Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-06-25 / 26. szám

IX, évfolyam Pápa, 1899. junius 25 26. szám Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt; Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Az adóprés ellen. A közvélemény hangos feljajdu­lása és elkeseredése adja kezünkbe a tollat, mely megnyilatkozott a III. ik osztályú kereseti adó igazságtalan és méltánytalan emelése iránt. Uton-utfél^n közbeszéd tárgyát képezi ezen hallat­lan adóemelés s ezen körülmény teszi kötelességünkké ezzel foglalkozni és ezzel szemben a nyil ánosság előtt állást foglalni. Ha már meg van az óriási ano­mália, amely adózási rendszerünkben megvan s érvényben van lakosságunk súlyom és aránytalan megterheltétése, legalább a végrehajtásban kellene oda törekedni, hogy az elkeseredést, amely az adókivetés igazságtalan, czélszerüt­len és zaklató volta miatt 'a lakosság­ban meg van, ne élesszék, hanem eny­hítsék amennyire lehet. Általános elkeseredést szül ugyanis, hogy a kincstári előadó átlag ötven, usque száz percenttel javasolja emelni a lakosság harmadosztályú kereseti adóját. No, hát ez kérem hallatlan Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében dolog ! A kincstár képviselőjének kö­telessége ugyan biztosítani az adóala­pot, de hogy mily utasítás alapján akarja ezen alapot ily magasra srófolni, az nem tudjuk elképzelni. Hogy pedig a kincstári előadó nem kapott ily adóemelésre felsőbb helyről utasítást arról meggyöződtett bennün­1 et a pénzügyministernek a főváros küldöttségéhez intézett azon nyilatko­zata, melyet szinte ez érdemben tett és szórói-szóra következőképpen hang­zik : „Ki kell jJe.iteaem, hogy olyan intézkedés, olyan rendelkezés, olyan instrukció akár szóval, akár Írásban, amely oda irányulna, hogy ez alkalom­mal eltérőleg az eddig követett eljá­rástól, bármely irányban, bármely ága­zatban magasabb követelések, jogtalan, vagy nem tudom micsoda adóemelések eszközöltessenek, egyáltalán nem tör­tént sem. én, sem a ministeriumnak semminemű közege, sem a pénzügyigaz­gat ók ilyen utasítást, rendeleti intézkedést sem Írásban, sem szóban ki nem adtak. A sok esetben történt magas adójavaslatok sem a kormány intentioinak, sem a minis­teri rendelet szellemének és utasitásának meg nem felelnek. A minister beszédében azt han­goztatta, hogy az általa kibocsájfoll körrendeletben világosan foglaltatik egy passzus, amely azt mondja, hogy még ott is a hol az illető jövedelem emelke­désének jelei mutatkoznak, még ott is kö­telessége az illető közegnek tartózkodni a harmadosztályú kereseti adóknak roha­mos emelésétől s köteles oly javaslatot tenni, mely ilyen rohamos emelést nem von maga után. S ha mégis a ministeri rendelet világos szavai és íntentioi ellenére tör­téntek ilyen nagyobb mértékű emelési javaslatok, intézkedtem már részben és részben intézkedni fogok oly irány­ban, hogy az előadók, melyele a kincstárt fogják képviselni a bizottságokban a leg­nagyobb mérséklettel, a legnagyobb óvatos­sággal járjanak el kötelességük teljesíté­sében és azokhoz az emelésekhez melyek a minister intencióival össze nem egyez­E? Q­Leánykérés. Ágostyáni Bertalan ur leánykérőbement. Megérkezett a Holló-utcának 107 számú bérkaszárnyájába s a keskeny lépcsőházban szemben találta magát egy féíirásos táblács­kával, mely az ajtószárnyra szögezve, ara­nyos hetükkel hirdette, hogy dr. Bambinói Henrich fogorvos minden órában — sőt ked­vezőtlen idő esetén is — a fogfájós pacién" sek rendelkezésére áll. Itt megállapodott egy pillanatra s lélek­zetet vett. E lélekzetével hosszú volt, de elvégre elégséges ahhoz, hogy vele együtt bátorság is szálljon Ágostyáni ur kebelébe, a mire föltétlen szüksége volt. Igy aztán egy kerek házi tükröt vett elő mellénye órazsebéböl — sajnos ! óráról ott ÍZÓ sem lehett és egész arcával belebámult. Micsoda arcz nézett onnan vissza ! . . . Bajusznak vagy más egyéb férfiúi -szőr­zetnek árnyéka se mutatkozott rajta, ellenben annál több volt a ránc ama vörös, fonnyadt husu arc homlokán, továbbá szarkaláb a savuszinü, ritka pihás szemek alatt. A mit kenderszinü vagy inkább szintelen hajáról elmondanunk illik, hát fénylett a pomádé nevü vegyüléktől, de lehetséges, hogy egy­szerű disznózsír volt az, mert csöpögött is és fényes barázdákat von a halánték körül. Ágostyáni Bertalan ur gondosan meg­törölte arcát és önelégült mosolylyal állapí­totta meg, hogy a tükörben mutatkozó kép­másán a pillanatban semmi kivetni va'ót nem talál s hogy abban fölismeri az X-i járásbíróság iktató hivatalának egyik szor­galmas oszlop it, önmagát, a ki egy forint és husz krajcár napidijat huz és most azon a ponton áll, hogy fe'eségül kérje dr. Bam­binói Henrich ur . . . Formátlan, vörös keze immár ráhélyez­kedett a fényes rézkilincsre, hogy benyisson a lakásba, de a köbben valami porszemet vett észre cilinderka'apján, me'yet jóeleve levett fejéről és a kezében tartott, nehogy az illendőség ellen zavarában véteni találjon, ha odabenn a doktor szine elé kerül. Miután a kérdéses porszemet nagy ügyességgel lefricskázta illetéktelen helyéről, még a szárnyas fekete kabátját és kockás paqtalón nadrágját is jól megvizsgálta, hogy nincs-e hiba rajtuk, s ekkor — oh szeren­cse ! — észrevette, hogy vörös csíkos ha­risnyája lecsúszott és indiszkrétül kikandikált a szűk végű nadrág alól. Nosza, gyorsan megtette ezt az utolsó toalettbeli igazítást, aztán — azután még mindig nem voít kellő bátorsága az elhatá­rozó lépést megtenni. Hogy félénkségét ön­maga előtt palástolja, rálehelt sétabotjának sárgaréz gombjára és jól megdörzsölte ka­bátja bélésén, mert . . . ami igaz, az igaz . . . annak fénylenie kell. Most ! Lecsukta szemeit, mint az elszánt ka­tona, a ki vakmerően neki ront az ellenség­nek és ime, azon vette magát észre hogy az előszobában áll. Egyedül volt; néhány fogas, néhány nádszék és egy rukaszekrény körülötte. Széchenyi István gróf éi D;ák Ferenc, a kik a falon függőttek, szánakozó­lag tekintének alá a mi ügyefogyott hőíü ikre .de ugy tetszett mégis, mintha fülelni. Semmi nesz, kivéve egy órána'c a ke­tyegését, mely a belső szobiból hdlszik ki. Ágostyáni Bjrtalan ur végre bátorság­hoz kapott és egyet ... no míg egyet s mivel magyarnak vallotta magát* harmadikat is köhintett. Ez az ősrégi jeladás — Isten iek Singer Mihály és Fia A legszolidabb szabó czég Pápán, a megyehazzal szemben. A raktáron levő összes kész férfi, fiu és gyer mekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések izlés és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és tranozia gyapjú szövoiekbJl feltülj olc>óa eszközöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents