Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-06-11 / 24. szám

IX, évfolyam l*ápa f 1899, junius II 24. szám* PÁPAI Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében A postaépület Ugye. Amily örvendetesen vettük csak nem tudomásul azon mozgalmat mely hivatva lett volna postaépületünk mizé­riáit orvosolni ép oly leveröleg hat reánk a kereskedelemügyi minister azon átirata mely szerint egy ujabb postaépületnek felépítéséről szó sem lehet s felhívja a várost egy oly javas­lattételre, mely az államkincstárt nem terhelné s ezen postaépület kérdését a város keretében oldják meg. A keres­kedelmi minister ezen átiratát azzal indokolja, hogy a kormány jelenlegi mostoha viszonyai nem engedik meg egy uj postaépület megépítésére. Valóban érhetetlen ezen indoklás ép nálunk, ahol tudvalevőleg az állam­kincstárnak körülbelül évi 40.000 fo­rint jövedelme van a helyi postahiva­taltól s tudvalevőleg postahivatalunk absolute ily berendezés mellett nem tartható. Tudvalevő dolog, hogy városunk­ban általános a panasz ezen helyiség mizériái felett s egy értekezletből ki­folyólag átirat is intéztetett a kereske­delmi ministerhez, melyben hathatós érvekkel bizonyították, hogy a jelenlegi postaépület sem közegészségügyi, sem kényelmi, sem forgalmi tekintetekből nem felel meg, holott a város közön­sége majdnem évi 4000 forinttal járul a helybeli postaforgalom jövedelméhez. Mi egész határozottsággal hittük, hogy ily érvek mellett ezen kérelemnek eredménye lesz, de sajnos nagyon is csalódtunk. A ministeri leirat alapján teljesen magunkra vagyunk hagyva s ha most városunk intéző férfiai nem fognak egy modus vivendit találni arra néz e, hogy egy alkalmasabb helyi­ségről gondoskodjanak, ugy a kincstár ujabbi 6 évre megköti a szerződést s a jelenlegi épületben és a tűrhetetlen állapot továbbra is megmarad. Ezen tűrhetetlen állapoton pedig akármi módon segíteni kell s ezen körülmény tettre hiv fel bennünket. Sokféle tervekről hallunk beszélni, de mi őszintén szólva csakis oly megoldás­nak volnánk hirei, mely városunk anyagi áldozatát minél csekélyebb mértékben érintené, jóllehet ily viszo­nyok mellett szükség esetén ettől sem szabadra visszariadni. Városunk közügyeit szivén viselő polgármesterünk egy oly tervet han­goztat, mely ha sikerülne a legnagyobr hálára kötelezné a lakosságot. Ezer terv a város semminémü megterhelte­tését nem vonna maga után s a pos­taépület helye célszerű megoldást nyerne. A polgármester terve szerint a postaépület helye az irgalmasok üres telkén volna felépítendő akként, hogy erre egy magánvállalkozó vállalkoznék, ki 50 évig élvezné a kincstár által fizetendő évi bérösszeget és ezen idő­tartam után az épület az irgalmasrend tulajdonába menne át. A telek átengedése az irgalmas rend részéről már biztosítva van, vál­lalkozó pedig remélhetőleg akadni is fog, mert alapos számítás után kije­lenthetjük, hogy az vállalkozó megtalálja a számítását. Jelen alkalommal nem (p Apósánál az ifjú házasember Feleségére, im, panaszt emel : Vadabb az a vadállatnál, hisz őt is A ruhaporolóval verte el. „Vigasztalódj, fiam !" — szól rá apósa, (A kinek szörnyű rut már a neje, Ha boszorkányt akar valaki festni, Legjobb lesz, hogyha azt rajzolja le.) „Vigasztalódj ! a te bajod kicsiny baj. Be örömest cserélnék én veled: Téged csak megvert a te feleséged, De az enyém — megcsókolt engemet! . Kis kertemben kinyílott a rózsafa, Barna kis lány könnyet hullat alatta, Ha ránézek én is könnyezni kezdek, Jer keblemre adj irt az én szivemnek. Barna kis lány borulj az én lelkemre, Nem gondolok te kívüled senkire Teljesítsed kérésemet ha lehet, Tán meggyógyíthatnád vérző szivemet. Nyílik már a nefelejts a tó partján, Szakitok belőle néked szép rózsám. Itt van babám tűzd ki a te kebledre, Nefelejts el kérlek a jó Istenre. Melyik nagyobb ? Szorgalmasan olvasgattam a lapok apróhirdetéseit. Egy napon a következő hir­detés ragadta meg figyelmemet : Intelligens urak (hölgyek is) fix fizetés és magas provízió mellett állandó alkalmazást nyer­hetnek egy nélkülözhetetlen czikk ter­jesztése közül. Czim a kiadóhivatalban. 14327. Hamarjában azt se tudtam, hogy mit tegyek. De nem sokáig haboztam — beha­bozlam szapannal az arezomat és megbo­rotválkoztam. E műtétet követte a nagy fá­radsággal járó gérokk — felvétel. Ez agé­rokk ugy fénylett, mint sötétben a a szent­jános bogár, rajta bizonyult be a „Nem mind arany, ami fénylik" közmondás igazvolta. Végül nyakkendő raktáromból kiválogattam a legjobbat (a legrégibbet) és ezzel hiven kifejezettnek véltem intelligens voltomat. Rohantam a kiadóhivatalba. A czimet megkaptam, szágultam tovább. Mire a rendeltetési helyre értem, izzad­tam mint négy igavonó barom. (Oh, kikérek magamnak minden czélzást.) Ehhez járult, hogy zsebkendőmet otthon felejtettem, miért is verejtékes ábrázatomat közelebbi össze­köttetésbe hoztam kabátom belső részével. A czimzett ajtaján idomtalan nagyságu névjegyen ez állott : SALZORUBER JAKAB paprikakereskedö. Csengettem. Csinos szobalány nyitott ajtót. Én beléptem, ő reám nézett, aligha meg nem igézett. Tágas nagy szobába kerültem. Ili egy Singer Mihály és Fia A raktáron levő összes kész férfi, fiu és gyermekruhák saját készítményeink, Mérték szerinti megrendelések izlés éselegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és franczia gyapjú szövetekből feltüaő olcsón eszközöltetnek. A legszolidabb szabó czég Pápán, a megyehazzal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents