Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-03-20 / 12. szám

ság érzésével, ápoljuk nagy nevü iróink, „édes szavú költőink emlékezetét, kövessük hazát szerető lelkük példáját és koszorozzuk meg a névtelen hősök emlékét, kik a kivivott magasztos eszmék megvédéseért, a második harczhan, vérüket ontva, életüket áldozták. Most pedig kérjük Istent, áldja meg drága hazánkat sok hasonló jó hazafival, tartsa meg és oltalmazza szeretett királyunkat. Éljen a Haza ! Éljen a király ! A kevés de lelkes közönség az igazgatónő beszédét tüntető tapsokkal fogadta. Ezt követte a „Szózat" elénekelése melyet a III. és IV. osztály nö vendékei G á t h y Zoltán zenetanár vezetése mellett nagy hatással énekelték. Az ünnepi beszédet B e n c z e1 i t s Erzsi a történelem tanitónője tartotta, ki nagy érdeklődés mellett ecsetelte a nap jelentőségét. A nagy hatást keltő ünnepi bestéd után B ör ö c z k y Júlia növendék „Magyar Leányokhoz* alkalmi költeményt szavalt el, melyet az intézet ünnepélyére Lamperth Géza irt s melyeta jelenvoltak tüntető tapsokkal jutalmaztak. Koritschoner Margit növendék társaihoz intézett „Felhívás a honvédszobor megkoszorúzása* fejezte be a minden tekintetben méltó ünnepélyt. A rokonszenves, lelkes és ügyes felhívást a közönség szűnni nem akaró tapsokkal ismerte el. A honvédszobor megkoszorúzása. A polgári leányiskola ünnepének folytatását a honvédszobor megkoszorúzása volt. A leányiskola növendékei az ünnepély végeztével tanárnőik vezetése alatt vonultak ki a honvédszobor elé, kisérve az ünnepélyen megjelent közönség által. Midőn a menet a honvédszoborhoz érkezett, már ott nagyszámú közönség volt egybegyűlve a szobor körül, hogy résztvegyen lelkes honleányaink kegyeletes ünnepén. A gyönyörű babérkoszorút mely nemzeti szinü szalaggal „A névtelen hősöknek — a pápai polgári leányiskola növendékei" cimü felirattal volt ellátva a szoborra helyezték, azt megelőzte a „Hymnusz" s befejezésül a ,Szózat" elénekelése, s ezzel az ünnepély befejezést nyert. Ilyen lelkes őszinte és kegyeletes interpraetálással üunepelte a polgári leányiskola a jubiláris nap jelentőségét. Kivilágítás és fáklyásmenet. Március idusának előestéjén váró sunk összes lakossága talpon volt, a házak fellobogózva, az ablakok kivilágítva voltak. Alig hogy esteledett az egész város fényárban úszott. Az utcákon csak ugy hullámzott a nép s gyönyörködött a kivilágításban. Impozáns volt a Fenyvessy villa, mely jvakitó fényt árasztott az egész térre. Igen csinosan voltak még kivilágítva : s városháza, a pápai takarékpénztár, a Loyd, a kollégium, Kaszinó és polgári kór, Esti 7 órakor fáklyásmenet volt, mely a Széles-viztöl indult. A fáklyákat a főiskola ifjúsága vitte. Kokárdás rendezők szaladgáltak erre-arra s a kivonult tűzoltók és rendörséggel intéz kedtek a rend fenntartása iránt, mely mintaszerű volt, A Széles-viztöl a Jókai Mór utcán keresztül haladt a menet s a honvédszobor előtt megérkezve százakra menő tömeg várta a fejleményeket. A főiskolai énekkar a „Hymnuszt" énekelve V ö r ö s s István szenior gyújtó hatású beszéde következett, mely több ízben lelkes éljenzéssel lett félbeszakítva. A szívhez szóló lelkes beszéd tüntető viharos éljenzést szült. Ezután M ó c s y Mihály szavalta a „Talpra Magyar"t gyújtó hatással mire az énekkar a „Szózatot" elénekelte, s ezzel a menet megindult zene és hazafias dalok éneklése között. A menet ezután példás rendben megindult, a Megyeház utcán és a Főtéren keresztül a Kossuth Lajos utcán át a Deák Ferencz utcába s innen a Jókai Mór utcába vissza a Széles-vizhez a gyülekezési helyre, hol a fáklyák eloltattak. A tömeg onnan csendesen eloszlott s 9 órakor újra csendlett mint r< ndesen városunkban. Istentiszteletek. Városunk valtáskülönbsőg nélkül együtt egy időben imádkozott a nagy jelentőségű napon az összes felekezeti templomokban. Hálaadó istentisztelet tartatott a plébánia templomban, a református, az ág. evang. és izr. templomban melynek mindegyike zsuflásig megtelt ünneplő közönséggel. A templomok mindegyikében megjelentek a város és a hatóságok küldöttségei. _ A plébánia templomban Rriszt Jenő plébános fényes segédlettel tartotta az ünnepi misét. Az ünnepi misét a „Szózat" eléneklése fejezte be, melyet Hannig Gyula vezetése alatt a vegyes énekkar énekelt. A ref. templomban K i s Gábor lelkész mondott hazafias ihlettséggel áthatott hangon a nap jelentőségéhez méltó remek alkalmi beszédet és imát. A férfi énekkar erre az alkalomra irt gyönyörű énekkel fejezte be az ünnepet. Az ág. ev. egyház templomában Payr Sándor ev. püspök titkár tartott ékesszólö hangon alkalmi beszédet. Az izr. templomban reggeli istentisztelet után Róth rabbi prédikácót tartott, melyben hazafiságra és intézmények létesítésére hivta fej a községet. Imáját a haza jólétére és fennállására végezte. A városi díszközgyűlés. Pápa város képviselőtestülete a nagy nap jelentőségéhez méltóan díszközgyűléssel ünnepelte meg március Idusának félszázados évfordulóját. A díszközgyűlés a főiskola tágas és szépen diszitett tornahelyiségében lett megtartva, a mely ez alkalommal z^ ufolásig megtelt diszes közönséggel. Az emelvényen a városi tanácstagjai foglaltak helyet, jobbról a hölgy közönség, bairól a képviselőtestület tagjai és a háttérben a nagy közönség foglalt helyet. Az ülé't Mészáros Károly polgármester a kővetkező beszéddel nyitotta meg : Mélyen tisztelt képviselőtestület, nagyérdemű közönség ! Pápa város képviselőtestülete 1898 évi január hó 31-én tartott ülésében elhatározta, hogy f. évi mártius 15-én mint a magyar nemzet ujjászülésének régi reformtörekvéseinek megvalósulása napján, ötven éves évfordulójának diadalünnepén díszközgyűlést tart, és arra Pápa város leikos közönségét is ünnepélyesen meghívja. Azért jöttülik tehát itt össze, hogy megünnepeljük azt a napot, melyet ma az országnak még a legkisebb községe is, áhítattal, buzgósággal és lelkesedéssel ünnepel meg. Azért jöttünk tehát itt össze, hogy hálás szívvel megemlékezzünk a félszázados múltról, az ötven év előtti március 15-ről, melyet elfeledni nem fogunk sem mi, sem utódaink sohasem. Azért jöttünk itt össze, hogy a magyar történelem lapjaira arany hetükkel feljegyzett 48-iki vívmányok előtt hódolattal meghajolva, igaz és hálás érzelmeinknek adjunk méltó kifejezést. Legyen áldott ezen napnak emléke őrökké őrizzük meg ezen szent emléket szivünkben és lelkünkben egyaránt. Zajos éljenzés fogadta a polgármester megnyitóját s a midőn még a jegyzőkönyv hitelesítésére P a á 1 Ist ván, dr. H i r s c h Vilmos, V é g h István, Bognár Gábor és M a t k o v i c h Pál képviselőket felkérte az ülést megnyitja és felkérte G y u r át z Ferencz ág. püspököt az ünnepi beszéd megtartására. Gyurátz Ferencz ág. püspök lelkes éljenzés közepette lépett az emelvényre és nagy lelkesedés rnclett mondotta el ünnepi beszédét, melynek egyes részleteit a következőkben kölünk. Minden nerizet életében találhatók nagyjelentőségű események, melyek történenek forduló pontját képezik s kijelölik jövő fejlődésének az irányt. Hatásukat a rohanó idő szárnyverése nem töri meg, sőt ez, mint a tengerbe huttő szikla nyomás támadt hullámgyürü tovább haladásában egyre nő és szélesb körben tért ölel át. Hazánknak története is beszél uj korszakot jelző esemányekről s ezek között az ezredéves múltban az egyik legkimagaslóbb nemzetünknek újjászületése, melynek most ünnepeljük félssázados jubileumát. 1848 tavasza egy fényes lapot irt be hazánk történetébe : a politikai s jogi viszonyok átalakulását s ehez a legközelebbi bevetést jelzi március 15-ike, melyen oly lélekemelően nyilatkozott meg a szabadságot, jogegyenlőséget haigoztató közvélemény. Ezen átalakulás fontosságát még inkább méltányolni tudjuk, ha vissza tekintünk a megelőző korra. A szathmári béke után — 1711 — történetünk hosszú időn csak a hanyatlás lanujeleit sorolja fel. A jnemzet, mintha elvesz-