Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-04-03 / 14. szám

ségünk van, még pedig sürgősen, mivel május hó 1-én a női körház épülete a ref. egyházkerületnek át lesz adva. Ideiglenesen a járvány kórház lesz e czélra berendezve, de ez sokáig ott nem tartható fenn, s igy egy alkalmas helyiségről kell gpndoskodni, Tudtunkkal a női kórház körülbelül 30000 forint alappal rendelkezik, tessék addig takarózni, mig a takaró ér. Jelöljünk ki erre a czélra teleket, építsünk egy közkórház jellegével bíró női és gyermekkórházat, oly költséggel a milyennel rendelkezünk, de azt építsük is meg. Férfi kórházra egyelőre szükségünk nincs, hisz ott van az irgalmas kórház, mely e célra be van rendezve. Ha lesz majd erre is pénzünk ugy mi leszünk az elsők, kik ezen hiány pótolása miatt szót fogunk emelni. Szűkes anyagi helyzetünk körülményeivel meg kell alkudnunk, s ha a pápaiak elég hiuk lesznek ezt meg nem tenni, ugy az utópiák keservesen megboszulják magukat. A mit elfelejtett eddig elmondani a város elöljárósága, elmondtuk mi most. Azt hisszük, hogy eléggé megindokoltuk ezen függő kérdéseknek megfeneklését. Felmentettek a városi tanácsot a tétlenség vádja alól, legfölebb azt vethetik szemére, hogy miért nem mondta ezt még hamarább. Pollatsek Frigyes. A nép müvelése. i. Mikor Angliába, Svédhonban és Norvégiában, Dániában sőt még a kis Finn országban is az ugy nevezett paraszt-egyetemekei alapították: az a legnemesebb czél lebegett az alapítók szeme előtt, hogy az emberi tudás és ismeret kincsei kőz-vagyonná legyenek, aMelyből a nemzetnek minden egyes tagja, osztály- és rangkűlömbség ki vehesse a saját valasztása szerint a maga részét. Ez országokokban is éppen ugy mint nálunk, az eszme megpenditőit hiu ideális menyegzői előkészületekkel; várhattam tehát türelmesen. Eltelt két hónap s rólad semmi hir. Ekkor újra irtam neked levelet B.-re Havasi Oszkárnénak czimezve, de a levél visszajött. Azzal vigasztaltam magamat, hogy boldogságodban feledkeztél meg rólam, a levél visszajöttének okát pedig annak tulajdonítottam, hogy valamerre elutaztál férjeddel s nem tudták, hová küldeni a levelet. — Első leveledre azért nem válaszoltam, mert nem akartam nagy bánatom leírásával zavarni boldogságodat, szólt Emilia szomorúan. =3, Oh drága jó Emiliám : Ereklyeként őrizem ma is azon leveledet, melyet érdekemben szegény megboldogult férjemhez Írtál s m«lynek jólétemet köszönhetem. Ö adta át nekem e leyelet, mondván; „őrizd hiven". Mariska letörlé előtörő könyeits folytatá: — Két évet éltünk együtt egyetértésben, boldogságban. Mindkettőnek akarata az volt, hogy kis leányunk a keresztségben Emilia nevet kapjon. Boldogságunkat férjem nehéz betegsége zavará meg. Halálos ágyán igy szólott hozzám : „Ha én többé nem leszek, ne maradj támasz nélkül. Te fiatal vagy, rád még ujabb boldogság derenghet I vagyonod kezelését képzelgéssekkel gyanúsították, amelyek talán humánusok és szép dolgok ugyan, de kivihetetlenek. Azonban az eszme fölvetői az északi nemzeteket jellemző vas energiájával fogtak eszméjök megvalósításához, az aggódás és a gáncs kicsinyeskedő akadályait csakhamar leküzdötték s az addig elhagyatott de, tudásra teremtett alsóbb néprétegek számára megnyitották az egyetemes tudás és ismeret szent csarnokait. Még ujak ez intézmények ugyan, mert csak a legközelebbi évtizedben évtizedben keletkeztek, — de rövid pályafutásuk is meglepő eredményre mutathat vissza. A munkás és parasztnép seregestül tódul a neki tetsző előadásokra, örömmel fizeti meg a csekély belépti dijat, türelemmel s mohó kíváncsisággal lesi az előadó minden szavát s a tanítás után bizalmas szívvel és tiszta tudás vágygyal fordul az előadóhoz, hogy tőle egy és más dologban, mit. meg nem értett, teljes fölvilágosítást nyerjen. De nemcsak hallgató van elég, hanem előadó is. Ugy szólván az egész tudós társadalom összes kiválóbb tényezői és alakjai versenyeznek abban, hogy ez intézmények magasztos feladatát minél nagyobb munkakedvvei és mennél tökéletesebb előadásokkal szolgálják. Egy egy előadás gyakran fölemelkedik, a nálunk ugy nevezett népszerű előadások művészi fokára. Tartalma exact tudományos tételt fejteget; formája, a mi gondolat menetét illeti, egyszerű átlátszó logikus és meggyőző ; nyelvezetére nézve pedig élénk, szemléltető és sokszor gyönyörködtetve szórakoztató is. Ily viszonvc . mellett nem csoda léhát, ha ezen országa alsóbb rétegű elmei között is oly sok intelligens és képzett szakját pedig elméletileg is teljesen értető egyént talál a messze nyugatról vagy keletről és délről jövő idegen. S még kevésbé bámulható az, ha e nemzetek egyes néprétegei között, főleg pedig az alsó és az intelligens osztályok között, azt az osztály gyűlöletet, mely Európa más országait jellemzi és a durva socialismus örményébe kergeti, — itt nem találjuk. Mert ott, hol a müveit értelmiség nem zárkózik el gőgösen a nép műveletlen millióitól, nem hagyja azokat magukra, hanem a leg'drágább és leghasznosabb kincsében, a tudásban és műveltségben részesíteni törekszik őt, — ott nem támadhat űr a néprétegek között ; mert ami talán vagyonilag és állásra vagy rangra nézve elválasztaná az egyeseket, áthidalja azt a tudomány és nem jó idegenre bizni. Fogadd el férjedül legjobb barátomat, a derék, becsületes Torday Elemért. Midőn tegnap meglátogatott, vele is közlém ez óhajomat". — Igy történt, hogy férjem gyászévének letelte után Pordaynak nyujtám kezemet. Ide hozott az ő házába- Első férjemtől maradt házat bérbe adtuk üzletét pedig eladtuk. Elmondhatom draga Emiltám, hogy mindkétszer jó férjjel áldott meg az ég ! Van még egy Mariska lányom is ez, második férjemé. Kis leányaim mellé óhajtok egy jó nevelőnőt. Te itt maradsz, de nem e minőségben, hanem, mint édes testvérünk. Itt kényelemben élhetsz. Nevelőnőt majd keresünk mást. Férjem örülni fog, ha szeretet barátnőmet e házban, mint családunk egyik tagját üdvözölheti. Aztán ekép folytatá : — Mi régi barátnők rokonlelkek vagyunk, tehát mint jó barátnőhöz, jó lélekhez illik, el kell fogadnod, a mit neked ajánlok. Mert az nem a te hibád, hogy vagyontalanná lettél s nem az én érdemem, hogy jólétnek örvendhetek. Ez a sors szeszélye. Avagy mond, ha megfordítva állana a dolog,nem-e te is azt tennéd velem ? íme saját szavaid ! műveltség közösségének tudata és e tudatnak intensiv istápolása. Azt az sötét középkorból fenmaradt és még mindig kisérlő emberietlen axiómát, hogy kár a népnek, főként az alsóbb néposztályoknak sokat tudniók és művelődniük, mert azt részint nem értik meg jól, részint roszra erkölcstelenségre és lázadasokra használják föl, az északi országok művelt társadalma hamisnak és tarthatatlannak vallja. Álláspontjuk e kérdésben ellenkező: mennél többet a népből megtanítani mennél több tudásra és ismeretre. A tudás féket rak a mindig forrongásra kész indulatokra ; az ismeret közelebb hozza szellemi szemhatárunkba embervoltunkat s igy magunk és egymás jobb megismerésére és egymásiránti türelemre és becsülésre tanit. A tudás és ismeret folytonosan munkára és előhaladásra sarkal; a tudatlanság lomhaságba visz és a testi-lelki, anyagi és szellemi elsatnyulással járó maradiságba dönt. Pedig a lomhaság és a maradiság a melegágya legtöbbször a nép elégedetlenségének ; nem külömten e maradiságból eredő osztálygőg és áthidalhatlan nép osztály-küiőmbség szülő oka leginkább a nagy forradalmaknak. Az ó-és középkor nemzeteinek véres drámáinak ezek voltak nyilt vagy titkos rugói, ide futottak össze borzalmas eseményeinek szálai. Az ujabb kor, sőt a jelen idők társadalmi forrongásai és ebben lelik magyarázatukat. Az angol és a franczia nagy foradalmakban a haladni nem akaró gőgös rendek vívták csatáikat a jogaika. veielő lenézett osztályokkal. K- jelen társadalom fölforgatását czélzó irányok is ott és azokban az országokban tömörítik rombolo erőket, ahol vagy az aristokratikus hagyományok állják útját az igaz egyenlőség, testvériség és szabadság elveinek, vagy pedig a müveit osztályok állásukon alulinak vélik a néppel közölni ismereteiket és tudásukat. A tudomány és műveltség közös kincsünk. A tudás-vágy közös vonásunk. Az alsóbb néposztályok szivében ennek éppen ugy vannak rugói mint az intelligensében. S nincs hálásabb tlem a tudomány megszerzéseért mint éppen e milliókból álló osztály. S ta'ánépp^nez az oka hogy azon országokban, a melynek társadalm és állami életének vérkeringését az igaz de-i mokratikus elvek hajtják, ott a nemzet gyapodása és jövő fejlődése a nagy viharoktól előreláthatólag védve van. Anglia s a többi emiitett északi államok conservativok ugyan de demokratikus intézkedéseik biztosítják az állam nyugodt életét. Belgium, Franczia or— Most én élek e szavakkal s még azzal toldom meg, hogy neked annyival inkább el kell fogadnod ajánlatomat, mert én sokkal, igen sokkal tartozom neked s most hatalmamban áll ezt leróhatni. — Igen itt maradok — szólt Emilia — hisz mennyivel jobb lesz nekem közeledben élni, mint résztvétlen idegenek között, de leányaidnak tanítója, nevelője akarok lenni. — Oh Emiliám azt csak nem engedhetem, hogy te, a ki kényelemhez szoktál gyermekek tanításával gyötörd magad ! Már pedig én csakis azon feltétel mellett maradok itt, ha leányaidnak nevelőnője lehetek — mondá Emilia határozottan. — Különben is ez enyhülést fog szerezni beteg lelkemnek. Ne félj nem fogom szivükbe csepegtetni keserű tapasztalataimat ! . . . — Jól van hát — viszonzá Mariska — mivel nem lehet téged e szándékodról lebeszélni, ám legyen akaratod szerint. Tudom, hogy a te kezeid alatt gyermekeim jók és nemesek lesznek ; hisz én is annyi szépet és jót tanultam egykor tőled. Emilia igy szólt ; — A szomorú múltra fátyolt vetettem de mivel a sors összehozott veled, fellebbentem azt egyszer, hogy lásd mennyit szen