Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-08-23 / 34. szám

1896. augusztus 16. PÁPAI KÖZLÖNY 3. meg azt, amit városunknak kellett volna megtennie, hogy némi áldozattal meg­könnyítse a társulat helyzetét. Évről-évre, ilyenkor az őszi szini évad megnyíltával felmerül nálunk a szinügy pártolásának kérdése, ismétlő­dik az óhaj, hogy Pápa város legalább annyi áldozatot hozzon a színészet ér­dekéo^n, hogy a tisztességes megélhe­tést biztosítson a társulatnak, és ezen kötelesség a szinügy támogatását min­dig a társadalom hazafias jó indula­tába biztosította. Igy vagyunk ma is, a szinügy pártfogása közönségünk jókaratára van bizva, a társadalomnak mintegy köte­lessége, hogy városunk jó hírnevét megmentse ; ez a mi kis intelligens tár­sadalmunk, a mely kiváló müizléssel biró igényeit kielégíteni képes társulatot ed­digelé fenn tudta tartani, ismét azon kötelesség teljesítése előtt ál), hogy a művészetért a tőle telhető áldozatot meghozza. Csöha Sándor igazgató, kinek tár­sulata a vidéki színtársulatok között első helyen áll, kiváló erőkkel rendel­kező színtársulatával, még e hét folya­mán az őszi szezonra hozzánk jön, hogy előadásaival szunnyadozó társadalmi éle­tünket felelevenítse, hogy nemes szóra­kozást nyújtó előadásaival gyönyörköd­tessen ; oly esemény ez, mely egyedül képes az igy ősz kezdetén beállott unalmat elűzni ; vájjon műértő közön­ségünk megfogja-e hozni a nyújtott szórakozásért áldozatát, megmarad-e a művészet pártfogásában ugy, mint a mult években ? Mi azt hisszük igen, mert Csóka társulata minden művészi igényeket képes lesz betölteni. A társulat a legnagyobb örömmel jön közibénk, az pedig mindnyájunkra árnyat vetne, ha a jeles társulatnak a legcsekélyebb panaszra is okot adnánk részvétlenségünkkel. Ha Pápa város anyagi segélylyel nem támogathatja a színészet ügyét, mutassa meg legalább müveit társadal­munk, hogy minden szép és jóért ön­zetlenül tud lelkesedni, bizonyítsa be, hogy Pápa város lakossága sem marad el a többi városoktól, hanem minden­kor tud annyit áldozni a művészetért, hogy az falai között kedves otthont talál. Ebben a reményben üdvözöljük a magyar színészetnek hozzánk jövő tag­jait ! Az országos ipari kongresszus. Már hetek óta serényen folynak az ezredéves kiállítás alkalmából szeptember hó 21. 22. és 23. napjain rendezendő gyár­ipari kongresszus előmunkálatai. Az eddigi értekezletek a kiállítási csoportbeosztás alap­ján több összefüggő csoport, illetve rokon­iparág képviselőink részvételével tartattak. Tekintve azonban az iparosság, de különö­sen a gyáripar köreben jelentkezett és mind­egyre fokozódo erdeklődést, a kongresszus vezetősége indíttatva érezte magát az egyes szűkebb iparágak képviselőit külön szakta­nácskozásra felhívni, mely alkalommal tág tér nyilik az egyes szakmákat külön-külön érdeklő specziális kérdések alapos megbe­szélésére. Lehetősegig mellőzve a gazdaság­politika nagy alapvető kérdéseit, ezen kon­gresszus tőképen az egyes iparágak szoro­sabb értelemben vett fejlesztését vagy a fejlődést gátló akadályok elhárítását vette fe programmjába. Az idevonatkozó es hatá­rozattá emelendő konkrét javaslatok végre­ján kissé átdolgoztam, a lényeg megmara­dása mellet. Pompás egy dolgozat volt. Oh an érdekes, mint egy regény, de a mellett tu­dományos és az igazságnak teljesen megfe­lelő. Be is jelentettem az orvosi körben, az­zal a megjegyzéssel, hogy aludni fog a löl­olvasás és a vizsgálat alatt. Pedig abban a fölolvasásban ö róla lesz szó s ö ezt tudni fogja. Kihitettem vele, hogy abból, a mit ir­tain és a mit felolvasok, élete boldogságát, vagy boldogtalanságát fogja megtudni. Így hát igyekezzék ébren lenni. Az előadásban nagy furorét csinált, a mikor Adolffal megjelentem, zsúfolva volt a a terem. Igen okos és tapasztalt urak jelentek meg, a kik a fejüket csóválták s nagyérdek­kel várakoztak az eredményre. Adolf felült az emelvényre mellém s nagy örömre igen álmos képet vágott. Mie­lőtt belekezdtem volna a felolvasásomba, új­ból ott a nyilvánosság előtt ismételtem neki, hogy a mondandókból a jövőjét fogja meg­ingni, tehát ébren maradjon. De hát ez még nem volt elég. Kgyik kollegám mellé telepe­dett le s a kezében egy éles kést tartott, azt mondva Adolfnak, hogy az esetben ha elalszik, megoperálja az orrát. Levágja arról azt a bibircset, a melyre Adolf büszke volt s a melyről azt vélte, hogy abban van min­den szerencséje. Neki szögesztek még egy kézi fecskendőt is, fenyegetőleg jelentve ki, hogy az ábrázatárn fröescsentenek. Az inas rendkívül meg volt hatva. Va­lóságos ijedtség vett rajta erőt. Reszketett is ; a minek következtében egy professzor kinyilatkoztatta, hogy megeszi Adolfot, ha elalszik. Igen természetes, hogy ez alkalom­mal azt a rosz viccet is megeresztették, hogy nem lesz töle valami nagy kunszt az én elő­adásom alatt elaludni. Az irataimat elővettem és megkezdtem a fölolvasást. Erős, hatalmas hangon, úgy­szólván Adolf fülébe rivalva. Pár perc múlva csöndes mozgolódás, suttogás hallatszott a nézetérről, a minek az okát nyomban meg­értettem. És a mint Adolfra néztem, hát lát­tam, hogy édesdeden alszik. A kézifecsken­dős doktor dühbe jött s oda spriccelt az inas nyaka közé, a mire az ijedten ugrott föl. A mig azonban szétnézett és a locsolás elkö­vetőjét kereste, vagy gondolkozott a törté­neteken, megint elaludt. Álló helyzetben, lucskos állapotban. Erre óriási taps és éljenzés hallatszott föl, a mi a diadalomat konstatálta. Valóban nagy diadalt arattam s az előadás után (amely alatt A^lolf tizenhatszor aludt el) mindenki megadta magát, elismerve, hogy igazam van s hogv egy különös álombeteg­gel állunk szemben, amelynek latin nevet adtam. Egyetlenegy orvosnövendék akadt, a ki ellentmondott. Fölemelkedett és igy szólt: — Hát kérem, hogy ne aludhék ez a lickó, mikor egész nap mint inas szolgál, este tiz órától pedig reggeli négy óráig a „Kilenc" vezérhez címzett kávéházban mint cálkelner van alkalmazva. hajtását a kongresszust rendező országos iparegyesület fogja eszközölni. Az ipari kongresszus iránt meglévő na^y érdeklődés legjobb fokmérője azon több száz jelentkezés, mely eddig már az ország kiválóbb iparosai részéről beérkezett. Ezen országos érkezlet impozáns keretére enged továbbá ama teny következtetni, hogy három külön tervezett szakkougresszus, egé­szen ide csatlakozva, ennek keretében óhajt­ja az illető szakma kívánságait érvényesíteni Javaslatok is szép számmal jöttek, bár azok zöme e hónap folyamán várható. Érdekes adatkent emeljük ki, hogy a munkaviszony és általában a munkásügyet érintő szocziál­politikai kérdések számos felszólalás tárgyait képezték, a melyek aztán összevéve néhány önálló javaslatban fognak a kongresszus napirendjén szerepelni. Megjegyezzük, hogy az orvoslást igénylő ügyet, a megoldást igénylő kérdést épen nem szükséges a maga teljességében kimeríteni, elég egy rövid le­velben, esetleg néhány adat fel­sorsolása kíséretében arra csupán reámut atni. Egyes iparostól alig lehet kívánni, hogy mindennapi elfoglaltsága kö­zepette az általános iparpolitikával rendsze­rint összefüggésben levő ügyet minden ol­dalról megvilágítson, hanem a kongresszust előkészítő bizottság feladata, hogy a beér­kező indítványhoz, — a mennyiben az to­vábbi kidolgozást egyáltalában igényel — szakelőadót jelöljön- ki. A kereskedelnmügyi m. kir. miniszter a kongresszus tagjait következő kedvezme­nyekben reszesiti : a) Az összejövetel rendezöbizottsá^ának megke­resése alapján a kongresszus minden egyes tagjának egy öt beíeptijegyböl állö füzetet az ezért járó 2 Irt 50 kr. helyett 1 frtért boc^ájtott rendelkezésére. b) Intézkedett as iránt, hogy a magyar királyi államvasutak igazgatósága az összejövetel rendező bi­zottságának megkeresése alapján darabonként I kraj­cárba kerülő igazolványokat bocsásson rendelkezésére, mely igazolványok alapján a kongresszus illetve disz közgyűlés stb. tagja a magyar államvasutak és az ezek kezelése alatt álló vasutak vonalán i-ső osztályon 2-od osztályú, 2-odosztályon 3-ad osztályú, 3-ad osztályon pedig 2-od osztályú féljeggyel utazhatik. Azonkivöl a székes főváros is intézke­déseket tett e kongresszus tagjainak minél olcsóbb elszállásolása végett. Mindeme támogatások csak fokozhat­ják az iparosság ügybuzgalmát, amennyiben ebből kiderül, hogy a legfőbb tényezők is kiváló súlyt fektetnek a hazai ipar fejlődé­sére. Miután a kongresszus előkészítése, de különösen a kongresszusi tárgyak sokszoro­sítása és közrebocsátása némi költséget igé­nyel, a — a kongresszusban résztvenni kí­vánók t a g d i j a t tartoznak fizetni, mely személyenkint 5 frtban állapíttatott meg. Ennek fejeben a resztvevők a szükséges jel­vényt, nyomtatványokat valamint a kong­resszusról kiadandó müvet díjmentesen kap­ják, A székváros látványosságainak kddvez­ményes áron leendő megtekintése es egyéb szórakozások ügyében külön rendező bizott­ság fog eljárni. A kongresszuson való részvétel iránti jelentkezések, valamint esetleges indítvá­nyok az országos ipari kong­resszus előkészít ő-b izottsága czimére (Budapest, VI., Uj-utcza 4. szám, 1. em.) intézendők KA.rco imm° A mult hétről. Ugyancsak kijutott nekünk a mult hé­ten az ünnepélyekből és mulatságokból. A kath. iegenyegylet mulatsaga. Kemeny bácsi tánezpróbaja, Ö Felsége születésnapja, Szt. István napja, a polgári kör mulatsága, mind-

Next

/
Thumbnails
Contents