Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.

1900-04-22 / 16. szám

Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Egy lépéssel előre, Mióta Hegedűs Sándor ül a kereskedelmi miniszteri székben, mintha Magyarország ipara éc kereskedelme uj lendületeit, uj életet nyert volna. Hegedűs nemcsak rendeletekkel törekszik az elhanyagolt, sőt a nagyon is szegényes ipari vállalatunkon segíteni, de ha kell jelenlétével és a kormány ezreivel mozdítja elő a magyar ipar előbbre haladását. r Arn azonban Hegedűs kereskedelmi miniszter csak egy ember, ha miniszter is és ő nem elég hatalmas arra, hogy az ipar pangását egyszerre virágzóvá változtassa és éppen ez okért szükséges az, sőt lelkesült örömmel üdvözölhető, ha a megyék és városok Hegedűs kereskedelmimhiiszternek nemes intentióját felfogj ik és magukévá teszik. Pápa város megyei és városatyái azonban már több évvel előbb belátták, hogy ugy az országnak, mint minden megye és városnak az az első és főfeladata, hogy ipari vállalattal bírjon. Pápa- városának már van egy pár ipari vállalata, melyek közül a dohánygyár kimagaslik. A dohánygyár már sok tekintetben bizonyítékot szolgáltatott, hogy ahol az ipar hajlékot nyer, ott a jólét is beköszönt. Mert büszkén mondhatjuk, hogy Pápa és vidéki városok között nem utolsó helyet foglal el, a mi a lakosság jólétét illeti. A szövőgyár alapitásával újból egy nagy lépéssel előbbre haladunk. Hálát kell mondanunk tehát képviselőtestületünknek, hogy a szövőgyár létesítésén olyan önzetlen buzgalmat fejtett ki, mert félretettek minden anyagi érdeket és alig egy rövid év alatt a terv testet öltött. Ma már örömmel jelenthetjük, hogy a város ingyen telkén maholnap megkezdik a szövőgyár építését. Igaz az, hogy a Perutz testvérek nem magyar emberek és a mi viszonyainkat nem ismerik, de hírneves kereskedelmi szellemük megfogja éreztetni velők, hogy mily és mennyi tényező szükséges ahhoz, hogy egy uj gyár virágozhassék. A szövőgyár berendezése modern lesz, mert a vállalkozók a mai kor emberei, kik pénz és idő áldozatot nem fognak kímélni, hogy nemcsak Pápa városa és vidéke, de az egész ország hasznát lássa ennek az uj iparvállalatnak. A szövő-ipar nálunk nem áll valami előrehaladott stádiumban és azért a Perutz testvéreknek nagy agitatiót kell kifejteniök, hogy a 600 mechanikai szövőszékre berendező gyárban, mihamarább minden széknél egy-egy munkás foglalkoztassék. Mert ugy a vállalkozók, mint a város, csak akkor érik el azt a humánus és kulturális célt, melyet szemeik elé tűztek, ha a gyár üzeme a horribilis beruházásoknak megfelelően fog működhetni. A képviselőtestület minden kedvezményt megadott a vállalkozóknak, a mit hasonló esetben csak egy város is megadhat; a kereskedelmi miniszter sem fukarkodott, T AECZ .A.. A mandula virág. Mint a méhraj tódult ki a közönség a színházból. A foyerban nevetgéltek ismételgették a darab utolsó mondásait. Földy Ágnes oda simult az egyik oszlophoz, hogy el ne sodorja az emberáradat, az apja és Kardos Géza meg védő falat képeztek előtte. Ágnes csupa pajkosság csupa jó kedv. Be nem állana a világ minden kincseért a szájacskája, folyton arról fecseg, hogy valami bolondságot kellene csinálni Gyulával a vőlegényével. Hirtelen oda fordult Kardoshoz. — Kardos, ha Gyula reám adja a kabátomat, maga hirtelen a karját nyújtja s karonfogva megyünk haza. Jaj, milyen féltékeny lesz a Gyula s olyan jóízűen kaczag hozzá, hogy a tisztes márványozott falak szinte ijedten dobják sarokból sarokba azt az ezüstös csilíngelést. Török Gyula mint egy diadalmas hadvezér töretett át a közönségen, s hozta a felszabadított felöltőt. Becsületes széles arcza sugárzott a boldogságtól a mikor fölsegítette, de egyszerre kesernyés kifejezést öltött, a mikor a menyasszonya más karjába fűzte a karját. Egy pillanatig reá bámult, mintha találgatná, tréfa-e vagy^kicsinált gonoszság, de Földy Ágnes oly komoly érdeklődéssel fordult a kísérőjéhez, hogy Török ur hátra maradt, duzzogni a pápánál A kapunál búcsúzott Kardos, s Török is köszönt. — Nem oda Buda Gyuszi, felteritettek a számodra is, — dörgé hatalmas hangon Földy. Török ur szótlanul haladt fel a lépcsőn a menyasszonya mellett, a lakás ajtajánál azonban Ágnes már nem állhatta tovább, s hangosan fölkaczagot. — Csak nevesen ki Ágnes, hisz a vőlegény ugy is arra való csak, hogy kikaczagják ! Földy csitította a haragos férfiút, de épen az ellenkezőjét érte el. Mennél okosabbat beszélt neki, annál oktalanabb harag s féltékenykedés szállotta meg. Végre is az öreg ur nagyot gondolt, s miután a mint ő mondaná, probatum est, hogy ilyenkor legjobb a szerelmeseket tíz perezre magukra hagyni, hirtelen eszébe jutott egy sommás kereset, a melyet holnap kilencz példányban kell lemásolni s otthagyta a fiatalokat. Ágnes a generálmarsot igyekezett kidobolni filigrán rózsás ujjácskáival a fehér asztalkendőn. Török ur pedig egy almamagra indított hajtóvadászatot, a melyet sehogy sem tudott felcsipni az asztalkendőről, különben pedig hallgattak, csakhogy Ágnes arczából csupa jókedvű pajkosság, Török úréból pedig epés féltékenység kandikált elő . . . — Nem, Ágnes, ez nem mehet igy tovább, kezdi Török ur, a kinek sikerült elcsípni az almamagot. — Hogy nem mehet tovább ? — Maga határozottan nem viseli ugy magát, a hogy kell. Tegnap haza hoz egy kóczos gyereket, a kit az utczán szedett fel végig kísérteti vele magát az utczán, a népség örömére. — Ma még éppen a Kardos Gézával jöttem karonfogva haza. Ugy-e ? Török urnák erre az ingerkedő szóra fejébe szökik a vér s mindenről megfeledkezik. — Ne ingereljen, kérem. — Már mondtam, hogy ki fogom gyógyitani a féltékenykedésből, mert ez sért engem. , ^ — Magát sérti? És mit mondjak én ? Tisztességes ,leány ilyen dolgokat nem tesz. Földy Ágnes olyan fehér lett, mint a fal. Gépiesen felállott az asztaltól s egyetlen szó nélkül kiment. — Hát téged magadra hagytak ? mondja nevetve a belépő Földy. Török ur csak ekkor ébred öntudatra. Zavaros agyában támadt ugyan olyanféle gondolat, hogy nem cselekedett helyesen ; de haragos szive, féltékeny lelkülete nem akarta megtéríteni. Mikor azután a szobaleány az első