Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-03-05 / 10. szám

PÁPAI KÖZLÖNY 1899. márczius 5. Bock István vezérigazgató, mint elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Tciuber Sándor, Steinberger Lipót és Ungár Antal, a szava­zat szedő bizotság tagjaiul, Koritschoner Jó­szef, Schor Ármin és Koréin Vilmos részvé­nyeseket kérte fel. Az igazgatóság évi jelentését dr. Korit­schoner Lipót intézeti ügyész adta elő, és a részletes zárszámadások és forgalmi kimú­lás érdekes adataiból a részvényesek azon meggyőződést meríthették, hogy városunk ezen pénzintézetének vezetése jó kezekre van bizva. A nagyközönségnek állandó bizalma a takarék betétek ujabbi tetemes gyarapodásában nyilvánul, és amint látjuk az igazgatóság ezúttal is érvényre juttatta azon következetesen gyakorolt conservativ elvet, hogy teljesen kielégítő osztalék javas­latba hozatata mellett a biztosítéki alapok jelentékeny mérvben eröibitessenek. A pénztári összforgatom a mult év folyamán 3.381228 frt 48 kr. volt. A taka­rékbetétek állaga pedig az év végével 625.994 frt. 65 kr. volt, A 11718 frt. 61 kr. tiszta nyereményből az alapszabályszerü ju­talékok levonasa után osztalékra 500 rész­vény után 10 frtjával 5000 frt; a pápai házi szegényeknek azonnal leendő kiosztás végett 100 frt, a helybeli 4 hitfelekezet szegénysorsu iskolás gyermekei részére szin­tén 100 frt, és a tartalékalap gyarapítására 4688 frt. 38 kr, szavaztatott meg. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felmentvényt megadta és azoknak egyúttal Steinberger Lipót rész­vényes indítványára lelkiismeretes, és sike­res tevékenységükért elismerést szavazott. Az intézet nemrég elhalt igazgatósági tágja és egyik alapitója Fischer Adolfnak emléke a közgyűlés jegyzökönyvében meg­örökítteted. A napirendre kitűzött választások meg­ejtetvén, az igazgatósági tagjaiul 3 évi idő­tartamra dr. Koritschoner Lipót és Bar anyag Zsigmond (régi) továbbá Mészáros Károly (uj) 2 évi tartamra egyhangúlag megválasztattak. A felügyelő bizottság tagjaiul dr. Antal Géza, Marton Ignácz (régi) és dr. Kapossy Lucián (uj) választattak meg. Több tárgy nem lévén napirenden Bock István elnök s közgyűlést berekesztette IP A mult hétről. Műkedvelői előadásról, purim estélyek­ről és városi közgyűlésről szól a heti kró­nika. Az utóbbit nem lehet ugyan egy kate­góriába helyezni az előbbiekkel, de ilyen böjti időszakban nem lehet rossz néven venni a krónikástól, hogy egy egyveleg összeállí­tásnál egy kis komoly partiturát is belesző a hét tükrébe. A műkedvelői előadások nálunk nem mennek ritkaságba számba, mert a Jókai­kör csak egyet fuj és a gárdája kész a ko­médiára. Ez alkalommal a Petőfi és Jókai szobrok javára kedvelősködtek a műkedve­lők és különös jelentőséget adott az elő­adásnak az, hogy Császár Imre a nemzeti szinház művésze is kollégiáskodott a mi gárdánkkal. Valami különös említésre valót nem találtam az előadás alkalmával, mert hát a mi előadásaink nem tűrnek kritikát, de nincs is mit kritizálni rajtuk. Egy különös esetről mégis meg kell emlékeznem s ez az, hogy Császár a zongora hangjait harmónium hanggá tudta átvarázsolni. Ezzel csak azt bizonyí­totta, hogy ő nemcsak színművész, hanem bűvész is. Jaj neki, ha megtudják a nem­zeti S7inháznál, hogy ilyesmire is képes. Az előadás nyitánya egy „Nyitány" volt, mellyeta mi „Nyitány királyunk" Oáthy Zoltán szerzett és vezényelt. Ezen elnevezés méltán megilleti őt, mert alig hiszem, hogy van az országnak egy városa, mely oly nyi­tányokban dus zenetehetséget mond ^ma­gáénak mint a mi városunk. Gáthynak annyi nyitánya van, mint zsidógyerek Ó-Budán. Az előadás különlegessége a herczig Kövi Dolorácska ének számai voltak, ki va­lóságosan elbájolta a közönséget. Behízelgő subrette hangja, még praedestinálja őt „vá­rosunk pacsirtájává". Ez még ugyan magában véye nem na­gyon sok, de arra elég. hogy idővel Sven­gali szerint „milliókat szórjon ki a torkából". Ilyen materialisztikus világban egy ilyen hang nem a legrosszabb üzletek közé tartozik. Még én is adnék neki minden énekszámért tíz krajczárt. (? Szedő.) Előadás után csupa kuriozitásból nem a kör helyiségében, hanem a Kaszinóban volt társasvacsora, a hol egymásnak mondtak bókokat a tósztokban. Császár még annyira előzékeny is volt tósztjában, hogy jóindula­táról is biztosította a megjelenteket. A purim estélyek összeváglak az elő adás estélyével. Volt „Jattattajrum" szépen. A „Hungáriában" ex-lexre ment az estély, a Grünhut kávéházban meg a szokásos gőz­fürdő volt. Egyébb helyiségekben pedig „Tes­sék besétálni" volt a falragaszok jelszava. Hogy mi minden nem történt ez éjjelen arról nem szólhat a krónika. A város rendkívüli közgyűlésen böjti hangulat uralkodott. A felszólalások amolyan bőjli prédikácziók voltak s a hatás olyan is volt. A szónokok elmondták a mondókájukat és a hivők jobban mondva a hallgató kép­viselők rámondták az „Áment", Ilyesmi történt a mult héten Pápa vá­rosában, a sárga répák hazájában. Frici. Az hirlik . . . Az hrlik. hogy Pápa városában a makadam útnak kórházi ápolásra volna szüksége. Az hirlik, hogy Pápa városában azért van nagyrészt sötétség, mert sokszor «fürdik a holdvilág.» Az hirlik, hogy Fenyvessy főispá­nunkat most a »Széll» hajtja. Az hirlik, hogy Hegedűs képvise­lőnk miniszteri sugalmazóval látja el Pápa városát. Az hirlik, hogy a Jőkal kör mű­kedvelői, köszönet helyett «olasz» fő­zelékkel lettek jutalmazva. Az hirlik, hogy a műkedvelők társas vacsorája alkalmával Császár Imre kegyeket osztogatott. Az hirlik, ho^y a Jókai kör mű­kedvelői előadásán a zongorát sipládá­ral hangolták. Az hirlik, hogy a főiskola ifjúsága Márczius 15-én a Griff nagytermében «talpra» áll. Az hirlik, hogy Pápán a torony­óra betegágyban van és soká vajúdik. (Kegyelmezzenek neki 1 Szedő.) Az hirlik, hogy a toronyóra beteg ugyan, de nem szenved jár-ványban. Az hirlik, hogy Kapuvárott azért van olyan jó élet,, mert jó »vetője» van. Az hirlik, hogy Kapuvárott van egy kávéház, ahol a «daleszt» villa­mosan világítják meg. Az hirlik, hogy a Kossuth Lajos utczai kereskedő a megboldogult póká­jának sirkövet állit. (Liba aprólékból. Szedő.) Az hirlik, hogy a vizvetéki púpos­ból jó «kirakat« fog válni. Az hirlik, hogy a Schwartz sörödé pinczér frajlája gyeplő nélkül vezeti az üzletét.) Megvadult Győrött a «Palati­nus»ban. Szedő.) Az hirlik, hogz a kis-czelli fiatal marhakereskedő' a kassziros frajlák ár­nyékában sütkérezik. Az hir'ik, hogy a vízvezeték pú­posa házasságot igért Strychnin fraj­lának. Az hirlik, hogy Pápán a kibiczek akkor veszik fel az «alsós» kaláberben, ha a játszók a földre ejtik a kártyát. Az hirlik, hogy Pápáról nemrég egy oly biztosító hivatalnok utazott el, ki «szurásból» élt.' Az hirlik. hogy a Flonán szobor már a paradicsomba kívánkozik.( a zószt már megkapta. S^edő.) Az hirlik, hogy a Corvin-utcai füszerkereskedő ugy néz ki, mintha mindig lógna. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkeszkesztője csakis éjjeli szolgá­latra van berendezve. — Személyi hírek. Fenyvessy Fe­rencz megyénk főispánja szerdán dél­után hosszabb tartózkodásra Budapestre utazóit. — Szabó Imre orsz. képviselő kedden és szerdán városunkban időzött s innen a főispánnal Budapestre utazott. — A város üdvözlése. Abból az alkalomból, hogy Hegedűs Sándor váro­sunk orsz. képviselőjének Hegedűs Lo­rántnak atyja kereskedelmi miniszterré lett kinevezve, Mészáros Károly polgár­mester a város közönsége nevében táviratilag üdvözölte. A minister levélben mondott köszönetet a távirati üdvözlé­sért, mely levél a tegnapi közgyűlésen lett felolvasva és zajos éljenzéssel fo­gadva. — Huszárezredünk köréből. Vaszary Béla százados, hosszabb szabadságide­jéből kedden visszaérkezett s átvette a pótkeret parancsnoksági teendők ve­zetését. — A pápa-bánhidai vasút építése még e hóban veszi kezdetét. A vasul, építését Ghetto bpesti vállalkozó vállalta el, ki a györ-dombovári vasút építője volt. — Uj városrészünk érdekében. Re­mélhetőleg örömmel fogadjuk azon hírt, hogy jelentkezett egy vállalkozó, ki haj­landó nz uj városrészben a telkek be­építését évi törlesztés utján elfogadni. Ez érdemben bővebb felvilágosítással Mészáros Károly városunk polgármestere szolgál, ahol telkek is jegyezhetők. La­punk mai vezére dk ke ez érdemben van tartva.

Next

/
Thumbnails
Contents