Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-03-20 / 12. szám

Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésébe* A szabadság ünnepe. Hogy a nemzet. Tyrlaeusának gyö­nyörű hasonlatával éljünk, ötvenszer élt a szép tavasz a ligeten, s ismét fel viradt reánk március iduba, nemzeti újjászületésünk, szabadságunk verőfé­nyes éltető napja. Félszázados hosszú és ködös ta­vola választ el bennünket és minél nagyobb az időköz, annál ragyogóbb annak emléke lelkünkben, mint nap-é, melynek fénye az egész világot bera­gyogja. És méltán ! A magyar nemzet szabadsága e napon kezdődik. A m g­váitás nagy órája e napon ütött. Pápa városa őseitől öröklött múltja, szabadság szeretete s hazafias érzüle­téhez méltón ünnepelte meg szabadsá­gunk félszázados évfordulojat, a ma­gyar ember szabaddá, a nemzet törté­netében örök fénylő betűkkel beirott, mindnyájunk előtt feledhetlen örökké emlékezetes ezen napját. Nem egyesek, nem felekezetek, nem politikai párt, hanem az egész város, rang, felekezet különbség nélkül kivette a részét azon magasztos ünnepélyekből, mely ezen feledhetlen nap jelentőségét voltak hivatva feltün­tettni. Városunk összes lakossága min­dent elkövetett, hogy a történelmileg fontos örök emlékű március idusának félszázados évfordulóját, jelentőségéhez képest minnél impozánsabbá emelje, Öröl<ké emlékezetesek maradnak városunkban azon lélekemelő ünnepé­lyek, mely ezen nagy napon rendez tettek. Az ünnepélyességek sorozatában nem hiányzott egyetlen elem, egyetlen mozanat sem, ami az ilyen hazafias ünnepély széppé, emelkedetté, magasz­tossá leheti, mind láttuk ezeket a mozzanatokat együtt fényleni, együtt ragyogni március Idusának félszázados évfordulója napján. Hazafias ünnepé lyünknek nemcsak fénye volt, hanem melege is, és ez teszi ezen nap emlé­két állandóvá és maradandóvá. Városunk lakossága büszke tekin­tettel nézhet vissza a szabadság fél­százados ünnepére is méltó volt az a nap jelentőségéhez. Lelkesedéssel ün­nepelt Pápa városa, mely hazafiúi ér­zésben és áldazatkészségben minden kor megállotta és meg is fogja állani helyét. Üdvözöljük Pápa város lakossá­gát ezen kegyeletes ünnepségek rész­vételében és rendezésében, ezzel bebi­zonyitta, hogy hogyan kell megbecsülni hogyan kell ünnepelni a szabadságot. A félszázados ünnep emlékének maradóvá tétele a mi tisztünk is levén az ünnepélyek részletes leirá át adjuk a következőkben. A polgári leányiskolában. Az áll. segélyezett községi polgári leányiskola „Iskola ünneppel,, emlé­kezett meg március 15-nek ötvenedik évfordulója alkalmával. Az ünnepély március hó 14 én délután 3 órakor vette kezdetét az iskola helyiség egyik tantermében, a melyen tekintve a he­lyiség szük voltál csakis az iskolaszéki tagok és a sajtó képviselői vettek részt. Az ünnepélyt N. a g y Gabriella igazgató a következő letkes beszéddel nyitotta meg. Kedves növendékek! Még szinte hallluk az ezer éves hazát dicsőitő öröménekek utó hang­jait, még él bennünk az öröm mámo­rának lassan muló érzete, még nem felejtette el egy magyar ajka sem a hála imát, mit ezer éves hazánk meg­tartásáért a mindeneket véoö Istenhez küldöttünk, már is uj örömnap viradt a nehéz küzdelmeket átélt magyarra. És bár nem oly hosszú idö megérésé­nek örömét üli a nemzet, mint volt az ezer év. az esemény, a tény, nem kisebb jelentőségű hazánk születésé­nek ezer éves évfordulójánál, mert e napok történetének köszönhetjük, hogy mi magyarok, ez ország fenállásának ezeredik évét, mint egy szabad hazá­nak, szabad népei ülhettük meg. Ma ünnepeljük 50-ik évfordulóját ama nagy napoknak, melyeken elérte nemzetünk magasztos czélját, melyért hosszú időn át küzdött, szenvedett, a melyeknek kivivásáért hosszú sorát lát­juk történetünkben az önfeláldozásnak. Ma ötven éve, e napokon viradt a magyarra az egyenlőség és szabad­ság hajnala. Egy szóval e napon nyerte meg a magyar nemzet igazsá­gát, azt az igazságot, melyet mig ma­gyar volt, van és lesz, mindig védni fog, mert tudja, hogy ez az ö legna­gyobb erőssége ; ez adja meg emberi méltóságunkat, felébreszti a szivekben ez emberszeretetet, ébren tartja a nem­zeti érzést, ftiely lelkesít és bátorságot ad, ha a haza ugy kivánja, érette éle­tünket is feláldozni. A nemzet igazának elismerése alapján fejlődött ezer éves hazánk utolsó 50 esztendeje az e napokon kiví­vott nagy eszmék alapján emelkedett hazánk a nyugot európai müveit or­szágok színvonalára, azoknak alapján valósult meg nagy Szechenyink mon­dása :— Magyarország nem volt, hanem lesz ! És van Magyarország, van szabad haza!! Harczot vívott érte a magyar, az igazság harczát még pedig ketöttőt: Az egyiket nem a hareztéren küz­dötte a nemzet, nem kisérte fegyver zörej, nem hullott nyomba vér,-— A papir volt a harezmezö, fegyver a toll> s a minden szivekbe utat nyitó hazafias lelkesedés szava, mely zengett, dörgött a hazán keresztül nagy nevü iróink, édes szavú költőink lelkesítő ajkairól. S minként a tavaszi napsugár érinté­sére felenged a fagyos, dermedt ter­mészet és virág nyilás magyar- lélek a lelkesités szavára és hirdette, akarta az igazságot, a népek szabadságát. És felbuzdulását siker koronázta, virág nyilott, Magyar ország életén is a sza­badság szines virága. Ez az mit most 50 éve megcselekedtek, enek ötvenedik évfordulóját ünnepeljük, mely ünne­pünkhöz ezentúl még egy másikat is csatolunk, ápril 11-ét, mely napon a kivivott szent eszmét felséges királyunk szentesitette. Megünnepeljük e napot,­mint a márcziusi napokban megszüle­tett szabadságnak keresztelőjét. Ünne­pelünk! és méltán, százszoros őröm­mel üli meg a nemzet szabadsága ki­kivivásának 50 ik évfordulóját, hisz velünk érez az ország első embere, a; felséges király, ki megismerve ez 50 év alatt a hü, méltányos magyar szi­vet, engedett a belső szózatra, melynek világos bizonyítéka fenséges elhátáro-. zása, melylyel szobrot állit letűnt idők szabadsághöseinnek. Kell-e nagyobb elismerése annak,: hogy a magyar nemzet ezer éves za­rándoklásában az igazság útjáról le­nem tért. • I • Ünnepel tehát a mai napon a mai napon a nemzet, ünnepeljünk mi is ! Lelketek teljék meg a szent napok­ra emlékezve, az igazság, méltányos-

Next

/
Thumbnails
Contents