Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-04-09 / 15. szám

IX. évfolyam. 1'áj.a, Í899. április 9. 15. szám. Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 5q kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETtiSEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Fejlődésünk akadályai. Sokat emlegetik Papa régi ösme­rösei, hogy mennyivel több volt váro­sunk csak egy emberöltővel ezelőtt is mint ma ! Cáfoló feleletül azután az ujabb nemzedék rámutat az ujabb in­tézményekre, aszfalt makadám útra asz­altjárd u\i, melyek azon állítás ellen­érvéül szolgálnának. Ellenérveül ugyan érv, de körül­belül olyan, mintha valakiről, aki ép­ségben, de rossz ruhában é't azelőtt ráfognók, hogy most jobb színben van mert öltözete gondosabb, ámbátor egész sége megrokkant. Egy város egészsége annyi mint gazdasági állapota, külső mezét pedig utcái és épületei adják meg. Hát jó lélekkel egészségesnek mondhatjuk-e városunk mai gazdasági állapotát ? Nagyon bajos volna erre lelkiismeretesen felelni. Igen, több volt Pápa városa mint emporium addig, mig a kereskedelmet szolgálta, habár földrajzi helyzetét nem forgalmi szükség halározta meg, hanem a forgalom irányult a meglevő helyzet szerint. Most tűnik csak ez a helyzet szembe midőn azt látjuk, hogy ked­vezőtlenebb forgalmi viszonyok között más vidékek központjai sokkal eröseb­ben vehetnek részt a gazdasági ver­seny!-en. A gazdasági meddőség egyik íőokát pedig abban véljük, hogy a vá­ros elmulasztotta kellő időpontban hozzáhasonulni a forgalom változásá­hoz. Az a nagy „propre" kereskedelem, mely a vasút előtti időkben itt virág­zott meggyöngül'. Hogy miért? Arra nagyon egyszerű a felelet. Mig más városok a vasúti forgalom előnyeit ki­haszná'ták, addig városunk aludt és várta a sült galamb berepülését a szánkba. Ezen előnyt mindenki inkább kihasználta mint Pápa városa. Nézzünk a szomszédba és azt látjuk, hogy Kis­Czeil, Szombathely mint emelkedik for­galmi gócponttá, miként gyarapodik vasúti helyezete által. Mind csak azt mutatja, hogy- többet ér egy szemernyi vállalkozó szellem, mint száz mázsa akta. Nézzük csak az eklatáns példát. Uj városrészt alkottunk, nagy hühö­val fogadtuk és sok reményt fűztünk város jövö fejlődésére s mi tapaszta­lunk ? Azt, hogy szalmaláng voljt, a nemtöröpömség, a közöny megöli a jóakaratot s újra a régi betegségbe esünk. Uj házsorokról álmodoztunk s arra ébredünk, hogy helyét i}gar és szántóföld foglalja el. Nagy baj az nálunk, hogy a ma­gántöke nem mer vállalkozásokba be­lemenni. Voltak ugyan körünkben már egyesek, kik komolyan foglalkoztak, némely meghonosítandó iparág elvével, de visszatartotta öt a kezdeményezés­től a közöny, ezen átkos hajlam, mely­nek a közélet rabjává lön. Más váro­sok és ismeteljük kedvezőtlenebb for­galmi helyzetű városok rendre halász­szák el előlünk a légjobb eszméket. Ott volt a cukorgyár kérdése. Miért települt oda a;: idegen válla'kozó ? Mert tág karok foga Iták öt és segítették előre. Nemsokára felépül a pápa-bánhí­dai vasút, ezzel újra felelevenül for­Támmm resztuton majd csak szemébe tűnik a kastély tornyoskája s az utmutatásul szolgálhat neki a visszatérésre. Valahol a fák között vizlocsogást hal­iban már a vőlegényének nevezett. A leány magas, karcsú, barna, szóval bájös volt, ám­b itor a korai időhöz képest túlságos gazda­gon öltözködött. Azt tartotta: mit ér a A papucs. Egon gróf kora reggel óta a parkban bolyongott s a szép Valentmre gondolt, kit nőül venni szándékszott. A kiszemelt ara hozománya legkevésbbé sem foglalkoztatta őt, mivel' gazdag volt, de tetszelt neki az a gondolat, hogy majdan e mérhetlen park urává lesz s ennek eleve megörült. Még eddig nem tett szerelmi vallomást. Tudta, hogy Valen in anyja amúgy is öröm­mel fogadja őt vejéül s egyetlen szavába kerül, hogy az ifjú úrhölgy odanyújtsa neki fehér kezét. Azonban azt tartotta, hogy a dolog nem olyan sürgős. A kastélyban ma nagy társaság volt jelen, ő tehát a parkba menekült, a hol nem zivarta senki. A parkban mindenfelé zöldült és vi­rágzott, hogy őröm volt látni. Hosszas járás járás után végre, árnyas utak labirintjébe tévedett Egon s egy napsugaras tisztásra ju­tott, melyek magas fenyők zárlak körül. Eközben azt gondolta, hogy valamelyik ke­lott és csakhamar egy halkan folydogáló pa­takot vett észre, mely kavicsos medrében, tiszta habjaival átfurakodott a zöld bokrok között. A liliomok és egyéb mezei virágok a kelhüket nedvesítették a csöndes vízfolyás­ban s az ifjú gróf, ki gyönyörtelve nézte ezt a kedves játékot, hirtelen észrevett valami tárgyat és csodálkozó felkiáltásba tört ki. Egy papucs, egy kicsiny barnavőrös papucs úszott az árral, megakadva néha a kavicsokon, n.ig eltűnt a zöld növényzet kö­zött, hogy aztán is 1 ét előbukkanjon a réten. Egonnak ugy tetszett, mintha soha még ki­sebb papucsot nem látott volna. Nyomban átugrott egy vizrahajtó fűzfa törzsén és mi­után cipőit a vizes fűben megáztatta, egy hosszú vesszőt tört le magának s annak se­gítségével partra húzta a gazdátlan jószágot. Megvárta, mig a napon megszáradt s akkor zsebébe csúsztatta . . t . Nemsokára aztán megtalálta a helyes utat és visszatért a kas­télyba, hol éppen regge'ire csöngettek. Valentin már várt reá. Arcán rózsás pir öm­lött széjjel, mikor őt megpillantá, akit álma­gazdagság, a pénz, ha ugy öltözködnék, mint bármely szegény leány. Egon gyengéd csókot nyomóit kezefe­jére, azután a kissé még nedves papucsot zsebéből előhúzva, felmutatta. — Találtam, — szolt. —- S minthogy szerintem az egyedüli, a ki ily parányi pa­pucsot viselhet, kérém. hagyja meg nálam. Ez legyen talizmánom és — tette hozzá érze'gős hangon — egyutai édes reményem s . . . , Valentin szigorúan összeráncolta-szem­öldökét.* — Ez az ócska czipő nem az enyém, felelt kevélyen, — tehát nincs is. mit tkérnie. Ha azonban ugy tetszik, tartsa meg. Ezze! anyjához sietett, kihez suhogó, de gyors szavakat intézet. A ,két nő a távol­ból Egont szemlélte, ki zavartan állt helyén, a papucscsal kezében, — Én százszoros szamár: — mormo­gott maga elé. — Mért is nem gondoltam mindjárt, hogy e kis papucs nem fér a li­bára ! De teringette vájjon kié lehet ? S i n g e r M i h á 1 y é s F i a A lessz oS M 1 Hé a ~ %J a megyehazzal szemben. A raktáron levő összes kész férfi, fin és gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések ízlés és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és franc ni a gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents