Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-03-05 / 10. szám

1899.. márczius 5 legnagyobb protekczió mellett sem lehetett volna már szerezni a világ minden kincseért se, de nem is volt csoda, mert az est oly fényesnek, olyan kedélyesnek Ígérkezett hogy tekintettel a jótékonyczelra, még a felemelt helyáraktól is eltekintett a közönség és sie­tett annak a jötékonyczélnak adózni, — a saját szórakoztatására. De nem is bánta meg a publikum, hogy megtöltötte a nézőtér minden zugát, mert az előjelek nem csallak, s valóban egy minden tekintetben fényesen sikerült mű­vészi programm élvezetében volt részünk, s kiki kedves benyomásokkal távozott on­nan, — pláne ha leszámitjuk azt a farkas orditó hideget a mely a szinház nézőközön­ségét ugyancsak próbára tette : Más alka­lommal talán lehetne ezen segiteni (? !) Pont 7 óra volt,, mikor fe'gördült a függöny s bamulattal láttunk a szinp don elhelyezkedve egy olyan nagyszámú tagok­ból álló orkesztert, a milyenre Pápán nem is mertünk gondolni,-élén Gáthy Zoltánnal a főiskola zenetanárávsl, akinek egy intesére aztán felhangzott a zene s magának a diri­gens zenetanárnak egy gyönyörű »Nyitányát« interpretálta a főiskola és a tanitó-képezde növendékeiből összctoborzott zenekar praec ­zen, szabatosan ! Alig hangzott el a zene s a nyomán kelt sürü tapsvihar, rög ön a színpad átala­kításához láttak, hogy bemutassa a »müked­velői gárda« Hevessy ts Retényi »Négy évszak" czimü idilljének két első felvonását. Ezek közül az tlső a „Tavasz", bá­jos idylli kép, a mely egy kis bakfis, meg egy fiatal és sz">rnyü naiv önkéntes szerel­mének törtenetéből tár fel egy kedves jele­netet, a melyet a mellékszereplők, már mint a tudálékos guvernánt, meg az önkén­tes úr káplárjának pattogása tarkit igen ér­dekesen. A főszerepben (Helén) Wajdits Ilonka kisasszony mutatkozott igen talentomus mű­kedvelőnek s e mellett igazán bájos jelen­ségnek ; kedves játékában méltó partnere volt Andor (Paur Ödön) aki a félénk ön­kéntest igazi bravúrral kreálta. Az epizód szerepekben Bermüller Alajosné urnő kapott a nyilt szinen is tapsot pompás maszkjáért kitűnő játékáért ! Patay Árpád pedig kitűnő káplár volt s még a »vergoniája« se hiány­— Bocsánat, a másik bá styáját is kény telen vagyok elvenni, — Gondoltam, hogy belemegy a kelep­czébe. A lovamat startoltatom agmásik me­llé. Az ön elbeszélésében is volt hasonló eset. — Szentiványi ur ne véljen, nem fogérte haragudni. Tekintetesen kettőnket a két lo­vasnak, — az ön képzelődésen lovagolunk, — a folyoson tulso szegletében levő ruha fogást, melyen az ön kalapja függ, Sándor grófnak, — vegye át a néző szerepét s a mult heti vadászati jelent előtte áll második kiadásban. — Nem értem, grófnő. — A hamis Melanie nem volt más, mint Elza grófnő. Elza grófnő felnyitotta a Szentiványi által hozott etui-t, aztán egy húzást tett a sakktáblán. — Hogy teljes legyen az illusio, Szent­iványi ur, csokolja meg jegyese kezét, — mondá Elza mosolyogva s felhúzva ujjára az etui-ből kivett arany karikagyűrűt. Szarvassy báró egy pitlantást vetett a sakktáblára szemeit lassan emelve Elza gróf­nőre, kinek kezét akkor emelé ajkaihoz Szent­iványi, — a sakktáblára mutaiva megszólalt ; — Sakk-matt ! itt és ott, — az utolsó, melyet öntől kaptam, grófnő. PÁPAI KÖZLÖNY zott s Horváth Lajos mint »egy katona« is élén derültséget keltett mondókájával. A másik felvonás a »Nyár» szintén kedves dolog, bár nem oly szines mint az első ! A fiatal házaspár első zsőrtőlödését állítják vele a nézők színe elé a szerzők; a kiket azután csak egy ártatlan pisztolylövés békit össze, s a mely pisztoly lövést a férj bátyja eszel ki és hajt végre a szomszéd szo­bában, hogy a zsörtőlődőket megijessze, maga pedig a várva-várt ebédhez jusson ! A pisztoly ugyan »csütörtőköt« mon­dott kétszer is egymásután s nagyban elron­totta a hatásos végjelenetet, mindazonáltal ez a kis inczidens nem irható a szereplök rovására, akik kitűnően állták meg helyüket. Wajdits Ilonka úrhölgy a szeszélyes kis menyecske szerepeben is pompás volt s temperamentumosán és Ízléssel játszót. Endre, a ferj szerepe pedig Paur Ödön kezében tel­jesen érvényesült. Bermüller Alajosné urnő ismét epizód szerepben aratott megérdemelt tapsokat 1 Patay Árpád is nagyon jó volt, bár a vége felé nagy figyelemben részesítette a súgót, aki ugyancsak erőst n működött, különösen a-harmadik színdarabban ! A változatos program 3-ik száma Kövi Dolora úrhölgy solói voltak, Kiss József úr zongora ki merete mellett ! Zúgó taps fogadta a bájos kis ének művésznő megjelenését a színpadon s élvezettel gyönyörködlünk finom csengesü szopránjában, a mivel Schubert egy áriáját Ferron, »Mama túladna rajtam« da­lát, s a »Kuktakisisszony keringőjet* éne­kelte ! Kedves jelenség volt a színpadon a rózsaszín ru'iás kis bajos művésznő ;-dalai, ezüstcsengésü hangja pedig szinte a szivekig elhatottak ! Kapott is fapsot bőven s a vé*ső szamot, meg is kellett ismételnie söt szűnni nem akaró tapsokra egy »indulót« ráadással is adot.. A tapsból persze egy ré.z a kitűnő zongora kiséretnek is szóllott ! Ezután következett az est »piece resi­tance" a Császár Imre-, a nemzeti szinház művészének fellépte a »Zongora melle t« czimü íranczia vígjátékban, a melyet Kiss Lászlóné urnő fordított magyarra, olyan ügyesen és tolyékonyan hogy a magvar szö­vegben is teljesen érvényre jutott a franczia eredetiségnek minden finomsága, minden diskrét árnyalata ! Kiss Vilma urhöígy (Beaú­rr.ont Berta) és Pentz Mariska úrhölgy (Juliette) minden tudásukat belevitték a szerepbe s méltóan meg is állták helyüket kiváló part­nerük Császár Imre ur a nemzeti szinház művésze mellett, aki Varne Jules szerepében valósággal elragadta publikumunkat. Zugó tapsvihar fogadta megjelenését s a mint kilépett a szinre, egy babérkoszorú fogadta szél-es olasz (?) trikolórral, a melyen arany­betűk hirdették a Jókai kor elisTieréset és köszönetét a művész iránt, aki szíves volt közmüködni a nemes czel érdekében. Az ő játéka és alakítása nem szorul külön mélta­tatásra. Végül mikor megemlékezem a szín­darabok buzgó betanítójáról í's rendezőjéről Dr Körös Endre ur érdemeiről, akinek fára­dozása őszinte elismerésünket es gratuláczi­ónkat érdemli, f<?l kell emlitenem meg a színdarabok pompás kiállitását is, mely kü­lönösen pazar volt a »Zongora mellett« czimü színdarabban I Az előadás után a kaszinóban társasva­csora volt-táncz nélkül, de toasztokkal ! Harmos Zoltán pohárköszöntője Csá­szár Imrének és a műkedvelőknek szól t, Császár szívélyes szavakban mondott köszö­netet, végül Körös Endre Császár Imrét kö­szöntötte fel, Szép volt, kedves volt az est, s ugy a közönség mint a szereplők meg lehetnek elégedve a sikerrel a dicsőséggel s a Jókai kör is az eredménynyel a mely szerint a jővödelemből tekintélyes összeg jutott a jótékonyczélra — Petőfi és Jókai szobraik alapjára ! 1 Takarékpénztéri közgyűlések, Városunk mindkét pénzinlézete a lefolyt héten tartotta meg évi rendes közgyűlését. Minkét pénzintézetnél tör­tént változás az igazgatótanácsban. A pápai takarékpénztárnál Eöry Szabó Sán­dor lemondása folytán Baranyai Zsig­mond lett megválasztva-, a Pápa y&t rosi és vidéki takarékpénztárnál Fischer Adoif halála folytán megüresedett igaz­gatótanácsosi állásra Mészáros Károly felügyelőbizotsági tagot, ennek helyébe pee'g dr. Kapossy Luczián lett bevá­lasztva. A pénzintérzetek közgyűléseiről tu­dósitásunk a következő: A pápai takarékpénztár. A pápai takarékpénztár f. hó 27-én délelőtt 9 órakor] tartotta meg évi rendes közgyűlését a részvényesek nagy érdeklődése mellett. A közgyü ésen Bermüller Alajos al­elnök elnökölt. Bermüller alelnök sajnálattal jelenti, hogy Hanauer Béla elnök betegsége üíiatt nem jelenhetett meg, a jelenlevőket szívé­lyesen üdvözli, felmutatja, hogy ugy a „Budapesti Közlöny" valamint a három helyi lapban a közgyűlés egyb^hivás szabály­szerűen közététett s miután 36 részvényes 153 drb. részvény képviseletében jelen van, a közgyűlést határozatképesnek nyilvánítja s megnyitja. Elnök javas'atára a közgyűlés hitelesí­tésére és a szavazatok beszedésére bizott­ságot választ. A jkv. hitelesítésére Szente János, dr. Koritschoner Lipót és Szabó Ede, szavazatszedö 'bizottság tagjául: Mészáros Károly, dr. Kende Ádám és Bottka Jenő megválasztattak. Elnöklő alelnök bemutatja az 1898 évi zárszámadást és mérleget az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentésével együtt, melyet a közgyűlés tudomásul vesz, és ugy az igazgatóságnak mint a felügyelő bizott­ságnak a szokásos felmentvényt megadja, dr. Koritschoner Lipót részvényes indítvá­nyára a közgyűlés az elnökségnek, igazga­tóságnak felügyelő bizottságnak és tisztvise­lőinek lelkiismeretes működéséért elisme­réséit és köszönetet szavaz. Ezután következett a 15 igaztósági tagnak egy évi időtartamra való megválasz­tása mely titkos szavazás utján lett esz­közölve. A szavazatszedő bizottság jelentése alapján beadatott 32 szavazat lapon 120 szavazat, melyből: Berecz János, Hanauer Zoltán, Kluge Károly, dr. Kluge Endre, Kövi József, Krausz József N. id. Martonfalvay Elek, Mattus György, Saánj Lajos, dr. Stei­ner József 125, Kis Gábor 124, Steinberger Lipót, Baranyai Zsigmond 123, Szvobo'h Venczel 122 és Tauber Sándor 95 szavaza­tot kapott s nevezettek igazgatósági tagokul egy évi időtartamra megválasztattotaknak lettek az elnök által kijelentve. Felügyelő bizottsági tagokul titkos sza­vazás utján : Reguly Nándor, Steiner Ignácz, Baráth Ferencz és Galamb József lettek megválasztva. Ezzel a tárgysorozat kimerítve lévén elnöklő Bermüller Alajos' alelnök a részvé­nyeseknek megjelenésükért, a szavazatszedö bizottságnak fáradozásáért köszönetet mond­va, a közgyűlést befejezettnek 'mondotta. Pápa város- és viidék takarékpénztár. A „Pápa városi- és vidéki takarék­pénztár f. é. február 26-án a nagyszámban megjelent részvényesek élénk- érdeklődése melett tartotta meg rendes évi közgyűlését: *

Next

/
Thumbnails
Contents