Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-06-11 / 24. szám

1899. junius 11. PÁPAI KÖZLÖNY nyernek azon czipők mellett, a melyet rövidáru kereskedőink eladnak. Ezt pedig elsősorban az által le­hetne kiszorítani, hogy a szövetkezet nyitna egy czípő üzletet, melyet egy czipész, mint elárusító vezetne és azon szegény iparosokkal dolgoztatna da­rabszám, akiket a szövetkezet hitellel nem segíthet, mert már úgyis sokkal tartoznak és bárhányszor is megismét­lik a hitelt — rajtok állandóan segítve nincs. Igy a leglassúbb munkás is meg­kereshetne ilyen áru készítése mellett 80 krt. 1 frtot, a gyorsabb munkás ped.g 1 frt 40 krt 2 frtot is napon­ként. Miután pedig a bőrt mi is ugyan­azért az árért szerezhetjük meg, mint a külföldiek, bizton állithatom, hogy e czipőknél a mellett, hogy szegény sorsú Iparosaink nagy nyomorán segilünk még a szövetkezet 20—30 frtot nyer­het is. Ezen áruczikkel pedig csakis a kül­földi kész olcsóbb czipőket szorítanánk ki, mett a közönség az olcsóbb kész czipőket ugy sem iparosainktól szerzi be s igy az iparosok kárára egyáltalán nem volna, de segítve volna jobb módú iparosaink sorsa is ennek folytán, mert a szegény sorsú iparos nem nyomná ugy le a munka árát, a mint azt, most sanyarú helyzete miatt kénytelen meg­tenni. Mirdezekből látszik, hogy mily nagy előnye volna egy jól szervezett és vezetett bőrszővetkezetnek városunk­ban, mert hiszen igy jobb módú iparo­saink áruikat a lehető legjutányosabban szerezhetnék be ; a szövetkezet folytán iparosaink jobban összetartanának és megszűnne az a káros ellenségeskedés a mely jelenleg oly sok bajnak kut feje ; — iparosaink vagyonukhoz vagy a lelkét, a zsebemet is nyomhatja a pénze. Múltjában nem lehet öröm. de jövőmbe lehet remény. Mikor a háziúr valahogy összeszedte magát erélyes hangon folytattam ; — Uram, ön jól tudja, mennyire meg­sértett, midőn minden alap nélkül rágalma­zott. Ez büntetendő cselekmény. Jól tudom, hogy az ön múltja féltékkel van tele, akár­csak a nadrágom. Múltjáról nem veszi le semmisem a foltokat, nadrágomról a kár, melyik feltisztitó szemébe jó ember vagyok. Tanúm erre az ég és érdemekben megfeke­tedett nyakkendőm, mely most rajtam van. Múltjáról nem akarom lerántani a leplet. Kérdem, hajlandó-e feltételeimet elfogadni ? — I . . Igen, dadogott az öreg. — Szerződést kötünk, melynek érte­mében ön tartozik nekem havonkint 200 forintot azaz kétszáz forintot fizetni, azon a czimen, hogy én paprikája gyártása körül tevékeny munkásságot fejtek ki. Bár nem fogok semmit tenni specziális nagyon fűszer érdekében, ahhoz önnek természetesen önnek nincs köze, mindazonáltal köteles lesz hó­napról-hónapra a fentemiitett összeget ne­kem, — Pfeffermina Tivadarnak — kiutal­ványozni, különbeni följelentés esete alatt. Azt hiszem, elég méltányos árt szabtam, ennél olcsóbban nem tehetem, mert magam­nak is többe van. Ezen felül végrendeletet csinál, mely szerint, ha méltóztatnék elhalá­egyéniségükhöz megfelelő hitelt szerez­hetnének és ezt a szövetkezet, minden érdek, minden kihasználási czél nélkül tenné, a minek pedig iparosaink hitel esetén igen nagy mértékben ki vannak téve, nemkülönben szegényebb sorsú iparosainkra nezve is valódi áldás le­hetne az, hogy a szövetkezet módot nyújtana arra, hogy tisztességesen meg­élhessenek. Szerény véleményem szerint az előadott módok tekintetbe vételével a szövetkezet elérné a kitűzött czélját s czipész es csizmadia iparosaink súlyos anyagi helyzete, mely a mostani körül­mények következtében a jövendőre nézve még ijesztőbbnek tűnik fel — kedvező viszonyok közé jutna. Egy érdeklődő. Kerékpárosaink Ünnepe. A pápai kerékpáros egylet uj verseny­pályáját f. hó 4-én nagy ünnepélyességek mellett nyitotta meg. Az ünnepélyességek egy házi versennyel vették kezdetüket s ennek folytatása egy »Népünnepély« volt, melyet özv. Ajkay Imréné 0 uagysága kert­jében tartottak meg. Ugy a verseny, mint a népünnepély várakozáson felüli sikert ara­tott. A verseny alkalmával észlelhetők vol­tak egyes hiányosságok, melyek azonban a kezdetlegesség rovására mentek Nagy panasz­ra adott az is okot, hogy az ülőhelyek előtt az állók egész tömege rajzott s igy az ülő­helyekről teljesen el volt zárva a verseny­pálya. Azt sem tartottuk helyesnek, hogy a versenyzőket kiáltásokkal és hangos bizta­tásokkal zavarták a versenyben. Remeljük, hogy a jövő alkalommal a rendezőség elejét fogja venni ily rendellenes dolgoknak. Tudósítónk a következőkben számol be az ünnepélyességekről : A versenytéren. A verseny 2 1/ 2 órakor vette kezdetét amikor is már nagyszámú közönség volt a lozni, (oly mentől előbb!) összes ingó és ingatlan vagyonát rám hagyja mint nevelt fiára. Ha ebbe nem megy bele megszűnők fia lenni, de akkor ón a halál fia! Megér­tette kérem? A kis emberkével fölfordult a világ. Tágra nyilott szemekkel bambán tekintett maga elé. Akart valamit mondani, de szó nem jött az ajkára. Kapkodott kézzel-lábbal a levegőben. Nem tudott ez állni, és zülni. Amennyire emberismeretemre támaszkodha­tom, a guta kerülgette. — Kérdem újra, hajlandó-e feltételei­met elfogadni, igen vagy nem ? A paprikakereskedő tagadólag rázta kopasz fejét. — Nehát akkor elveszett ! ! — kiálták harsány hangon, miközben öklömmel író­asztalára ütöttem vagy őtőt. Ez hatott. Megírtam ugy a szerződést, mind a végrendeletet. Mindkettőt remegő kézzel irta az újdonsült apa. Én fogtam és zsebrevág­tam. Mereven mozdulatlanul állott íróasztala előtt. A faképnél hagytam. Jókedvvel és bőséggel indultam kifelé. Szivem -tele volt szerelemmel, zsebem egy kis vegyeskereskedéssel, üres csupín a pap­rikakereskedő lakása maradt. Mottóm lett: „El a zálogházba és a vendéglőbe 1" verseny "színhelyén. Városunk számottevő intelligencziája teljes számban, győri kerék­párosok nagy számban és számosan Kis­Czellből a legnagyobb érdeklődést tanusi­tottak a versenyek iránt. A versenybizottság a következőkép alakult Elnökök: Mészáros Károly és Hanauer Zoltán. Bizottsági tagok. Furtinger Károly huszárszázados, Fürst Sándor aljbiró, Székely István földmives igazgató és Szokoly Ignácz. Célbiró : dr. Hirseh Vilmos. Versenyintéző: Gulyás Miklós huszárszázados. Inditók : Langráf Zsigmond és Piatsek Gyula. Időmérő: Bottka Jenő. Pályabirák: Ghiezy Géza fő­hadnagy és Gyapay Dénes hadnagy. Kör­számlálók : Paur Ödön és Körös Endre dr. Pályaorvosok: dr. Kreisler Károly, dr. Blum Róbert, dr. Cseh-szombathy Károly. I. Megnyitó verseny. Táv. 1000 méter (2 kör). Nyitva a P. K. E. tagjai részére: 1. nagy ezüst érem, 2. kis ezüst érem, 3. bronz érem, Tét 2 korona. Tekintettel a nagyobb számú verseny­zőkre ezen számban 2 előfutam rendeztetett. Az első íutamban : Horváth Károly, Teres Lajos és Turánszky Tádé, a másik futamban Molnár István, Bóday István és Billitz Hen­rik versenyeztek. Az első futamban, első Horváth, 2-ik Teres, 3-ik Turánszky. A második futam­ban első Billüz, 2 ik Molnár, 3-ik Bóday. A döntő versenyben első Horváth Ká­roly, 2-ik Teres Lajos, 3-ik Billitz Henrik lett. II. Lassú verseny. TÁV. 125 méter. Dij az utolsónak ezüst érem. Nyitva a P. K. E. tagjai részére. Tét 2 korona. Jelentkezett : Turánszky Tádé, Billitz Henrik és Singer Samu. Az első dijat Billitz Henrik nyerte el. III. Dunántúli verseny. Táv. 3000 m. (6 kör). Nyitva dunántuli kerékpáros egyle­tek tagjai részere. Dijak: 1. nagy ezüst érem, 2. kis ezüst érem, 3 bronz érem. Tét 2 korona. Versenyzett: Turánszky Tádé, Puntigám Lajos, (Győr), Schwach Kálmán, és Klein Ede. Ezen versenynél előre volt látható, hogy a versenyt Puntigám fogja megnyerni, ki már több nagyobb versenyt nyert és champion versenyző s tényleg a mi verseny­zőinkkel csak játsztva versenyzett. Első lett: Puntigam Lajos, 2-ik 1 Sehioaeh Kálmán, 2-ik : Klein Ede. IV. Föverseny. Táv. 5000 méter (10 kör). 1. dij arany érem, 2. nagy ezüst, 3. kis ezüst, nyitva a P. K. E. tagjainak. Tét 3 korona. Erre a versenyre jelentkezett: Szántó Károly, Teres Lajos. Turánszky Tádé, Hor­váth Károly, Molnár István, és Pethő József. Utóbbi az indulás előtt viszalépett. Első lett: Szántó Károly 2-ik: Teres Lajos. Turánczky és Horváth a verseny közepén összefutottak s kőnyü serülést szen­vedve kénytelenek voltak a versenyt feladni ugyszinte Molnár ki a 6-ik körnél ki állott. V. Vigaszverseny. Táv. 1500111. (3, kör). Dijak: I. kis ezüst, 2. bronz érem. Nyitva azok részére, kik az előző versenyek egyiken részt vettek de dijat nem nyertek, Tét 2 korona. Molnár István Bódai István és Singer Samu versenyzők közül az első dijat Molnár István nyerte 3-ik Bódai István 2-ik Singer Samu lett. Ezzel a verseny véget ért. A versendijak kiosztása elmaradt, mivel az érmek még nem érkeztek meg. Ős-Budavár Pápán. A kerékpárverseny végével a verseny­zők, kerékpárosok és a nagy közönség mind Ös-Budába vonultak. Impozáns látvány volt, mikor a száz főre menő biciklista tómegj

Next

/
Thumbnails
Contents