Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-12-03 / 49. szám

évfolyam. Pápa, 1899. deczembe

r 3. 49, szám tOZLO.W Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésébe u Nincs lakás! Már évekkel ezelőtt hangoztattuk, hogy városunkban lakás-hiány van, de mindeddig semminemű orvoslást nem látunk, mely ezen lakás mizériákat ha nemis egészen, de részben is megszüntette volna. Hogy ezen mizériákkal újra foglalkozunk, teszük ezt Jazért, mert már oly mérveket öltenek, melyek ellen ha nem találunk módot arra, hogy ezen segítsünk, ugy nemcsak városunk haladását akasztjuk meg, de több más ujabb intézmények létesítésének lesz ezen lakás hiány kerékkötője, Nem először tesszük e kérdést szóvá, nem első izben buzdítunk az épilkezési kedv fokozására, jeléül a kérdés fontosságának és a ^sürgős megoldás szükségének. Rámutattunk már azokrá a közegészségügyi okokra is, melyek sürgetőleg követelik, hogy Pápa ha nem is újra — mert hiszen ez lehetelen volna — de gyökeresen átépítessék. Ha nem mutattunk volna is rá, ismeretesek mindenki előtt. Alig van — különösen a régebben épiilt lakóházak közül — egy is, mely kisebb nagyobb mértékben és sajnos — túlnyomó részben nagyobb mértékben — alacsony, nedves, sártéglából épült, igy tehát egészségtelen ne lenne. Következménye ez a régi slendrián építkezésnek. Menyivel szebbek, nagyobbak a modern, uj házak ! Az uj házakat kivéve, milyenek a lakások ? Természetesen tieztességes lakásokat értünk. Modern kényelemről, ésszerű beosztásról nem is álmodunk. A lakások tisztességes voltát csakis az egészségügyi követelményekhez mérjük. Ilyen lakásokban — isméleljük, kivéve azt a néhány uj há/al, melyet épitetettek — valóságos szükség van. Érzi ezt mindenki, aki nem — h íziur. De ha igazságosan Ítélnek — érzik még azok is. Ez a szükség naprólnapra érezhetőbb lesz. A közel jövöben több uj intézmények felállítására van J:'látásunk. Ezek révén nőni fog a lakásra szoruló családok száma, de nőni fognak a lakáshoz fűzött igények is. A keresletet és az igények növekedése természetesen maga után vonná a lakbérek emelkedését is, mely egy bizonyos lókig az egészséges fejlődés következménye, de azontúl káros hatású lenne. Azt kétségbevonhatatlan tényként konstatáljuk, hogy különösen u főbb közlekedési utczákban a házak értéke az utolsó néhány év alatt jelentékenyen emelkedett ami egyik örvendetes bizonyítéka s biztos jele viszonyaink jobbra fordultának és a megindult fejlődésnek de — tagadhatatlan — nagy befolyással van erre városunk fokozatos haladása. Mégis azt látjuk, hogy az építkezés nem halad avval a fejlődéssel, melyben Pápa részesül a hatóságok és egyesek által. Építkezzünk! A viskók, különösen azon utczákban, mely felé városunk fejlődése van irányítva tűnjenek el, de szilárd modern házakat építsenek. Több ujabb intézményeink felállításával és igy az idegen forgalom emelkedésével lakás szükséglet fog előllani s igy szükségessé., teszi az építkezést. Ha azt akarjuk, hogy városunk a haladók sorába lépjen s a forgalmat és figyelmet ide akarjuk] vonni, gondoskodnunk kell arról, hogy az ide édesgetett vagy hivatásuknál fogva városunkra utalt egyének s családjaik részére megfelelő lakásokkal is rendelkezzenek s megleljék a modern élet által nyújtott azon elönyöket, a melyekhez más városokban már hozzá szokAnnuskámhoz. Hányszor feltettem már magamban, Hogy bevallom szerelmemetHogy elmondok én neked mindent, Ami csak nyomja szivemet: Elmondom, mint szeretlek téged, Hogy egyedül csak éried élek! Elmondom, hogy mennyit szenvedtem, Mennyit epedtem utánad, Hányszor sajtolt ki szemeimből Fájó könyeket a bánat; Elmondom, — de ha szép szemedbe nézek, Nem mondok semmit, csak nézlek, nézlek. A fogadás. Ritka szép enyhe nyári este volt augusztus végén, a gönczi választás napján. Reggel óta ugy zsibongott az Aranyossyék háza, mint a méhkas, ott volt a Berényi-párt főtanyája. Kibejárt a sok ember, de most estefelé csőndessebb lett. Csak egy-két ember iddogált a ponyvasátor ^latt, melyet, az i.dvaron fölállítottak. A szobákban már ugy sem fért volna a sok vendég. Ilyen nagy napon külömben is jól esik egy kis friss levegő az urak forró fejének. Mert bizony forró ilyenkor az ember feje, hanem volna nyár, akkor is, ámbár a Választás eredménye már dél óta nem kétes. Csak Aranyossy Katinka kötekedik a képviselőjelölttel. Berényi Kálmánnal : — Fél, ugy e ? Pajkos jókedvű reggel óta. Az anyja nem győzi szólítgatni : — Az a lány, az a lány ... Mi lelte azt a lányt ? Ámbár nagyon jól tudja, hogy mi lelte Ni most meg már a georginákat tépi le az a leány, annak a leveleivel dobálja Berényi Kálmánt. Arra Berényi Ká^án sem marad adós, Ő is tépi a virágot és dobálja Katinkát. Olyan szaladozást vittek végbe a kerben, hogy kipirult bele mind a kettő. — Gyerekek, — utasítaná rendre Aranyossyné, ha szót fogadnának. Azonban ő nagyságának be kell menni, nem maradhat itt tovább. Most teszik be a friss kalácsot a kemenczébe. S ő nagysága előre látja, hogy a libákkal, csirkékkel s a többi pecsenyeféle is dolga lesz. Egyhamar nem jön vissza, de hátrahagyja az utasítást: — No most már ne hanczurozzanak. Honatyának nem való az. Ha most látnák a választói ? Te is gondolhatnál arra, Katinka. — Ohó, még nem választották meg, — nevetett Katinka, Ő nagysága bemenet közben még féiig meddig hallotta, hogy valami fogadásról van szó. Ha megválasztják Berényi Kálmánt hát 6 kap Katinkától valamit ; ha pedig nem választják meg, akkor ő ad valamit Katinkának. — De mit ? — kérdezte Berényi Kálmán. — Hát mindegyik azt, a miről gondolj a hogy a másik örülni fog neki, —• mondta, Katinka. S olyan pajzán mosoly lebegett az ajka körül, hogy nem lehet tudni, mi történt volna, ha épp akkor vissza nem tér a választás helyéről egypár úriember s be nem zörget a kert rácsán : — Kálmán, kitűzték a zárórát. — Vitte volna el magugat az ördög, —. gondolta magában Katinka. De nyájas arczot kell mutatni, örülni kell, hogy no lám, milyen hamar vége lett. — Ki nyer ? — Hát Kálmán. Négyszáz szavazattöbb sége is lesz. A Berényi Kálmán arcza kigyúlt: — No mikor kapom meg, a mit ígért ? — súgta oda a szép leánynak. — Nyugtával dicsérjük a napot — felelte a leány kötekedve. — Látja, hogy már nyugszik — mutatta Berényi Kálmán. Bíborpiros világosság fénylelt a fák tetején s aranyos felhők úszkáltak a láthatár