Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-07-30 / 31. szám

3 PÁPAI KÖZLÖNY 1899, julius 30. A közgyűlés elfogadta a városi tanács javaslatát s az intendatura tagjaivá, a polgármester elnöklete alatt Antal Géza, Barthalos István, Sült József és dr. Lövy László képviselőket megválasztja. Ezenkívül a városi főorvos hivatalból tagja az intendaturának. 6. Városi tanácsnak javaslata Saáry Lajos ingatlannak megvétele iránt. Tekintve, hogy elegendő számban nem voltak jelen, ezen ügy tárgyalására ujabbi határidőül september hó 6-iJc napja tüzetett ki. 7. Városi tanácsnak javaslata Paksy Károlyné ingatlannak csere uíján leendő megszerzési tárgyában. Névszerint szavazás után egyhangúlag el lett határozva az ingatlannak csere utján való megszerzése. 8. A pápai m. kir. dohánygyári igazgatóság átirata a gyár mellett elterülő telkek megvétele tárgyában. Az igazgatóságnak azon kérelme hogy ezen telkek • ö énként 1 írtért legyenek rendelkezésükre bocsájtva, nem ada ott hely s a közgyűlés fentartja errevonatkózolag az előbbi határozatát. 9. Az óvodai, továbbá a kereskedelmi és ipartanoncz iskolai felügyelő bizottságainak megalakítása. Az óvodai bizottságba megválasztattak : Baráth Ferencz, dr. Antal Géza, Hanauer Béla, Baranyai Zsigmoi 1, Kis Ernő, dr. Kővi József, dr. Hirsch Vilr, >s, dr. ^Ővy László, Saáry Lajos, Sült József, dr. Steiner József, Veber Rezső, dr. Koritschoner Lipót, Bermüller Alajos, Kis József, Vajdics Károly, Néhman Gábor, Hajnóczky Béla. Gaál Jf.nos, Baranyay János, Oesterreicher Mór, Varga József, Kapossy Lucián, Hercz Dávid, Kriszt Jenő, Gyurátz Ferencz, Róth M. A. — Ezenkívül Sült Józsefné, Gyurátz Ferenczné, Saáry Lajosné, Steinberger Lipotne. Az ipartanoncz iskolai felügyelő bizottság tagjai ugyanazok lettek, mint a felsoroltak, kivéve a női tagok. Tlbb tárgy nem levén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. Estély a Kaszinó kertben. A pápai ker. ifjúság önképző köre által mult vasárnap a kaszinó kerthelyiségében megtartott estélye rendkivüli fényes sikert aratott. De ez előre is volt látható. A rendezőség már hetekkel ezelőtt a legnagyobb mérvű intézkedéseket tett arra nézve, hogy a közönséget kellemesen szórakoztassa s nem kiméit semrninémü áldozatot ennek elérésére. Az estély iránt városszerte nagy volt az érdeklődés s az estély sikere csakis a szép időjárástól volt függővé téve. S őszintén megvallva a rendezőségnek még ebben is nagy szerencséje oh, mert az estély előtti való napokon ; in valami kecsegtető előjelek n i .tkozt. < a szép időjárásra, de az e y napján gyönyörűbb időjárást nem is lehetett volna kívánni. Ezen gyönyörű időjárás még fokoza'-a'jbá tette az érdeklődést s ennek tul j' c tható is nagyrészt azon fényes sike.. elyet a re ndezőség ezen estély által i murathato .. / mulatság esti 8 órakor vette kezd" ? é'ahangversenynyel, melyhez a ^eL győri 19. számú gyalogezred zenekara szolgáltatta Römeth Károly karmester vezetése alatt. A közönséget a rendezőség egész gárdája és szebbrél szebb hölgyek fogadták, kÍK a Posíás Milka szerepére voltak szívesek vállalkozni s egyúttal a képes levelező lapok árusításával foglalkoztak. Tömegesen érkezett a közönség, ugy hogy rövid idő m ilva a kert zsúfolásig megtelt a legd =ze ebb közönséggel s a legnagyobb élvezettel hallgatta a katona zenekar által előadott — Nem tőbbesszámban. Nekem csak egy tetszik. — No ugyan, jobb Ízlésed is lehetne. — Hát nem tetszik ? . . . Elvira vállat vont. — Nekem ugyan mindegy. Jól van, majd utána nézek, hogy a télen velünk teázhasson. Margitnak ez éjjel nagyon furcsa álmai v- ltak. Folyton a betyárlegénynyel, bajoskodott s szinte örvendett, mikor a verőfény beragyogott a csipkefügönyön. Ezután napról-napra találkozott Majtfcényivel. Néha lopva meg is csókolták egymást. De a kis betyár ugy látszott, nagyon bele talált habarodni az élénk Margitba Az meg megijedt ekkor, — hiszen ő ezt nem akarta, — s a csóknál, ártatlan olelkezésnél meszgzebb már nem akar menni. Egyszer emlé!i ezt Elvirának. Tudta ennek is u módját. Nem akart sérteni, vagy ugy tenni, mintha kegyből adná a tisztet másnak ; tudta, hogy akkor ellenséget szerez magának. Csak ezt mondta: — Te Elvira néni, az a kis betyárfiu ugy belém van bolondulva, hogy nem lenne nő, kiért engem elhagyna. Ezen szavaival egy hiu asszony szivére talált lépni. Nem is válaszolt ez egyebet, csak ezt! — Ki dudja ? ! . . . Most aztán a két nő között megkezdődött az egyenlőtlen harcz. Margit örvendett, mikor látta, hogy Elvira mily figyelmes Majthényival szemben. Majthényi elszédült, mikor a szép aszszony formás, gömbölyű karja kívánatos keblére szoritá karcsú termetét. Margit pedig hirtelen megszökött, s igy még az emlék se akadályozta Bélát, hogy végkép ne engedje át magát a boldogságnak. De nem számolt a szerelmes pár a körülményekkel; nem gondolták meg, hogy a férj a Kedves feljebbvalója, ki még hozzá szereli a feleségét s még jobban a becsületét és ki mikor egy bizalmas téte-á-tétén kapta a szerelkezőket, azt mondta: — Te fiacskám, kis hadnagy uracskám, — el fogsz innen masírozni a világ másik végére, s ha onnan is ide találsz kacsintgatni akkor kimasiroztatlak a világból is, hogy elmenjen a kedved a másé után futkosni. Neked meg szép asszonyom, már benőhetett a fejedlágya, hogy ne bomolj más után, csak uradat szeresd. Ha ez a paragrafus nem tetszik, akkor tegyél róla, de én ezt többé a házamnál látni nem akarom, mert bár az asszonyoknak nagy tisztelőjük is vagyok, mégis velem gyül meg a bajod. És kvittek vagyunk. Vége a beszédnek ! Egy-kettő hadnagy ur, csókolja meg a kezét a madamenak, aztán holnapután kapja a parancsot az áthelyzésre vonatkozólag; tehát készüljön ! IV. Hófehér selyem díszben állt a szép zenedarabokat. A zenekar részére külön emelvény volt készítve a kertihelyiségnek jobb oldalán levő emelkedésen s kitűnő akusztika mellett élvezhettük a zenét. A kerthelyiség ügyes elrendezése is a rendezőség jó Ízlésére vallott. Az asztalok helyes elrendezése, a zenekar áttekintése, a tánezolók részére fenntartott t^ ség igen ügyesen volt rendezve s az egész összeség gyönyörű látványt nyújtott. Míg a zenekar a zeneirodalom legfülbemászóbb darabjaival szórakoztatta a megjelent diszes közönséget, addig a Postás Milkák a legnagyobb odaadással teljesítették a »V«'lág posta« tisztjüket. Valóságos levelezési mánia uralkodott, ugy hogy a hölgyeknek öszszes levélhordói képességüket kellett igénybe venniök, hogy a közönség megelégedését teljes mértékben kinyerjék. A »Világ postá«-val kapcsolatosan az elmaradh; tlan »Confetti« is járta, mely óriási dimensiókat öltött. Az eső helyett confetti zá~>or öm'ött, me.y rövid idő alatt a tánczhelyisv,get tgészen elöntötte. Ily körülmények mellett folyt a sétahangverseny, mely pontban éjfélkor a legkedélyesebb hangulatban ért véget. Alig végzett a zenekar a hangverseny műsorával, a tánezos párok már sorakozva voltak s megkezdték a csárdást, melyhez Füredi Kálmán czigányzenekara szolgáltatta a talpalávalót. Nagy hévvel és tűzzel kezdték a tánezot, mely fokozódott mindaddig, míg csak az estély véget ért. A körtánezokat és négyeseket a katona zenekar zenéje mellett, a csárdásokat pedig czigányzene mellett .járta a fiatalság. menyasszony 1 Vajnági Margit az ablak előtt, mikor a levélhordó bekopogtat. Két levelet ad át; egy és ugyanaz a posta keltezője : csak a külsejök különböző: egyik pacsuli illatot terjesztő finom krém, a hölgyek elegáns levélpapírja, a másik illatos rózsaszín, — a szerelmeseké. Margit először a krém borítékot vágja fel. Elvirától jön ; leirja szórói-szóra a történteket, s hozzáteszi, hogy még azt se tudja", hová megy szerelmese, ugy ellenőrizik, pedig hát . . . van már neki annyi esze, tudhatnák, hogy nem fognak járni egy kis fiu uján, ha már nem lehet . . . Gyöngyház, ha leszakad, lesz más ! Szegény betyárlegény ! Szegény utolsó betyárlegényem l végzi levelét. Most felvágja a másik levelet. Ez meg éppen a betyárlegénytől jón . . . Az meg szerelmes szívvel tudatja, hogy a „szerencsés véletlen" folytán, épen azon Yárosba helyeztetett át, hol Margit lakik . . , A menyasszony elábrándozik a két levelen. Csak az a baj, hogy Béla ide jön, őt meg férje innen viszi! Hátha Béla is utána jöhet ? ! . . . Ezen azután ugy tépelődik rősaszinü eszecskéje, hogy szinte jólesik, mikor hátulról egy édes csókot kap szeretett vőlegényétől. Meg is fordul menten és megöleli, miközben felsóhajt! — Szegény betyárlegény l