Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-04-09 / 15. szám

IX. évfolyam. 1'áj.a, Í899. április 9. 15. szám. Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 5q kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETtiSEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Fejlődésünk akadályai. Sokat emlegetik Papa régi ösmerösei, hogy mennyivel több volt városunk csak egy emberöltővel ezelőtt is mint ma ! Cáfoló feleletül azután az ujabb nemzedék rámutat az ujabb intézményekre, aszfalt makadám útra aszaltjárd u\i, melyek azon állítás ellenérvéül szolgálnának. Ellenérveül ugyan érv, de körülbelül olyan, mintha valakiről, aki épségben, de rossz ruhában é't azelőtt ráfognók, hogy most jobb színben van mert öltözete gondosabb, ámbátor egész sége megrokkant. Egy város egészsége annyi mint gazdasági állapota, külső mezét pedig utcái és épületei adják meg. Hát jó lélekkel egészségesnek mondhatjuk-e városunk mai gazdasági állapotát ? Nagyon bajos volna erre lelkiismeretesen felelni. Igen, több volt Pápa városa mint emporium addig, mig a kereskedelmet szolgálta, habár földrajzi helyzetét nem forgalmi szükség halározta meg, hanem a forgalom irányult a meglevő helyzet szerint. Most tűnik csak ez a helyzet szembe midőn azt látjuk, hogy kedvezőtlenebb forgalmi viszonyok között más vidékek központjai sokkal erösebben vehetnek részt a gazdasági verseny!-en. A gazdasági meddőség egyik íőokát pedig abban véljük, hogy a város elmulasztotta kellő időpontban hozzáhasonulni a forgalom változásához. Az a nagy „propre" kereskedelem, mely a vasút előtti időkben itt virágzott meggyöngül'. Hogy miért? Arra nagyon egyszerű a felelet. Mig más városok a vasúti forgalom előnyeit kihaszná'ták, addig városunk aludt és várta a sült galamb berepülését a szánkba. Ezen előnyt mindenki inkább kihasználta mint Pápa városa. Nézzünk a szomszédba és azt látjuk, hogy KisCzeil, Szombathely mint emelkedik forgalmi gócponttá, miként gyarapodik vasúti helyezete által. Mind csak azt mutatja, hogy- többet ér egy szemernyi vállalkozó szellem, mint száz mázsa akta. Nézzük csak az eklatáns példát. Uj városrészt alkottunk, nagy hühöval fogadtuk és sok reményt fűztünk város jövö fejlődésére s mi tapasztalunk ? Azt, hogy szalmaláng voljt, a nemtöröpömség, a közöny megöli a jóakaratot s újra a régi betegségbe esünk. Uj házsorokról álmodoztunk s arra ébredünk, hogy helyét i}gar és szántóföld foglalja el. Nagy baj az nálunk, hogy a magántöke nem mer vállalkozásokba belemenni. Voltak ugyan körünkben már egyesek, kik komolyan foglalkoztak, némely meghonosítandó iparág elvével, de visszatartotta öt a kezdeményezéstől a közöny, ezen átkos hajlam, melynek a közélet rabjává lön. Más városok és ismeteljük kedvezőtlenebb forgalmi helyzetű városok rendre halászszák el előlünk a légjobb eszméket. Ott volt a cukorgyár kérdése. Miért települt oda a;: idegen válla'kozó ? Mert tág karok foga Iták öt és segítették előre. Nemsokára felépül a pápa-bánhídai vasút, ezzel újra felelevenül forTámmm resztuton majd csak szemébe tűnik a kastély tornyoskája s az utmutatásul szolgálhat neki a visszatérésre. Valahol a fák között vizlocsogást haliban már a vőlegényének nevezett. A leány magas, karcsú, barna, szóval bájös volt, ámb itor a korai időhöz képest túlságos gazdagon öltözködött. Azt tartotta: mit ér a A papucs. Egon gróf kora reggel óta a parkban bolyongott s a szép Valentmre gondolt, kit nőül venni szándékszott. A kiszemelt ara hozománya legkevésbbé sem foglalkoztatta őt, mivel' gazdag volt, de tetszelt neki az a gondolat, hogy majdan e mérhetlen park urává lesz s ennek eleve megörült. Még eddig nem tett szerelmi vallomást. Tudta, hogy Valen in anyja amúgy is örömmel fogadja őt vejéül s egyetlen szavába kerül, hogy az ifjú úrhölgy odanyújtsa neki fehér kezét. Azonban azt tartotta, hogy a dolog nem olyan sürgős. A kastélyban ma nagy társaság volt jelen, ő tehát a parkba menekült, a hol nem zivarta senki. A parkban mindenfelé zöldült és virágzott, hogy őröm volt látni. Hosszas járás járás után végre, árnyas utak labirintjébe tévedett Egon s egy napsugaras tisztásra jutott, melyek magas fenyők zárlak körül. Eközben azt gondolta, hogy valamelyik kelott és csakhamar egy halkan folydogáló patakot vett észre, mely kavicsos medrében, tiszta habjaival átfurakodott a zöld bokrok között. A liliomok és egyéb mezei virágok a kelhüket nedvesítették a csöndes vízfolyásban s az ifjú gróf, ki gyönyörtelve nézte ezt a kedves játékot, hirtelen észrevett valami tárgyat és csodálkozó felkiáltásba tört ki. Egy papucs, egy kicsiny barnavőrös papucs úszott az árral, megakadva néha a kavicsokon, n.ig eltűnt a zöld növényzet között, hogy aztán is 1 ét előbukkanjon a réten. Egonnak ugy tetszett, mintha soha még kisebb papucsot nem látott volna. Nyomban átugrott egy vizrahajtó fűzfa törzsén és miután cipőit a vizes fűben megáztatta, egy hosszú vesszőt tört le magának s annak segítségével partra húzta a gazdátlan jószágot. Megvárta, mig a napon megszáradt s akkor zsebébe csúsztatta . . t . Nemsokára aztán megtalálta a helyes utat és visszatért a kastélyba, hol éppen regge'ire csöngettek. Valentin már várt reá. Arcán rózsás pir ömlött széjjel, mikor őt megpillantá, akit álmagazdagság, a pénz, ha ugy öltözködnék, mint bármely szegény leány. Egon gyengéd csókot nyomóit kezefejére, azután a kissé még nedves papucsot zsebéből előhúzva, felmutatta. — Találtam, — szolt. —- S minthogy szerintem az egyedüli, a ki ily parányi papucsot viselhet, kérém. hagyja meg nálam. Ez legyen talizmánom és — tette hozzá érze'gős hangon — egyutai édes reményem s . . . , Valentin szigorúan összeráncolta-szemöldökét.* — Ez az ócska czipő nem az enyém, felelt kevélyen, — tehát nincs is. mit

tkérnie. Ha azonban ugy tetszik, tartsa meg. Ezze! anyjához sietett, kihez suhogó, de gyors szavakat intézet. A ,két nő a távolból Egont szemlélte, ki zavartan állt helyén, a papucscsal kezében, — Én százszoros szamár: — mormogott maga elé. — Mért is nem gondoltam mindjárt, hogy e kis papucs nem fér a libára ! De teringette vájjon kié lehet ? S i n g e r M i h á 1 y é s F i a A lessz

oS M 1 Hé

a ~ %J a megyehazzal szemben. A raktáron levő összes kész férfi, fin és gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések ízlés és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és franc ni a gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltetnek.