Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-08-23 / 34. szám

2 PÁPAI KÖZLÖNY 1896. augusztus 16. ezek képezték a heti műsor programmját. Nem számitva ide az eljegyzesek es eskü­vők egész sorozátát, melyekre bővebben re­ferálni újdondász kollegámat illeti meg a hivatás. A kath. legényegyletet a szerencse üldözi a mulatságok megtartásában. Alig egy eve hogy az egylet fennáll es már har­madízben rendez mulatságot, mely mind­egyike fenomenális sikert aratott. A mult szombaton megtartott mulatság valóságos búcsújáró helye volt a kaszinó kertihelyiseg­nek. De ki is tett am magáért a rendezö­seg. A mai kor haladását szem előtt tartva a rendezőség »A világpos«ta rendezésére is vállalkozott, mely teljesen beütött. Nem is hinné az ember milyen ügye­sen vittek a nagyobbrészt iparosok leányai­ból szervezett levelhordök a »Postás Milka« szerepet. Futkostak, kacérkodtak, bókoltak mintha ebben nevelkedtek volna, pedig hát máskülönben a szivargyártással és varrással töltik az idejüket. No da hát a rózsának sem lehet megtiltani hogy ... ép ugy ők is ki vettek a jogukat a >•> Világposta« ha­tártalan nyilvánításából. Volt is ám dolguk a Postás Milkák­nak. Titkos imádók, reménytelen szerelme­sek, mindnyáján kiöntötték ezúttal mérgüket a levelező lapra s bűnbakul a levélhordókat szemeltek ki. Ha jó és kellemes hírt hoztak, akkor megdicsertek őket, ha azonban lemon­dás, vagy visszautasítás volt a levelezes eredmenye, ugy ők itták meg a hűtlenség levet. Kellemetlen foglalkozás, de jövedel­mező, mert akár rosz akár jól ütött ki a postai közvetites, a levélhordónak a bona­való nem maradhatott el. Az igazság kedveért meg kell említe­nem, hogy jó magamnak is kijutott a posta forgalomból. Sajnos nekem n~m az ideá'iz­musból, hanem a fenyegetés e;ész árjából jutott rész. Az első két level Z' lap üdvö­zölt »Jattatarum« es »Jantevv *esz« telhi­vassal, de ezek után jött a é^oárti menü. utőttek-vertek, felakasztja';, de ezt min­dent csak ugy »in effig?e«. Fenyegettek, hogy leütik a lábamat, mert Lovász-Patonára mertem menni, s ott a néppárt kudarcát mertem látni. Mit tehettem mást, mint elol­vasni, a bókokért borravalót adni s végül »lch hab' nur gelacht, weil ich a Spass versteh«. Hogy jól fogtam fel a helyzetet, abból tűnik ki, hogy nem tőrtént semmi ba­jom és másnap már megjelentem friss egész­segben a Kemény bácsi tánczpróbájára. A Kemény bácsi táncpróbája a Jókai kör helyisegében lett megtartva. Nem tudom, minek tulajdonítsam azt, de az ily táncpró­bákon legszívesebben veszek részt. Lehet, hogy ezt a régi emlékek vaiázsa teszi, mert hisz alig van közöttünk egy is, ki a tánc­iskolára, de főleg az első táncpróbára ne szívesen emlékezne vissza. Ez oly esemény, melynek hatása esetleg egy egesz eletre is befolyással van. Ezen reminiscentia vesz erőt rajtam valahányszor táncpröbára me­gyek, de szívesen megyek azért is. mert elvezetet találok a növendékek tánczában és Kemeny bátyánk örököst n mosolygó arcában. Nem rendezett még Kemény bácsi tancpróbát a melyben én kesz örömmel nem vettem volna részt és ne gyönyörködtem volna a növendékek táncában, de a mult vasárnap megtartott Táncpróba felülmulta minden eddigi élvezetemet. Valóságos bal­lett tündérekkel találkoztam, kik nem a szo­kásos táncütemet, de a saját felfogást és érzést vettek zsinórmértékül s bámulatra ragadták az egész társaságot. Elragadtatá­somban nem állhattam meg, hogy ez iránt kifejezesemet ne nyilvánítsam Kemény bá­tyánknak és különösen dicsérőleg ne emlé­keztem meg a kis K ö v i Angéláról kire már most is ráillik a »táncmüvésznő« elneve­zes. Valóságos kis Pepitát láttam, ki bá­mulatos • ügyességei lejtette a táncok egész műsorát. Közvetve történt a dicséretem, de a tapasztaltak után ítélve ez be lett súgva a növendekeknek, mert a »Nőválaszban« elég­tételt adtak dicséretemért. Sorba jöttek a hercig kis növendékek és »Ordó«val tüntet­tek ki, mely egyszersmind táncra Is köte­lezett. De volt is ám re mulass ! Mintha összeesküdtek volna ellenem, hogy agyon­táncoltatnak, hogy máskor ne mondjak olyan nagy dicséretet, mert ők ezt túlzásnak tar­tották. Nos hát mindhiába ! Én letáncoltam a robotot, de most is azt mondom, hogy ilyen ügyes kis növendékeket rég láttam, mint ezek voltak. Máskülönben ezt idővel a báli tudósító is be fogja nekik bizonyítani. A polgári kör mulatsága Szent István napján lett megtartva a kör kerti helyisé­geben. Nem sikerült, de ez előre volt lát­ható. Mulatság itt, mulatság ott, mulatság erre, mulatság arra, mulatság a jövő héten s minden mulatsághoz egy társaság adja a táncospárokat, ez aztán még a soknál is sokabb. Azaz pardon sikerült annyiban, hogy azok, kik megielentek sokkal jobban mulat­tak mint máskor, hn zsuffolt volt a kert­helyiség. Fiatal ember volt quantum satis úgyannyira, hogy egy leányra öt fiatal em­ber várakozott. Ehhez aztán nem kell ko­mentár. A 11 leány ki a mulatságon volt 55 helyett mulatott. A polgári kör által rendezett mulatság ilyetén sikerült is meg, nem is. Sikerült az­zal, hogv a párok csurgásig táncoltak és jól mulattak, nem sikerült pedig azzal, hogy kevés dolog akadt a pénztárnál, magyarán mondva — nem volt jövödelem, vagy még magyarábban mondva — rosszul ment a Má­lics vendéglős konyhája. No de azért nin^s semmi baj. A polgári kör továbbra is kőr maród, jövő Szt. István napkor újra lesz mulatság (ha eső nem lesz) és azért a Málics konyháján sem üt ez foltot", mert legrosszabb esetben megeszik majd a megmaradt étele­ket •— a kosztosak. A heti krónika kezdetén el felejtettem megemlíteni azt is, hogy a ni vérünk a bo­hém vér is megérkezik e héten városunkba. Erről bővebben megemlekezni lesz meg al­kalmam. Nem is árt hogy jönnek, mert már kezdtünk elcserenyészedni. Talán csak lesz köztük egy pár jó firma ki fel íog ébreszteni bennünket a lethargikus álmunkból ? Ha nem lesz köztük, akkor majd csinálunk mi belőlük valamit. A színészvér meg nem tagadhat, ja magát, ha pedig igen, akkor : Apage satanas 1 FRICI. Az hirlik. . . Az hirlik, hogy a városi tanács egyes tagjainak — a tapasztaltak után — kény'elen lesz a képviselőtes­tület közköltségen fekete ruhát csinál­tatni. Az hirlik, hogy a h. polgármester nem nagy dicsőséget, de annál nagyobb derültséget aratott, felszólalásával a tűz­oltói kongressuson. Az hirlik, hogy a pápai honvéd­szobron már most is észlelhetők kutya­foltok. (Kutyák nem respektálják a ke­gyeletet.) Az hirlik, hogy Bock papát a mult héten a bolha színház egyik pri­madonnája megcsípte. Az hirlik, hogy a Jókai kör a hé­ten kezdte gyászolni Deák Ferenczet. Az hi'lik, hogy a kath. legény­egylet mnlatságát nem kellett a főszol­gabírónak feloszlatni. Az hirlik, hogy a polgári kör mu­latságára nem árto't volna egy néhány párt a kath. legényegylet mulatságáról kikölcsönözni. Az hirlik, hogy a polgári kör mu­latságán észrevehető volt, hogy az idén még nem lesz képviselőválasztáás. Az hirlik, hogy a n. gannai plé­bánost maho'nap kötélen fogják ve­zetni. Az hirlik, hogy a marcaltői plé­bánosnak meggyült a baja a gazdasz­szonyaival. Az hirlik, hogy a noszlopi plébá­nos a mult héten elitta a reverendáját. Az hirlik, hogy a csótbi plébános hasonlít a komisz kenyérhez. Az hirlik, hogy a n. gannai plé­bánosra rábizonyult, hogy a nagyapja zsidó volt. Az hirlik, hogy Pápán a Kertsor utcában levő temetés alkalmával a gyer.yakiosztással megbízott asszony­ság a »pap gyertyáját« magánál fe­lejtette. Az hirlik, hogy a n. gannai plé­bánost a mult heti országos vásárra — a száj és körömfájás járvány miatt — nem bocsájtották be Pápára. Az hirlik, hogy a városi mérnök a Mária-celli bucsujárókat, kik 15 na­pig gyalogoltak, Marcaltőn » he vert embereknek« nézte. Az hirlik, hogy a Jókai Mór ut­cában van egy szatócs, ki szódavíz el­adásból akar meggazdagodni. (Szegény flótás !) Az hirlik, hogy a plébánia 1 temp­lom tornyának sem árt már az a kis reperáció. Az hirlik, hogy Huszár Marcsát kiszuperálták és a népfelkelőkhöz he­lyezték át. Az hirlik, hogy Treszka frájla idő előtt leszerelt. Az hirlik, hogy a dohánygyárban megtiltották a munkásnőknek — el­ájulni. Az hirlik, hogy egy bástya utcai dohánygyári leány már megbánta, hogy — próbált. — A király születésnapja. Városunk a szokásos kegyelettel ünne­pelte meg felséges királyunk születés­napját. Az ünnepnap alkalmából a leg­több ház zászlódiszt öltött, a plébánia templomban pedig reggeli 9 órakor fé­nyes isteni tisztelet tartatott. Az ünne­pélyes misén, melyet Somogyi Ciprián a helybeli Ferencrend főnöke | celebrálta fényes segédlettel, a városi hatóság, a bírósági és állami hivatalok és a helybeli tisztikar testületileg meg­jelent. Az ünnepi mise alatt a helybeli huszárezred 2-ik százada S t é g e r Pál százados vezénylete alatt a plé­bánia templom előtt adta a szokásos | tisztelgetést. Délben 1 órakor a hu­szárezred tisztikara a Griff szálloda

Next

/
Thumbnails
Contents