Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-10-11 / 41. szám

Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed evre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTER EK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Küszöbön a választás! Ni mrégibben ugyanezen helyen a képviselőválasztásnak városunkra nézve kiha'ó fontosságát jeleztük, nem is képzelve akkor, hogy ily rövid idő múlva már ehhez a tényhez érdemileg is hozzá kell szólnunk. A választási napok határideje ki van tűzve és városunkra nézve az október hó 28-ik napja lett megállapítva. Látható tehát rövid az idő s igy bizonyos kötelességet vélünk teljesíteni, mi dőn a közelgő választással városunk szempontjából foglalkozunk s ezt városuuk jól felfogott érdekében tesszük is. Politikai lap nem lévén, mi a választással ez oldalról nem foglalkozhatunk, de azt bátran kimondjuk, hogy a képvisklőválasztás, eltekintve a választók pártállásától, városunk polgárságának érdekeire jelentékeny, olykor döntő befolyással van. Mi részünkről a képviselő megbízatásának teljesítését nem abban látjuk csupán, hogy a képviselőváltioztóinak politikai meggyőz jdé ;ét tolmácsolja az országházban, hanem abban is, hogy a válssztók magán, de jogos érdekeit a házon kiviil is támogassa. Pápa városa eddig büszkén mondhatja, hogy szerencsés volt a képviselőjelölésben. Láng Lajos városunkat 15 éven át képviselte és mondhatjuk támasza, közbenjárója volt városunknak. Választó polgáraink csak kötelességüket teljesítették, midőn volt képviselőjüknek újra felajánlották a mandátémot, jóllehet ő ezt nem togadta el s lemondását indokolta is, melylyel lapunk más helyen foglalkozunk. Ily körülmények között valóban csak gratulálhatunk Pápa váos liberális gondolkozású polgáraink, hogy dr. Fenyvessy Ferencz személyében találta meg Pápa város képviselőjelöltjéi. Fenyvessy Ferencz nem szorul a mi dicsér retünkre. ösmeri őt városunkban mindenki, de nemcsak városunkban, hanem megyénkben és talán mondhatjuk az egész országban. Fenyvessy Ferenczben oly képviselőjelöltünk van, aki egyúttal varosunk polgára is, ki tehát ösmeri városunk ügyes bajos dolgát és polgártársainak magán jogos érdekeit és viszont őt is ösmerik tekintélyes befolyásáról a város polgárai. Az ilyen képviselőjeiöltre büszke lehet a város, mert ő meggyőződésből szereti a várost s ezért tehet s legtöbbet ugy városunkért, mint zz iegyes polgárokért. Fenyvessy Ferencz eddig az ugodi kerületnek volt képviselője, de mindazonáltal Pápa város közügyeinek lelkes tánasza volt. Nincs szándékunk az ő tevékenységét e tekiutetben részletezni, hisz mindnyájan tudjuk mi pápaiak, hogy mily áldozatkészséget tanúsított ö már töbe izben Pápa városáért és egyes polgárokért Fejlődő várcsunk életében sok-fontos ügy fordul elő, melyeket csak hathatós támogató segélyével lehet keresztül vinni. Erre pedig legalkalmasabb egy befolyásos képviselő, a ki a választásnál nem tesz leljesithetlen Ígéreteket, de a választás megtörténte után ismeri, tudja és akarja teljesíteni a^on kötelességet, mely reá vár. Mi nézetünk szerint pedig erre alkalmasabb egyént Fenyvessy Fereneznél alig találhattak volna. Városunkra nézve szerencsés jelölést. láttunk abban, hogy Fenyvessy Ferenczet szemelte ki képviselőjelölíjének. Sokat tudnánk irnt ezen jelölés fontosságáról, de feleslegesnek tartjuk, hiszen a már eddig elmondottakból is minden józan gondolkozású egyén beláthatja ezt, mig városunk rövidlátóival Szerelemből. Dr. Monk éjfél felé éppen lefeküdt a kis szobában, melyet a fogadóban számára kijelöltek, a mikor ajtaján szerényen kopogtattak. — Orvos ön ? — Igen. — Kérem, legyen szives gyorsan a húszas szobába menni. Egy lady beteg — nagyon beteg, — és a portás tovább csoszogott. A doktor nagyon fáradt volt, de örömmel ugrott ki ágyából, felöltözködött és a gyéren világított folyosón a megjelölt szoba fele ballagott, a hol egy idősebb hölgyet talált pongyolában, a ki a szomszédos hálószobában fekvő másik hölgy egészségi állapota miatt nagyon aggódott. — Oh, doktor, félek, hogy nagyon roszszul van 1 Túlságos sokáig volt a vizben, meghűlt ós most alig van benne élet. A másik szobába menve, a doktor egy fuldoklási rohamokkal küzködö fiatal hölgyet látott. Mellére mustár tapaszt, lábaira melegítő üvegeket rendelt, és a me elelö szereket alkalmazva az ablakhoz ült, hogy a hatást megfigyelje, addig nem szándékozván elmenni,, a mig javulást nem lát. A doktor fiatal, szegény, de ügyes volt. Nem látszott meg rajta, hogy milyen nélkülözések közt végezte tanulmányait. Mióta a diplomát megszerezte, egy kórházban működött, hogy gyakorlatot szorezzen, őszkor valami nagyobb városba akarván menni. Egész nyáron oly erősen dolgozott, hogy egyik kórházbeli doktor most, augusztus vége felé rábírta, hogy a tengerpartra menjen magát egy kissé összeszedni. És Monk, ámbár anyagilag nehezére esett, belátta ennek szükséges voltát és el is ment. Éjfél után két órakor hagyta el a beteg leányt, akinek állapotában lényeges javulás állott be, érverése szabályossá vált és képes volt édes mosolylyal elbúcsúzni a tá* vozótól. A doktor reggeli után is.nét ellátogatott a húszas számú szobába. Az idősebb hölgy jóságosan fogadta és mint Mrs Chirburg mutatkozott be. — Az ilju hölgy, Miss Cowell, akinek ön, azt hiszem, életét mentette meg, társai' kodónöm, de majdnem annyira szeretem, mintha rokonom volna. Fáradságát természetesen megfizetem doktor és szeretném, ha mindaddig kezelné, a mig erre a legcsekélyebb szükség van. A hálás mosoly, melylyel a beteg orvosát fogadta, ennek oly erősen szivébe lopódzott, mint eddig még soha, semmiféle mosoly. Mert a leány nagyon szép volt. A láz még mindig tartott; jó néhány napi nyugalomra és gondos ápolásra volt szüksége, hogy az erös rohamot kiheverje ; de a doktor biztosította a hölgyeket, hogy a fenyegető veszély elmúlt. Mrs Cbirburg megtudta töle, hogy Londonból való ; két-három hires orvost személyesen is ismert és elbeszélgetett róluk. Az öreg, gazdag nagyvilági hölgynek megtetszett a csinos, szerény doktor és érdeklődését ki is mutatta. Söt fejébe vette, hogy kedvencze Cowell Róza, nem bánná meg, ha hozzámenne, feleségül. Milyen helyes volna ezt a kettőt összeboronálni ! Róza müveit volt — csinosan énekelt — zongorázott — pompásan olvasott — I kitűnő kis feleség lett volna belőle. Igaz, hogy mindketten szégények, de Róza is kereshet vala nit \ leczkékel ad majd és igy