Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-09-17 / 38. szám
Püspöki körlevelek. Királynénk gyászos elhunyta alkalmával a dunántuli ev. ref. és ág. ev. ref. egyház püspökei körlevelet intéztek híveikhez. Gyurátz Ferencz, a dunántuli ág. ev. egyházkerület püspökének körlevele ez : Nagy tiszteletű Esperes Ur : Tisztelendő Lelkész Urak ! Gyászhír járta be villámszárnyakon hazánkat. Nyomában mindenütt elnémul az örömzaj, felzokog a bánat. Felséges királyasszonyunk, Erzsébet királyné halva fekszik. És — a mi a leverő hir hatását még megrendítőbbé teszi — a legnemesb tejedelemnöi sziv, idegen földön gonosz rajongónak öngyilkos tőre alatt vérzett el. A fenkölt lelkű királynénak élete az ég áldása volt hazánkra ; halála eléggé meg nem siratható veszteség. , Mig élt: a nép milliónak osztatlan szeretete, hálája környezte. Ravatala felett méltán sóhajt nemzetünk: «Nagy keserűséggel látogatott meg engemet a Mindenható.» A bus omladékok előtt könyárt hullató .prófétával rebegi gyászba öltözve a magyar : «Oda van a mi szivünknek gyönyörűsége. Siralomra fordult a mi örömünk, elesett a mi fejünknek koronája : Jaj most minékünk !» (Sir. 5- I5—i6, v.) Antal Gábor a dunántuli reform, egyházkerület püspökének gyászszózata igy hangzik : ( . Nagy tiszteietil ás Tisztelendő Lelkész urak! Mélyen tisztelt egyházi elöljáró urak! Minden magyar hazafias érzésű sziv hódoló tiszteletével es rajongó szeretevel környezett Felséges Kiralyasszonyunk drága élete mindnyájunk közös nagy bánatára rut orgyikosságnak esett áldozatul* Az ő nemes érzéssel, angyali jósággal, mindenek felett sokat szenvedett magyar nemzetünkhöz való őszinte ragaszkodással és szeretettel teljes szivet megsebző tőr, mély és igaz gyászba borította a magyar hazát, siralommal töttötte be ennek kunyhóit és palotáit egyaránt. a ki imádja, átadta a legidősebb szobalánynak, hogy mindenüvé elvigye magával a konyhába, pinczébe, padlásszobába, elegáns termekije, és szalonokba ; a kicsike legyen mindig vele. A leányka tiz éves és itt élt szünetlen váltakozó embertömeg közepette. Bájos hálószobácskája van és piczike tanulószobája, zongorája, — de ha nagyon sok idegen érkezik, akkor át kell engednie az ö helyiségeit is és az első emeleten al~ , holnap még az ötödiken. A leányka egynegyed órát gyakorol a zongorán, angolul, francziálul és németül fecseg. Az utasok mosolyognak feléje, beszélnek vele, megcsókolják és ő megtanulta, hogy ne boszankodjék e miatt, gépiesen mosolyogjon, maghajtsa magát és igy szóljon : „J'aime beaucoup la Francé, Mónsieur" Az ismeretlen, közönbös arezok, melyek mindig erkeznek, mindig elutaznak, álomképek gyanánt vonulnak el előtte mind és ő már tudja mint bisérje az utast az ajtóig, mint. dobjon neki csókot és mint hajtsa meg magát, a mikor az elutazik. Tud a Table, d'hotendl étkezni és tudja az egyik tál ételt mellőzni és az asztalkendőjét összehajtani. Ismeri a szakács minden hibáját, a kotletteket, melyek a csonthoz tapadnak, a vajat, melyet háromszor használnak, a husmaradékokat, melyeket pástétomtölteléknek használnak, a főtt Magyar ev. ref. egyházunk örömben és bánatban mindig együtt érzett a haza igaz fiaival és Felséges Urunk, szeretett Királyunkkal ; most is együtt érzi a nagy csapás súlyát a mely rettenetességével megrendített minden honfiúi és honleányi szivet. Hogy az isteni gondviselés kimagyarázhatatlan végzéséből reánk mért csapás felett igaz fájdalmunknak és gyászunknak ev. ref. egyházunk külső kifejezést adjon és ezzel szeretett jóságos Urunk, királyunk 0 Felsége nagy bánatában való részvétét is kifejezésre hozza : következő intézkedéteket teszem a dunántuli ev. reí. egyházaira nézve. 1. a gyászzászló minden templomra és iskolára azonnal kitüzessék és a temetés napjáig ott hagyassék. 2. A felséges saszony temetése napjáig a harangok reggel, délben és este valamint a temetés napján, a temetés órájában meghúzassanak. 3. A temetés és a gyászistentisztelet napján az iskolai oktatás szüneteljen. 4. Folyó hö 18-án minden ev. ref. egyháztemplomában gyászistentisztelet tartassék. Azon községekben vagy városokban azonban, ahol a helyi hatóság a többi felekezetekkel egyetértőleg más napra állapítja meg a gyászistentisztelet tartását, az ev. ref. egyház is ahhoz alkalmazkodjék. Ezen gyászistentiszteleten a tanuló ifjúság vegyen részt s ezen alkalomra a polgári és katonai hatóságok meghívassanak. 5. A gyászistentisztelet napján az ev. ref. egyházak iskolában egyúttal gyászűnnepély tartassék, a melyen az iskola egyik tanára, illetve tanítója a nemzetünket ért csapás nagyságát méltassa s elhunyt drága Királynénk emlékezetét a megrendítő szomorú alkalomhoz illő módon, kegyeletes szavakkal az ifjúságnak lelkébe vésse. Ezekben kívánom, hogy adjon kifejezést legkisebb egyházunk is a bennünket ért csapás felett érzett fájdalomnak és egyszersmind az üdvözölt nemes lélek iránti hálának a kit a jóságos ég az ő kegyelméből nehéz időkben védő angyalul küldött a nemzetnek, a kinek nemes szive mindig velünk érzett és a kinek nevét mindig áldással emlegeti a késő nemzedék, a mig magyar él ezen most mély gyászba borult földön. hust, melyből négy nap múlva gomböczot készítenek a íveshez, a lisztből készült fehér puddingot, a takarékosan elkészített apró gesztenye-pástétomokat és mosolyog a gyanútlan utasokon. Észreveszi a pinczérek udvariasságának fokozatait a vén hercegné és kísérete, a gazdag, boldog ifjú pár, a felvuvalkodott bankár s a fecsegő képviselő iránt. Megtanulta, mint kell megvetni a szegény embereket, kik egy udvari szobát kérnek a negyedik emeleten, kik nem jönnek le a Tabi d' hotehoz, kik nem kávéznak a fogadóban, s kik a kézi táskájukban gyertyát hoznak magukkal, mert a fogadóban egy líra az ára a gyertyának. Sokat lát és hall, a mikor a folyosón elhalad a felig nyitott ajtók mellett, a mikor ebéd után vagy este váratlanul a szalonokba lép ; kétértelmű rendetlenséget a hálószobákban, hölgyeket [fésülő-köpenyekben, urakat •ingujjban, a mint a szakállukat festik, pínczéreket. kik lopva csókolják a szobaleányokat, .vidám urakat, kik eltévesztik az ajtószámot, árnyakat,., melyek éjjel keresztülsurrannak a folyosókon, szerelmes beszédeket . . . ő lesüti a szemeit, elsápad és mosolyog. A mikor csa'ádi körben van a papával, a bácsival és unokatestvérekkel, akkor ha'íja, mint tárgyalják a nagy üzleti kérdéA jó Isten kegyelme, áldása és vigasztalása legyen a nagy megpróbáltatások között Felséges Urunkkal, Királyunkkal, drága hazánkkal s velünk mindnyájunkkal 1 Kelt Komáromkan, 1808. szept. Ii-én. Antal Gábory dunántuli ev. ref. püspök. Gyászistentiszteletek. Városunk összes hitfelekezeteinek templomaiban ma, mint a királyné temetése napján gyászistentisztelet tartatik; A plébánia templomban a gyászmise d. e. 9 órakor — .7; kezdetét, mel v l Krtszt Jenő plébános fényes segédlettel fog mondani, Az oltár előtt virágerdők között „Katafalk" lesz felállítva, mely körül gyászba öltözött leánykák és a kath. legényegylet tagjai szövetnékkel fognak sorfalat állani. A gyászmise alatt a helybeli színtársulat tagjai és a vegyeskar fogja az énekszámokat előadni. Az ev. ref. templomban 10 órakor veszi kezdetét a gyászistentisztelet. Az istentisztelet Kis Gábor ref, lelkész tartja, ki ez alkalommal gyászbeszédet is mond. Az ág. ev. ref. templomban a gyászistentisztelet 9 órakor veszi kezdetét, melyen Gyurátz Ferencz püspök tart gyászbeszédet. Az izr. templomban, hol a hivek az ui év ünnepét tartják Roth M. A. főrabbi mond ez alkalommal gyászimát. A gyászistentiszteletek lefolyásáról lapunk jövő számában fogunk beszámolni, . A vármegye gyásza. Veszprémvármegye törvényhatósága tegnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott hogy a királyné halálán érzett fájdalmának kifejezést adjon. A közgyűlésen Fenyvessy Ferencz főispán elnökölt. A bizottsági tagok nagyszám seket, az uj terveket, melyekkel pénz lehet szerezni, jobb kombinácziókat az utazók zsarolására s a gyűlöletet és megvetést, mit a gazda a vendégei iránt érez. Két dolog foglalkoztatta tizéves korában különösen. Annak a magas,' szűke hölgynek alakja, ki három hónapig időzött náluk, a pénzt szórta s az ablakon keresztül dobálta, egész Rómát fogadta, vaiau ;nnyi pinczért foglalkoztatta — a kire a papája nagyon haragudott, mert sohasem egyenlítette ki a számlákat, melyeket aztán különös módon rendezett, magához hivatva a gazdát, egy fél napon át mulatattk és aztán a legjobb kedvben ejbocsájtotta; — és az a sájppadt, sovány ur, ki csak fél napot időzött, két pohár vizet ivott senkiyel és délben — felvágva ütőereit — megölte magát. A tisztesség kedvéért a férj s feleség ugyanazon házban lakhatnak, de abensőleg elváltán élnek. A nő a földszinten lakik, a férfi az első emeleten, a fiúcska a másodikon. Együtt ebédelnek mindahárman, de a nő könyvet olvas az ebéd alatt, a férfi pedig újságot; a gyermek ott ül kettőjük közt nagy, csodálkozó szemeivel föíváítvá nézi a mamát vagy papát és némán eszik. Á kicsikének nevelője és fiatal házitanítója van. A mama időnkint leereszkedik anyira, hogy csipkeruhájában és aranyhímzésű papucsaiban jelen van az egyik leczkeórán. Ugy ta-