Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-09-04 / 36. szám

v •• mm Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Költségvetés előtt. Bárha már egy ízben szót emeltünk e kérdésben, de nagyon is időszerűnek tartjuk újra most, midőn alig választ el el egy nap bennünket a költségvetés tárgyalásátó', hogy városunkra nagyon is fontos aktus érdekében szót emeljünk s az intéző körök figyelmét kötelességük teljesítésére felhívjuk. Tesszük ezt azon okból, mivel feltűnő módon észlelhető utóbbi időben, hogy városunk közügyei iránt az érdeklődés nagyon is kis körre szorítkozik s bátran kimondhatjuk, hogy ez a közügy rovására megy. Az érdeklődés vénája mindennemű közügy iránt teljesen kiapadt, s vannak azok között, kiket csak még néhány év előtt intéző köreinknek tudtuk, most egyszerre valóságos affektáival dicsekednek, hogy őket nem érdekli a közügy. A közérdek, mely utóbbi időben annyi maradandó becsű alkotással gazdagította városunkat, elenyésző csekély azon erőkhöz és tehetsegekhez képest, melyek a divatos közöny által megszállva, hosszú időre bénnákká és tehettlenekké tehetnek bennünket. Pedig városunk haladása és virágLaptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. zása okvetlenül szükségessé teszi, hogy ebben a modern áramlatban, mely a műveltség és korszellem hajóját előre mozgatja, a képviselőtestület minden egyes lagja erejéhez képest részt venni köteles. Nem szabad senkinek azt hinie, vagy azzal állni elő, hogy nélküle is folyhatnak a dolgok. Ezáltal azt érjük el, hogy a közérdek körül való tömörülés leheletlenné van téve, s ki van zárva, liogyra legegyszerüebb mindennapi kérdésben is határozott és egészséges közvélemény alakulhasson. Ez az okozója aztán annak, hogy lamentálnak, sopánkodnak, hogy a pótadó viselését nem birjuk ki, a város tönkre megy s tudja Isten mi minden kifakadást lehet hallani ép azoktól, kik hivatva volnának, söt kötességük volna a város gazdálkodásába hangadó véleménnyel beleavatkozni. Igenis ez a mi bajunk s ezért pang nálunk minden. Tudjuk régen jól, hogy ezen kijelentésünk sokaknak nem tetszik, de ezzel mi nem törödünk. „Szólj igazat betörik a fejed" közmondás csak az állhatatlanokra szól, az állhatatos küzdelem előbb utóbb megleli jutalmát. Nekünk kötelessegünk ezen közönyre rámutatni. Ezzel mi orvoslást szeHIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében retnénk előidézni s bárha talán ezen nyilt szavunk ellenáramlattal találkozik, azért nem fog ez visszariasztani attól, hogy hiven ne adjuk mindazt a mi városunk közügveit jellemzik. Igenis a jövő évi költségvetés olyan fontos aktus városunk jövőjére nézve, mely minden egye^ városi képviselő kötelesség teljesítését a legnagyobb mértékben hivja fel. A tizenkettedik órában mondjuk ezt s reméljük, hogy felszólalásunk nem marad a pusztában elhangzott szó. Nem ér az semmit, hogy hibáztatjuk a költségvetést, de .tessék érvekkel előállani, amellyel azt apasztani lehet. A költségvetésben tudtunkkal vannak sok oly tételek, melyek már is meg lettek nyirbálva á pénzügyi bizottság által, tessék csak foglalkozni a költségvetéssel, fognak ott találni még több oly tételt, mely a pótadó csökkenését vonja maga után. Nem akarunk részletekbe bocsájtkozni, de azt már most is meg kell említenünk, hogy az elemi iskolák dotációját feleségesnek tartjuk ily anyagi viszonyok mellett. Ezen dotáció körülbelül 13% pótadóval terheli alakosságot. Tessék azt szóba hozni s ezek államosítását javasolni. Ezt csak ugy álEgy vidéki szerkesztő visszaemlékezései. Sárfeneketlen — nagyközség haladni vágyó inteligeniiája szükségét érezte egy helyiérdekű lapnak. A szükséget pedig ki kell elégileni. És igy megszületett a „Sárfeneketleni Hírharang" czimü, hetenkint egyszer: vasárnap megjelenő „társadalmi, szépirodalmi közgazdasági és vegyestarlalmu hetilap" a „Sárfeneketlen Kaszinó-Egylet" a „Sárfeneketleni önkéntes Tűzoltó-Egylet." a „Sárfeneketleni Agrárbank," a „Sárfeneketleni Első Betegsegélyző és Temetkezési Szövetkezet" és még sok más közhasznú és előkelő intézet hivatalos közlönye. A világsajtónak ezen előkelő organuma részére a sárfeneketleni illetékes körök szerencsések voltak szerkesztőül becses személyemet megnyerni. A szerénység nem lévén gyönge oldalam minden* czeremónia nélkül bevallhatom, hogy bennem mintaszerkesztőt nyert a lap. Ezt önök nekem el fogják hinni ha megtudják, hogy én már akkor a toll forgatásban verzattus ember voltam, a mennyiben több jeles vidéki lap verseket és híreket közölt tőlem, egy fővárosi lapban pedig szerkesztői üzenetet is kaptam. Denique szerkesztő lettem, de azért megmaradtam szerény embernek, ámbár keblemet önérzettel töltötte el az a tudat, hogy íme, számottevő tényezője vagyok a hetedik nagyhatalomnak. Mint felelős szerkesztő hozzáláttam a munkatársak toborzásához. Lapom „szellemi gárdája" következőképpen alakult meg. Felelős szerkesztő s egyúttal a szellemes külpolitikai czikkek és a mély eszlhetikai tudásra való kritikák írója: Tollhegyi Aladár (Én vagyok.) A tárczarovat vezetője Tollhegyi Aladár. A napihírek czimü rovat vezetője Tollhegyi Aladár. A rendőri hirek, a színház, művészet és zene rovat vezetője Tollhegyi Aladár Riporterek, vagyis kihordok : Csámpás Kónya Gergő, hites ; éjjeli őr, vulgó bakter; Ripacs Nagy Máté, városi hajdú és szabad óráiban a polgármester ur libériás inassa;.. Vajcavi Dugobert, hajfodoritó és odvas-fog eltávolító művész :végül Csepii Nagy Zsuzsánna, gólya ő feledének sárfeneketleni bizományosa. Azt hiszem elég diszes tábora a munkatársaknak gyűlt az általam fennen lobogtatott zászló közzé és e jóhangzásu nevek már magukban is elég bizalmat keltettek a lap jövője iránt. Singer Mihály és Társai ^r^Eiári

1*" A raktáron levő összes kész férfi, fiués gyermek ruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések ízléses és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltettnek.