Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-01-01 / 1. szám

menyekkel indultam a jégpályára, hogy annak a szép jelmondásnak tegyek eleget, melyet krónikám elejére írtam hogy »Emlékezzünk meg a régiekről.« Már messziről láttam a sürgést, forgást mely újra felelevenítette bennem a régi vágyat, s siettem hogy minél közelebb jussak régi ösmerőseimhez, lássam őket gyönyörködni s újra örökitsem meg őket azon album részére, melyet én minden évben nem mulasztok el elkészíteni s mely tudtommal olvasóközönségemnek is kedves örömet szokott okozni. Régi kedvenc helyemre, a melegedő szobába mentem legelőször is, hogy hagyományos ezokásként a körültekintés s a helyzet signaturájával tisztába legyek. Itt a régi helyzetet találtam, A kissé hidegebb verü mamákat találtam, kik az ablakon keresztül teljesitik az ellenőri teendőket, a szobában pedig a sport hivei S i n k ó bátyánkat szólítgatták, ki nem törődve az elsőbbséggel, szokott nyugalmával teljesítette a korcsolya »kötés« procesussát. Ezt eddig rendbe találva a külső helyzetet vettem szemügyre. A pavillonnak csúfolt bodé előtt ültek — mint rendesen — a bundák és lábzsáhokkal felmelegített melegebb vérű mamák, kiknek talán élvezetet nyújt a korcsolyázás is, de talán nem vetem el a sulykot, ha azt moudorn, hogy közelről szeretik látni, hogy kik az érdeklők és kik az érdekeltek egymással szembe. Ez nem hiba, még kíváncsiságnak sem mondható, legfeljebb a jövő tu-vezgetéseknek alapjául szolgál. A jégpálya a régi, csak az arcok változtak. Vannak ugyan még egyesek a régi gárdából, de csak ugy elvetve s őszintén mondva ezeknél is nélkülöztem a régi dicsőséget. Meg van ugyan a bizalom, de nem az, aminek lenni kell. Olyan lanyha, lágygatag, puha érzés, mely nem a legszebb érzelemnek, de csak a bizonyos kötelelességszerü előzékenységnek tudandó be. Arra a tapasztalatra jutottam, hogy a régi gárdának igazán nem is érdemes már elcsúszni a jégpályán. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy talán nem volnának rögtön kéznél az úgynevezett »hivatalos felemelők« kiknek ez főfoglalkozások s kik csakis azért keringenek a jégpályán, hogy alkalomadtán ezen szerepüket érvényesítsék, de hogy le het ezt összehasonlítani az előbbi évekhez, amikor a jégpályán elesni, egy kimondhatlav élvezet volt, mert kéznél volt a szív másik fele. Hja ! Tempóra mutantur ! Ezzel a benyomással voltam kénytelen a jégpályán őgyelegni. A régi gárda tagjai most már testgyakorlati szempontból tartják élvezetnek a korcsolyázást — s ezzel minden meg van mondva, Más nóta járja a gárda fiatal tagjainál. Ezeknek meg van mindegyikének a saját lovagj a. El nem hagynák egymást a világ minden kincseért sem s ha elhagyni készül a lovagja, ugy rögtőn elesést markíroz, sikolt egy kicsit, de nem nagyot, hogy a mama ne hallja meg s ez elegendő arra hogy továbbra is biztosítsák magukat a kiszemeltek. A gárda fiatal tagjái többnyire nem vegyülnek a nagy tömeg közé, a többnyire madártávlatban vannak a pavillontól (?). Ez régi szokás, ugy latszik ezt a régi gardától vették át. Nem azért, mintha nem akarnák láttatni magukat az őrszemektől, de tudja Isten ugy magános helyen mégis csak inkább lehet egymásnak »vallani«. Erre pedig legalkalmasabbak a jégpálya határvonalai. Első látogatásomnak ez volt az eredménye. Szándékom volt ugyan már az eltő alkalommal személyes felvételeket az uj gárda tagjairól felvenni, de hamar besötétült s így kénytelen voltam Jerrői a szándékomról lemondani, Másnap újra künn voltam tettem is fénykép-felvételeket, de már ez évben nem illik az uj év rovására ezt megörökiteni. Azt hiszem sokkal előnyósebb lesz ezeket a felvételeket az uj év reszére biztosítani. Tehát ennél maradok, jobb is lesz ez a jövő esztendőben, addig is mig ezen felvételeimet® megszaporítom, kívánok olvasóközönségemnek és a jégpálya ismerőseimnek : Boldog uj évet ! Frici. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városa a »boldog uj évet« csak a polgármestertől reméli. Az hírlik, hogy a polgármester mindig akar — csak Csóthon nem akart y>Csapó-]m.« Az hírlik, hogy a főjegyzői irodában többen voltak olyanok, kik a babához papát is kértek. Az hírlik, hogy a városi ügyész nagyon bizik *az uj évben, mert szombati napra esik. (Pedig pénteken volt Sylveszter este. Szedő.) Az hirlik, hogy a rendőrkapitány utasítva lett a városi tanács részéről, hogy a legközelebbi közgyűlésen fekete ruhában jelenjen meg, mert temetésre fog szólni, az ének. (Haj! haj! nóczky! Szedő.) Az hirlik, hogy a rendőrkapitánynak csak a multakban volt öröme de a jövőben nincs reménye. (Boldog uj évet ki-vánok. Szedő). Az hírük, hogy a Jókai kör Sylveszter társas estélyén c*ak »kör« volt, de társas nem, Az hirlik, hogy Fenyvéssynek távolléte nagyon is meglátszott a Sylveszter estélyeken. (A Jókai körben titokban sírtak. Szedő.) Az hirlik, hogy Újév hajnalán az éjjeli őrök sok ó-évi emberekbe botlottak. Az hirlik, hogy a tapolcafői lelkész Sylveszter este nem volt hivatalos a kupi vacsorán. Az hirlik, hogy a Jókai kör Sylveszter estélyén hajtó vadászatott tartottak a tombola jegyekkel. Az hirlik, hogy Sylveszter éjjelén sokan szag után jártak. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai pletyka főnöknő csak kipróbált es érdes nyelvű asszonyokkal társalog. Az hirlik, hogy Pápán több fiatal kisasszony kijelentette, hogy már nem érdemes a jégpályán elcsúszni. Az hirlk, hogy a pápai jégpálya igen kellemes »légyott« helynek bizonyult. (Kenn dosz!) Az hirlik, hogy a leányegylet iegutóbbi estélyén egy Flóri áni füszerkereskedő segéd nagyon megerőltette magát. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai »dáma« negyedben, csakis oly egyénektől fogadják el a »boldog uj évet« kik a fekvő vagyont tisztelni tudják. Az hirlik, hogy a »dáma« negyedben sok »Rigó fészket találtak. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai pletykafőnöknő társaival együtt a legutóhbi temetés alkalmával még a halottat sem engedte nyugodni. Az hirlik, hogy Huszár Marcsa krisztkinlire egy jól kipróbált, nadrágot kapott emlékül. Az hirlik, hogy a Korvin utcai uj füszerkereskedő Sylveszter este véletlenül a tükörbe nézett és ijedtében elájult. Az hirlikj hogy a dohánygyári leányok közül többen Szlveszter éjjelén nem tűrtek ellenmondást. Az hírlik, hogy a vízvezetéki púposa oly népszerűségnek íörvend, hogy a részeg emberek is pofon csókolják. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője Sylveszter éjjelén sok solid embert ismert fel, !fc — Boldog ufévet kívánunk lapunk olvasóközönségének és munkatársainak- jd szerkesztőség. — Lapunk mai száma, tekintettel az újév napjára holnap helyett, ma — szombaton — jelenik meg. — 1898. Szomorú sovány aggastyán tipeg lassú léptekkel a sirja felé. Alig tizenegy hónap előtt deli, vig ifjn volt, a ki hangos jó kedvvel toppant be közénk, a világ elé, a mely örömmel várta, nézte a csinos, jol megtermett legényt, sok jót, szépet várt tőle, sok boldog reményt helyezett beléje. És mi lett belőle ? Törpe összeaszott aggastyán, az 1897-es számú hordár, a ki nagy batyujában ennek örömet, annak bánatot, de a legtöbbnek mindkettőt hozott vegyesen és most halad a sirja felé, magával czipelve egy hosszú esztendő buját-baját. Már szinte látjuk, mint tűnik fel a mai nappal, az ő távolságban ragyogó utódja: 1898, epen olyan fiatal, olyan sokat igérő inint volt a távozó öreg. Vájjon mit hoz magával, milyen lesz 1898 az uj esztendő? Kalendárium csinálok megiJták már az életrajzát tudósok csillagászok kiszámították, már amit előre meg lehet róla tudni. Ezeket pedig a következőkben foglalhatjuk össze; Az 1898-ik év rendes esztendő lesz. 365 nap van benne. Az uj esztendő sok napjából a vasárnapokon kivül csak tizennégy lesz ünnepnap, Karneval herczeg uralma a jövő évben 48 napig tart, február 23-án lesz hamvazó szerda 1898-ban három nap- és három holdfogyatkozás lesz, ezek közül az első nap- és három holdfogyatkozást mi is fogjuk látni. Egy hires angol csillagász szerint, ki a napfoltokból jósol, a tél rendkívül hideg lesz. a nyár pedig hűvösebb a szokottnál. A tavasz is későn érkezik el a fűzfapoéták nagy szomorúságára. — A posta palota Ügye. Nagy reményünk van hozzá, hogy postahivatalunk, mely nem felel meg követelményeiknek s mely érdemben városunk polgármestere is felterjesztést intézett a kereskedelemügyi ministerhez uj helyiségbe lesz áthelyezve. Igazolja ezt a ministernek kijelentésre a kereskedelmi tárca költségvetési előirányzat tárgya lása alkelmával. Fenyuessy Ferencz városénk orsz. képviselője ugyanis a posta előirányzatnál fölemiitette, hogy Pápán a postahivatal igen rosszul van elhe-