Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-07-30 / 31. szám

4. PÁPAI KÖZLÖNY 1899. junius 18. rosunkra utalt egyének s családjaik részére megfelelő lakásokkal is rendelkezzenek s megleljék a modern élet által nyújtott azon előnyöket, a melyekhez más városokban már hozzá szoktak. Nézetünk szerint ezt nálunk csak az ujabb építkezésekkel érhetjük el. Városunk legutóbb egy uj városrészt nyert Ezen uj városrészben is az építkezési kedvet kell előmozdítani, mert máskülönben oda jutunk, a hová a mádi izraelita. Ezen uj városrész kiépítése nagyban lesz hivatva városunk haladását és virágzását előmozdítani. Az építkezési kedvet pedig mesterséges eszközökkel segítsük elő. E mesterséges eszközök sorában leghat hatósabb az adókedvezmények nyújtása. És pedig mivel az állami adókra közvetlen befolyásunk nincs — egyelőre a községi terhes pótadóktól való mentességnek bizonyos évekre való biztosítása. Az óriási adóteher, melyhez az aszfaltjárda és vízvezetéki költség is járult ujabban, a házbéradó alá esö házakra nehezedik, ez a legnagyobb akadálya az építkezési kedv egész vonalon va'ó felé'edésének. Építkezzünk, s nyujtsunk kedvezményeket az építkezőknek, legyen Pápa külső arczulatja méltó egy jövendőbeli modern város képéhez. Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestületének tegnap délután tartott rendkívüli közgyűlése gyér érdeklődés mellet folyt le. Vita egy tárgyban sem volt s a tárgysorozat összes pontjai az állandó választmány javaslatai alapján lettek elintézve. Mielőtt a közgyűlés lefolyásáról tudósításunkat adnó'k, kénytelennek vagyunk figyelmeztetni Szokoly Ignácz rendőrkapitányt, hogy tartózkodjon máskor öly kijelentésekről, melyek a képviselőtestület reputátióját sértik. Mert az, ^hogy a rendőrkapitány oly szeme, azt a gyönyörű asszonyt ily érdekesen látva . . . S az asszony visszaadja férje csókját visszaöleli ölelését ... Ha más nincs, jó ez is! A leány álma egészen más. Elvonult ő szobájába, mihelyt látta Elvira álmodozását. Ő is. álmodott, Összehúzódott a divány szögletébe, kezeit nem is tudta hová tenni, mindenütt alkalmatlannak találta. Sejtelmes boldogságról ábrándozott. Majd mikor férje lesz . . . S miközben erről gondolkozott, fejébe zúgott egy dal, mit ma este hallót, .. Szivébe vésődött a hang, s nem tudott többé tőle nyugodni. Éjjel róla álmodott, réggel vele ébredet, — szerelmes volt veszedelmesen egy ismeretlenbe, s elkezdett remegni, hogy ez az isneretlcn betyárlegény lehet . . . II. — Szeretsz ? — Szeretlek ! . , . — Rég akartam ezt megmondani magának Margit, de eddig nem volt alkalom... Pedig hányszor majd megőrültem a vágytól kitárni szivemet, a benne lakó érzelmeket. Igen, Margit, ugy beszélek magával, mint Istenemhez, kitől Ítéletemet várom: élni fogok-e vagy meghalni ? A leány élénken tekint fel szép szemeivel a mellette haladó ifjú arczába. Azután mosolyog édesen, leányos kaczérsággal. — Hiszen én magát szerettem. Másként .nem jöttem volna el! ... nyilatkozatot tesz a képviselőtestület előtt, hogy „nem fogja respektálni" a közgyűlés áttai hozott határozatot, nemcsak hogy ímparlamentáris, hanem legalább is elitélendő. Gsudálkozunk, hogy a képviselőtestűlet tagjai közül egy sem vállalkozott arra, hogy az >iy kifejezésre a kellő módon ne reagáljon, mert a rendőrkapitánynak ezen kijelentésében a képvise'őtestület iránt tartozó köteles tiszteletnek brutális megsértését látjuk. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Mészáros Károly polgármester üdvözli a megjelenteket s miután a jkv. hitelesítésére Kriszt Jenő, Baráth Ferenci Orosz Ede, Kis Ernő és Bíllitz Ferzncz képviselőket felkéri, az ülést megnyitja. A mult ülés jkve felolvastatot s az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnök szomorú kötelességet teljesít, midőn Kis Gábor elhunytáról megemlékezik. Indítványozza, hogy a polgári és egyházi erényekben gazdag ev. ref. lelkész elhunyta jkvben örökítessék meg s ezen határozat a gyászoló családdal közöltessék. Ily indítványt ado't be Paál István képviselő is, mely felolvastatott s közgyűlés ily értelemben hozta is meg a határozatot. Elnök jelenti, hogy a Jókai kör f. hó 30-án Petőfi ünnepet rendez, melyre a képviselőtestületi tagokat is meghívja. A közgyűlés elhatározza, hogy az ünnepen testületileg fog résztvenni Gyülekezés a városháznál lesz délután 5 órakor. Antal Géza indítványára á közgyűlés elhatározza, hogy a Segesvárott tartandó ünnepre Pápa városa a rendező bizottsághoz üdvözlő táviratot meneszt. Barthalos interpellatiót intéz a polgármesterhez Ballassa Lajostól megvásárolt ingatlaínak kifizetése érdemében. Polgármester megnyugtató válasza után ugy az interpelláló mind a közgyűlés a választ tudomásul veszi. Ezután következett a napirend, 1. Besenbach Károly a Korona vendéglő bérlője, a bérletét Ritter Károly sárvári vendéglősre átruháztatni kéri. A közgyűlés a jelenlegi bérlőt szerződésétől felmenti s f. é. augusztus hó 1 napjától a jogok és kötelezetségek fentartása mellett Bittér Károly sárvári vendéglősre a bérletet átruházza. Egyben a Besenbach által Vajnági Margit kimondta egész határozottan a végzetes szót. Pedig talán ö maga se hitte el. Modern, mai korbeli leány volt, azzal a különbséggel, hogy neki igényei nem voltak, szeretett tréfálni ; minden okos és nem okos embernek a fejét eltudta csavarni. .. Árva leány volt, de csak félig; édesanyja egy főhadnagy özvegye volt s egy vidéki városban lakott. Margit nem régen került egy rokonához, kinek neje Vajnágileány volt. Alig pár hetet tő tőtt itt, mikor a yélellen egy kis tisztel hozta össze, ki neki megtetszett. Olyan csinos fess gyerek volt, alig növekedő bajusszal, de érdekes és szép arczczal, még pezsgő, heves vérrel, ki még nem fogja fel komolyan az életet. Humánus, képzett fiu, ki szépen tánezol, hajlékony mint a nád, vig kedélyű, kibe Margit szerelmes „akart" lenni. De csak tréfából! Ő már el volt jegyezve, tisztességes, jóravaló embernek, kit ő becsült és igazán szeretett, de ki őt némely okok [miatt nem tefiette még egyideig nejévé. A leány nyugtalan természete pedig kapót az alkalmon. A * betyárlegény'' dalolóját hozta útjába a sors. Annál is inkább ! — gondolá. Idegen helyt volt; nem ismerte senki, s légyotott adolt a ftatal embernek. III. Pacsirta nem datolt, virág már nem illatozott a mezőn, — A legszebb virág a leány volt, ki ott ül a dércsípte babbal letétben levő 240 forint óvadékot kiutalványozza. Ezen határozat névszerinti szavazás alapján és pedig egyhangúlag hozatott. 2. Horváth Károly közgyámnak kérvénye, melyben állásáról lemond. A lemondás elfogadtatott egyben pedig tekintve, hogy Horváth 6 éve óta áll közszolgálatban az általa befizotett nyugdíj illeimények a tőrvény értelmében kamat nélkül visszatéritettnek. 3. Városi tanácsnak javaslata a közgyámi állás betöltése tárgyában. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadja, mey szerint a közgyámi állás megszűnik ennek ellenében a nyilvántartói és irattárnoki állás egyesítve lesz s ennek alapján ezen állás rendszeresítve lesz 800 frt. évi fizetéssel. Ily értelemben a szervezeti szabály is módósitatik. Ezen állásra a városi tanács Szűcs Gyula városi iktatót jelöli. 4. Kertész József városi végrehajtó kérelme nyugdíj képessége végett. A közgyűlés méltányosnak találja a végrehajtó kérelmét s felveszi a nyugdijképes hivatalnokok létszámába azon kikötéssel hogy a hátralékos nyugdíj illetékeket hivataloskodása kezdetétől fogva köteles után fizetni. 5. A városi tanácsnak javaslata a szervezeti szabályrendelet 22 § áriak módosítása tárgyában. Teki d ve a rendőrkapitánynak Dobó színigazgató ellen hozott büntető határozatából kifolyólag, mely alól a színigazgatót az alispáni végzés felmentette, inditatva érezte magát a vfu-osi tanács az erre vonatkozó szabályrendelet módosítását, mely szerint az előadások engedélyezését egy indentatura fogja engedélyezni. Szokoly rendőrkapitány védekezni kiván ez ellen s kijelenti, ha a szervezési szabályázat modositattik azt nem fogja respektálni. Antal Géza nagyon helyesli a városi tanács javaslatát és indokolja ezt azzal, hogy ezáltal ugy a színtársulat anyagi és szellemi érdekei lesznek megóvva s nem lesz a színigazgató az ily kellemetlen helyzetnek kitéve. A polgármester szinte ily értelenben nyilatkozik s a rendőrkapitánynak értésére adja, hogy oly törvényt nem ismer, mely feloldaná a kötelezettség alól a rendőrkapitányt. szegélyezett lankás padján. Mellette egy csinos katonatiszt, átölelve susog: boldogok. Margit, mig a szerelmes szavakat halgatja, titkon jegyessére gondol s talán azért is mosolyog oly édesen vissza ?! ... Ki tudja Annyi bizonyos, hogy ölelését viszonozza; csókját visszaadja. Azután vissza indulnak. Kar, karba. És Margit valami jóleső delejt érez tagjaiban s közelebb simul hozzád — Maga kis betyárlegényem ! Erre azután felnevet. A férfi megkérdi tőle, hogy miért nevetett. — Csak ugy, — eszembe jutott valami. — Eszembe jutott valami! Igen bizony, az Elvira néni beszéde . . . Erre szerelmesen néztek Össze. Az ifjú is mást gondolt, a leány is. De amaz hitte, hogy Margit is azt gondolja. Egy utczaszegletnét elváltak. Margit hazament s vacsora felett ugy odavetőleg megkérdi: — Te E vira néni, miért nem jár ide senki ? — Ugyan Margit, hát van is itt valamirevaló ! — Csak keress! — Találsz . . , — Mondj : például ? , , . — Nos, például : Majthényi Béla .. . — Ne beszélj. Talán neked is tetszenek a betyárlegények, mint nekem valámikor.