Bevonulni. Szilassy százados ur dühösen bevágja kardját a hüvelybe s méteres léptekkel beront a század irodába. — Itt volt a kadét ? A számvivő őrmester olyan egyenesre igazítja magát mint a lénia, s a mennyire a megrémül és engedi, katonásan felel. — Alásan jelentem még nem volt itt. Szilassy szazados úrból kitör a fékezhetlen harag. — Megölöm azt az kölyköt. Becsukatom, lefokoztatom. Haditörvényszék elé állítom. Hát maga mit áll itt ? írjon, azért betiievő. Holnap kihallgatásra. Máté Ambrus hat órai guzs. Szolgálatvezető ! A kis parasztház egyetlen ablaka még egy negyedórai múlva is rezgett, olyan iszonyú erővel hívta a szolgálatvezetőt a százados. A szolgálatvezető őrmester még ijedtében alásan jelenteni is elfelejtett, s csakúgy ingujjban rohant a rettenetes haragú ur elé. — Hol lakik az a kadét ? — A Bálint Andráséknál a 73 szám alatt. Szilassy kapitány ur nagy kardcsörtetve kimegy s magában a legborzalmasabb büntetéseket mormolva lép be a Bálmték házához. — Itthon van a tiszthelyettes ur ? — Dehogy is van, könyörgöm kapitány ur, még hajnalban elment. — Mikor hajnalban '? — Volt vagy íél hat, ha nem öt óra. Szilassy százados ur valami olyasmit mond, hogy jól vau, de haragja mintha kitörülték volna' a szivéből, egyszerre elmúlik. Aggódás lepi meg s szomorúan dünynyögi. — Hova lett az a kölyök. Csak nem esett valami baja ? Bezártam, ha valami baja történt. És lassú léptekkel megy viszsza a század irodába. Meg oda sem ért, mikor újra feltámadt benne a harag. — Szolgálatvezető ! Lefokoztatom, ha azonnal elő nem teremti a tiszthelyettest. A napos vegyen magához két embert és mint őrjárat kutassa fel az egész falut és környékét. Ha egy óra alatt elő nem kerül az a tiszthelyettes, mindet becsukatom. Megértett ? — Igenis, jelentem alázatosan. Szilassy százados ur hazament a lakására, de csak nem tudott megnyugodni. Egyre gyötörte az a gondolat, hová lett a tiszthelyettese. Pedig olyan egyszerű a dolog. Kővágó Sándor hadapród-tiszthelyettes csakugyan elindult reggeli 5 óra után a lakására. A nyári nap éppen felbukkant az ég peremén, s a földből valami édes kábító párázat szállott fel, a mi az alig tizenkilence éves fiu szivét egészen mámorossá tette. Ott kellett elmennie a Saárváry Zsigáék portája ellőtt, hogy a század gyülekezőhelyre jusson s a kis Saárváry Katinka éppen akkor gyomlágatta ki a virágos kerttét. Kővágó Sándor hadapród tiszthelyettes ur nem azért szerezte meg most egy éve a selyem kardbojtot, hogy köszöntés nélkül el tudjon menni s egy szép lánynyal tegnap négy kézre játszották a Gárdista keringőt, a mely oly meghatóan adja tudtára a világnak, hogy a női sziv oly változó, miként a tenger, egyszer sekély, másszor meg mély, s hol csalfa, hol hív, s a szenvedély, mely benne él, nem ismer gátat határt. És hogyan tud sóhajtani Katinka ennél a sornál ! A mint ott gyomlálgatni látja Katinkát hirtelen a szivébe szökik minden vére is elfeledi még Szilassy százados urat is. — Jó reggelt, Katinka ! — Jó reggelt kadét ur ! Oda áll a kerítés mellé. A kis Katinka is abban hagyja a gyomlálást s a kerítés léczein át kinyújtja a kezét, a melyet Kővágó ur nem is ereszt el többé. Susogva beszélnek, hogy maguk is alig hallják. Egyszer csak olyan fehér lesz a kadét, mint a fal, kiegyenesedik s kémlelve hall-