Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-02-27 / 9. szám

megjegyzésünk. Szőllőtelepet fel kell állítanunk, mert arra szükségünk van, csakhogy a hely megválasztására most már tessék szakértőket meghívni, ugy amint meghívtak most midőn annak hasznavehetetlenséget kellettkonstatálni. A befektetésből amit lehet értékesítsenek, a városnak fennmaradó kárára pedig tétessék meg a hivatalos vizsgálat. Ily dolgot elsimítani nem lehet, de igenis kell tudnunk hogy : Kit terhel a felelősség ? Poliatsek Frigyes. A „pápai takarékpénztár" közgyűlése. — 1898. február 26. — A pápai takarékpénztár f. hó 26 án — tegnap — délelőtt 9 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Hanauer Béla elnöklete alatt. Ezen közgyűléssel a pápai takarékpénztár 35-ik üzletévét zárta be. Őrömmel jelenthetjük, az üzlet menetet illetőleg, hogy ezen évi mérleg eddigelé a legnagyobb eredményt mutatta fel. Ezen üzleti emelkedés ugy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság jelentéseiből eklatánsul kitü :ik melyekről már múlt számunkban tettünk bővebb említést. Tekintve ezt, de azt is, hogy az intézet zárszámadása közkézen forgott, szükségtelennek tartjuk újból arra reflektálni s igy áttérhetünk a közgyűlés lefolyására. Elnök a megjelent részvényeseket üdvözölvén s miután jelenti, hogy a közgyűlés összehívása tárgyában kibocsátott hirdetmény szabályszerűen közzététetett s mután 33 részvényes 141 darab részvény képviseletében jelen van a közgyűlést határozatképesnek jelenti ki s megnyitja. Elnök javaslatba hozza, hogy a közgyűlés jkvének hitelesítésére egy bizettság választassék, mely elnök javaslatára dr. Koritschoner Lipót, Szabó Ede és Barthalos látván részvényesek megválasztattak. Elnök fajdalommal jelenti KoS'/íka Lajos igazgatósági tag elhunytát, javaslatára a közgyűlés Kosztka Lajos elhunyta fölött mély részvétét fejezi ki. Jelenti továbbá, hogy GyuráU Ferencz ésifj. Martonfalvay Elek igazgatósági tagok lemondtak tisztségükről, mit a közgyűlés sajnálattal vesz tudomásul. Bemutatja továbbá az 1897 évi zárszámadást és évi mérleget, az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentésével együtt, melyeket a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vesz. A tiszta jövedelem telosztása észrevétel nélkül elfogadtatott, és végül az igazgatóság és felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadja. Koritschoner Lipót dr. részvényes indítványára az igazgatóság és felügyelő bizottságnak ügybuzgó és sikeres működéséért a közgyűlés elismerését és köszönetet szavaz. Egyidejűleg kivánja, hogy az intézet elnökének Hanauer Bélánénak, — ki utóbbi időben gyengélkedett — a Gondviselés erőt és egészséget adjon az intézet tovább vezetésére. Lelkes éljenzés kisérte az indítványozó szavait, mit az elnök hálásan köszönt meg. E'nök miután jelenti, hogy időközben indítvány nem adatott be, 15 igazgatósági és 4 felügyelői bizot

fsági tag megválasztását rendeli el. Az elnök javaslatára szavazatszedő bizottsági tagokul Baranyay Zsigmond elnöklete alatt dr Kluge Endre és dr. Reehnitz Ede részvényesek jelöitettek ki. A szavazás megejtetvén a szavazatszedő bizottsági elnök jelentése szerint megválasztattak : Igazgatósági tagokká : Berecz János, Hanauer Zoltán, Kluge Károly, dr. Kluge Endre, dr. Kövi József, Kis Gábor, Krausz József N. id. Martonfalvay Elek, Matus György, Saáry Lajos, dr. Steiner József, Steinberger Lipót, Eőry Szabó Sándor, Svoboda Vencel, Tauber Sándor, Felügyelő bizottsági tagokká : Baráth Ferencz, Galamb József, Reguly Nándor és Steiner Ignácz lettek megválasztva. Ezzel a tárgysorozat kimerítve levén, elnök a részvényeseknek megjelenésükért s a szavazatszedő bizottságnak fáradozásáért köszönetét mondva, a gyűlést bezárta. Mulatságok. A katholikus kör estélye. A pápai katholikus körnek f. hó 20-án a Griff szálloda nagytermében táncmulatsággal egybekötött hangversenye várakozáson felüli sikert aratott. Zsúfoltig tele volt a terem s igy a legösszhangzóbb anyagi siker járult az erkölcsihez. Az élvezetesen előadott programmpontokban a diszes és válogatott közönség gyönyörködött, amelynek azáltal adott kifejezést hogy a közreműködőkkel szemben tetszését fesztelenül, hangosan és sűrűen nyilvánította. Az estély műsorát Giesswein Sándor dr. győri kanonok felolvasása nyitotta meg, ki a régi „céh rendszer"-ről tartott igen érdekes félolvasást. A közönség a felolvasás s a felolvasót tüntető tapsokkal jutalmazta. — A rendező hivatja tessék azonnal feljönni az irodába. (Szegény csusza ugy ott hagytam mint szent Pál ama bizonyos ) Rohantam. — Kezeit csókolom Rendező ur. — Szervusz kis Kis öregem. Hát mit gendolsz kis öregem nem sülnél bele, ha egy jelentékeny szerepet osztanék rád. Há ? mi ? — (Ahá — gondolám magamban, biztos, hogy Rónai a hösszerelmes leitta magát és nekem kell eljátszani Dózsa Györgyöt), álmaim netovábbja !) — Kezeit csókolom, rendező ur, hisz én tudom ezt sugó nélkül. — Tudod a manót kis öregem. Már hogy tudnád ? Hisz egy egészen uj darab ez. Czime : Az ártatlanul elitélt, vagy : Ki hát a gyilkos ? vagy : A bün átka, vagy ! A napfényre került titok. — Ezt nem ösmerem kezeit csókolom. — Tudod kis öregem neked ebben a legnehezebb szerepet osztottam. No ülj ie. Hisz szédülsz. (Csaknem elájultam.) Te kis öregem, a törvényszék elnökét fogod játszani. Nem lesz sok beszéded. Ennyi az egész „A törvényszék vádlottat halálra Ítélte" De ezt kis Öregem rendkívüli hatással kell elmondani. Ha sikerül : Fizetés emelést kapsz. í — Elmondom, nagy hatással kezeit csókolom. — Helyes, Itt a szerep. Most egy pár napig mással mondatod el szerepeidet. Tálalva van. Hogy legyen időd kis öregem, a tanulmányozásra, gondold meg kis öregem, mikor ezt elfogod mondani a közönség háta borsódzni fog, a vádlott anyja, felesége és gyermekei zokogni fognak, a vádlott pedig egy rémes átkot dörg a birákra, a kik kózt lesz pedig az igazi gyilkos. Szóval kis Öregem, te tőled függ, hogy a darabot mi is adassuk egy év alatt 200-szor. Értetted kis öregem ? — 400-szor fogjuk adni nagy öregem feleltem örömömben és zavaromban, s rohantam haza. Csak ugy néztek utánam a mint futottam „halálra ítélem" kiáltással. — — A darab ötöd napra volt kitűzve. Ezalatt én jóformán nem ettem és nem aludtam. Rendkívül izgatott voltam Ebédnél ültünk. A szakácsnő valami finoman elkészített szószos pecsenyét hoz be, ép leakarja tenni a mikor én mindenről megfeledkezve felugrottam. Halál reá ! A következő pillanatban szósz a földön egy hatalmas pofleves pedig képemen — diszlett. — — — — — Boldogult anyám kézimunkája .... Végre felsütött a dicsőség napja. Elmúlt a főpróba is minden baj nélkül. A rendező ur is megdicsért. — Jól van kis öregem, előtted fényes jövő áll. — — — Persze se nem ettem se nem aludtam az nap. Próba után haza sem mentem. Még délbe felöltözködtem estéli ruhába. És szakadatlanul magoltam mondókámat : a törvényszék stb. stb. A színház tömve volt. Szegény szüleim két páholyt váltottak. Rokonaim is bejöttek a faluról. Biztos, hogy engem kihívnak vagy 20-szor — Az előadás kezdetét veszi. Bevezetik a vádlottat. Felolvassák a terjedelmes jegyzökönyvet. Az ügyész elmondja vád beszédét, a védő, véd beszédét. A vádlott is beszél : Esküszik hogy ártatlan. A közönség sir, az izgalom óriási. De csitt. A bíróság tanácskozik. Csengetnek. Halljuk az Ítéletet. ? Egyszerre csak hatalmasan hátba böknek — engem bizony elfogott a buzgóság. Elaludtam — „Kis öregem. Te nyomorult ébredj. Mond ki az Ítéletet" A rendező ur czirógatott. —• Felébredtem. És látva, hogy színpadon vagyok, nem jöttem zavarba és hangosan elhiáltottain : Tálalva van ! — A füttyöt és fizetés emelést tessék elképzelni.