Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-04-03 / 14. szám

ségünk van, még pedig sürgősen, mivel május hó 1-én a női körház épülete a ref. egyházkerületnek át lesz adva. Ideiglenesen a járvány kórház lesz e czélra berendezve, de ez sokáig ott nem tartható fenn, s igy egy alkalmas he­lyiségről kell gpndoskodni, Tudtunkkal a női kórház körülbelül 30000 forint alappal rendelkezik, tes­sék addig takarózni, mig a takaró ér. Jelöljünk ki erre a czélra teleket, épít­sünk egy közkórház jellegével bíró női és gyermekkórházat, oly költséggel a milyennel rendelkezünk, de azt építsük is meg. Férfi kórházra egyelőre szük­ségünk nincs, hisz ott van az irgalmas kórház, mely e célra be van rendezve. Ha lesz majd erre is pénzünk ugy mi leszünk az elsők, kik ezen hiány pó­tolása miatt szót fogunk emelni. Szűkes anyagi helyzetünk körül­ményeivel meg kell alkudnunk, s ha a pápaiak elég hiuk lesznek ezt meg nem tenni, ugy az utópiák keserve­sen megboszulják magukat. A mit elfelejtett eddig elmondani a város elöljárósága, elmondtuk mi most. Azt hisszük, hogy eléggé meg­indokoltuk ezen függő kérdéseknek meg­feneklését. Felmentettek a városi taná­csot a tétlenség vádja alól, legfölebb azt vethetik szemére, hogy miért nem mondta ezt még hamarább. Pollatsek Frigyes. A nép müvelése. i. Mikor Angliába, Svédhonban és Nor­végiában, Dániában sőt még a kis Finn or­szágban is az ugy nevezett paraszt-egye­temekei alapították: az a legnemesebb czél lebegett az alapítók szeme előtt, hogy az emberi tudás és ismeret kincsei kőz-vagyon­ná legyenek, aMelyből a nemzetnek minden egyes tagja, osztály- és rangkűlömbség ki vehesse a saját valasztása szerint a maga részét. Ez országokokban is éppen ugy mint nálunk, az eszme megpenditőit hiu ideális menyegzői előkészületekkel; várhattam tehát türelmesen. Eltelt két hónap s rólad semmi hir. Ekkor újra irtam neked levelet B.-re Havasi Oszkárnénak czimezve, de a levél visszajött. Azzal vigasztaltam magamat, hogy boldogságodban feledkeztél meg rólam, a le­vél visszajöttének okát pedig annak tulajdo­nítottam, hogy valamerre elutaztál férjeddel s nem tudták, hová küldeni a levelet. — Első leveledre azért nem válaszol­tam, mert nem akartam nagy bánatom leí­rásával zavarni boldogságodat, szólt Emilia szomorúan. =3, Oh drága jó Emiliám : Ereklyeként őrizem ma is azon leveledet, melyet érde­kemben szegény megboldogult férjemhez Ír­tál s m«lynek jólétemet köszönhetem. Ö adta át nekem e leyelet, mondván; „őrizd hiven". Mariska letörlé előtörő könyeits folytatá: — Két évet éltünk együtt egyetértés­ben, boldogságban. Mindkettőnek akarata az volt, hogy kis leányunk a keresztségben Emilia nevet kapjon. Boldogságunkat férjem nehéz betegsége zavará meg. Halálos ágyán igy szólott hozzám : „Ha én többé nem leszek, ne maradj támasz nélkül. Te fiatal vagy, rád még ujabb boldogság derenghet I vagyonod kezelését képzelgéssekkel gyanúsították, amelyek talán humánusok és szép dolgok ugyan, de kivi­hetetlenek. Azonban az eszme fölvetői az északi nemzeteket jellemző vas energiájával fogtak eszméjök megvalósításához, az aggó­dás és a gáncs kicsinyeskedő akadályait csak­hamar leküzdötték s az addig elhagya­tott de, tudásra teremtett alsóbb néprétegek számára megnyitották az egyetemes tudás és ismeret szent csarnokait. Még ujak ez intézmények ugyan, mert csak a legközeleb­bi évtizedben évtizedben keletkeztek, — de rövid pályafutásuk is meglepő eredményre mutathat vissza. A munkás és parasztnép seregestül tódul a neki tetsző előadásokra, örömmel fizeti meg a csekély belépti dijat, türelemmel s mohó kíváncsisággal lesi az előadó minden szavát s a tanítás után bi­zalmas szívvel és tiszta tudás vágygyal for­dul az előadóhoz, hogy tőle egy és más dologban, mit. meg nem értett, teljes fölvi­lágosítást nyerjen. De nemcsak hallgató van elég, hanem előadó is. Ugy szólván az egész tudós társa­dalom összes kiválóbb tényezői és alakjai versenyeznek abban, hogy ez intézmények magasztos feladatát minél nagyobb munka­kedvvei és mennél tökéletesebb előadások­kal szolgálják. Egy egy előadás gyakran fölemelkedik, a nálunk ugy nevezett nép­szerű előadások művészi fokára. Tartalma exact tudományos tételt fejteget; formája, a mi gondolat menetét illeti, egyszerű átlátszó logikus és meggyőző ; nyelvezetére nézve pedig élénk, szemléltető és sokszor gyönyör­ködtetve szórakoztató is. Ily viszonvc . mellett nem csoda léhát, ha ezen országa alsóbb rétegű elmei között is oly sok intelligens és képzett szakját pe­dig elméletileg is teljesen értető egyént talál a messze nyugatról vagy keletről és délről jövő idegen. S még kevésbé bámulható az, ha e nemzetek egyes néprétegei között, fő­leg pedig az alsó és az intelligens osztályok között, azt az osztály gyűlöletet, mely Eu­rópa más országait jellemzi és a durva so­cialismus örményébe kergeti, — itt nem találjuk. Mert ott, hol a müveit értelmiség nem zárkózik el gőgösen a nép műveletlen millióitól, nem hagyja azokat magukra, ha­nem a leg'drágább és leghasznosabb kincsé­ben, a tudásban és műveltségben részesíteni törekszik őt, — ott nem támadhat űr a nép­rétegek között ; mert ami talán vagyonilag és állásra vagy rangra nézve elválasztaná az egyeseket, áthidalja azt a tudomány és nem jó idegenre bizni. Fogadd el férjedül legjobb barátomat, a derék, becsületes Tor­day Elemért. Midőn tegnap meglátogatott, vele is közlém ez óhajomat". — Igy történt, hogy férjem gyászévé­nek letelte után Pordaynak nyujtám keze­met. Ide hozott az ő házába- Első férjem­től maradt házat bérbe adtuk üzletét pedig eladtuk. Elmondhatom draga Emiltám, hogy mindkétszer jó férjjel áldott meg az ég ! Van még egy Mariska lányom is ez, máso­dik férjemé. Kis leányaim mellé óhajtok egy jó nevelőnőt. Te itt maradsz, de nem e mi­nőségben, hanem, mint édes testvérünk. Itt kényelemben élhetsz. Nevelőnőt majd kere­sünk mást. Férjem örülni fog, ha szeretet barátnőmet e házban, mint családunk egyik tagját üdvözölheti. Aztán ekép folytatá : — Mi régi barátnők rokonlelkek va­gyunk, tehát mint jó barátnőhöz, jó lélekhez illik, el kell fogadnod, a mit neked ajánlok. Mert az nem a te hibád, hogy vagyontalanná lettél s nem az én érdemem, hogy jólétnek örvendhetek. Ez a sors szeszélye. Avagy mond, ha megfordítva állana a dolog,nem-e te is azt tennéd velem ? íme saját szavaid ! műveltség közösségének tudata és e tudat­nak intensiv istápolása. Azt az sötét közép­korból fenmaradt és még mindig kisérlő emberietlen axiómát, hogy kár a népnek, főként az alsóbb néposztályoknak sokat tud­niók és művelődniük, mert azt részint nem értik meg jól, részint roszra erkölcstelenségre és lázadasokra használják föl, az északi or­szágok művelt társadalma hamisnak és tart­hatatlannak vallja. Álláspontjuk e kérdésben ellenkező: mennél többet a népből megtaní­tani mennél több tudásra és ismeretre. A tudás féket rak a mindig forrongásra kész indulatokra ; az ismeret közelebb hozza szel­lemi szemhatárunkba embervoltunkat s igy magunk és egymás jobb megismerésére és egymásiránti türelemre és becsülésre tanit. A tudás és ismeret folytonosan munkára és előhaladásra sarkal; a tudatlanság lomhaság­ba visz és a testi-lelki, anyagi és szellemi elsatnyulással járó maradiságba dönt. Pedig a lomhaság és a maradiság a melegágya legtöbbször a nép elégedetlenségének ; nem külömten e maradiságból eredő osztálygőg és áthidalhatlan nép osztály-küiőmbség szü­lő oka leginkább a nagy forradalmaknak. Az ó-és középkor nemzeteinek véres drámái­nak ezek voltak nyilt vagy titkos rugói, ide futottak össze borzalmas eseményeinek szálai. Az ujabb kor, sőt a jelen idők társadalmi forrongásai és ebben lelik magyarázatukat. Az angol és a franczia nagy foradal­makban a haladni nem akaró gőgös rendek vívták csatáikat a jogaika. veielő lenézett osztályokkal. K- jelen társadalom fölforgatását czélzó irányok is ott és azokban az orszá­gokban tömörítik rombolo erőket, ahol vagy az aristokratikus hagyományok állják útját az igaz egyenlőség, testvériség és szabadság elveinek, vagy pedig a müveit osztályok ál­lásukon alulinak vélik a néppel közölni is­mereteiket és tudásukat. A tudomány és műveltség közös kincsünk. A tudás-vágy közös vonásunk. Az alsóbb néposztályok szi­vében ennek éppen ugy vannak rugói mint az intelligensében. S nincs hálásabb tlem a tudomány megszerzéseért mint éppen e mil­liókból álló osztály. S ta'ánépp^nez az oka hogy azon országokban, a melynek társadalm és állami életének vérkeringését az igaz de-i mokratikus elvek hajtják, ott a nemzet gya­podása és jövő fejlődése a nagy viharoktól előreláthatólag védve van. Anglia s a többi emiitett északi államok conservativok ugyan de demokratikus intézkedéseik biztosítják az állam nyugodt életét. Belgium, Franczia or­— Most én élek e szavakkal s még azzal toldom meg, hogy neked annyival in­kább el kell fogadnod ajánlatomat, mert én sokkal, igen sokkal tartozom neked s most hatalmamban áll ezt leróhatni. — Igen itt maradok — szólt Emilia — hisz mennyivel jobb lesz nekem közeledben élni, mint résztvétlen idegenek között, de leányaidnak tanítója, nevelője akarok lenni. — Oh Emiliám azt csak nem enged­hetem, hogy te, a ki kényelemhez szoktál gyermekek tanításával gyötörd magad ! Már pedig én csakis azon feltétel mel­lett maradok itt, ha leányaidnak nevelőnője lehetek — mondá Emilia határozottan. — Különben is ez enyhülést fog szerezni beteg lelkemnek. Ne félj nem fogom szivükbe cse­pegtetni keserű tapasztalataimat ! . . . — Jól van hát — viszonzá Mariska — mivel nem lehet téged e szándékodról lebe­szélni, ám legyen akaratod szerint. Tudom, hogy a te kezeid alatt gyermekeim jók és nemesek lesznek ; hisz én is annyi szépet és jót tanultam egykor tőled. Emilia igy szólt ; — A szomorú múltra fátyolt vetettem de mivel a sors összehozott veled, fellebben­tem azt egyszer, hogy lásd mennyit szen

Next

/
Thumbnails
Contents