Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.
1896-08-16 / 33. szám
V, évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félevre 3 frt. Negyed évre I frt 50 kr. 53-8°»! Régi mondás, igazmondás az, hogy az akt'io rcaktiót szül.'Így törlént lapunk mult számában közlött »Rendszertelen gazdálkodás« cimü vezércikkünkkel is. Bővebben kifejtettük azon anomáliát, mely városunk gazdálkodási rendszerében divik és egyszersmind utaltunk arra, hogy a jövő évi költségvetés 5 3'8% pótadót tüntet fel — tekintettel azokra a beruházásokra, melyeket városunk jövője és haladása érdekében okvetlen tenni kellett — a városi tanács némi módosítással elfogadott. Most érkezett hozzánk több felszólalás a polgárság köréből, a felszólalásoknak tenorja mind oda kulmiiál, hogy az 53 8% pótadó kivetésével el nem viselhető terhet ró a város a polgárságára, hogy nem oly kedvezők a viszonyok, mert a kereskedelem és ipar pang, a megélhetés nagyon nehéz, mert ezt még a inunka sem biztosítja egészen, egyszóval oly állapotban van a polgárság, hogy a rendes adón kivül még az 53'8% pótadónak a fizetése elviselhetetlen lesz a város lakó saira nézve. Pápa, 1896. augusztus 16. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. őszintén megvallva nem minden I megindulás nélkül fogadjuk ezen felszólalásokat, melyeknek alaphangját indokoltnak kell tartanunk. Mert igaz, hogy a lakosság meg van terhelve ; igaz hogy nem a könnyű megélhetés, igaz az egyenes adó sem csekély, s mindannak dacára nem lehetünk egy véleményen a felszólalókkal, mert a hol városunk haladásáról van szó, ott az annyira szükséges közszellem okvetlenül megkívánja az áldozatkészséget, akkor és annyival is inkább, mivel meg vagyunk győződve, hogy ezen befektetések nem maradhatnak gyümölcsözctlenül. Elmondtuk mi már több izben és érvekkel bizonyítottuk, hogy városunknak, mely most á'meneti korszakot él, , mely minden áron haladni kiván, meg kell szerezni annak feltételeit, különben visszafelé fejlődik, erejét nem képes kifejteni s nemcsak a jelenért nem tesz semmit, hanem a jövő alapjainak lerakását is e'mulasztja, és más kisebb városok által tulszárnyaltatik. Az elől a tény elől még egyetlen pápai lakos nem zárkózhatik "el, hogy azok a beruházások, azok az intézmények, melyek a pótléknak 5 3'S7 0 ra való emelését szükségessé tették, el33. szánt. HIRDETÉSEK és NYILTTER EK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. I odázhatlan követelményei voltak Pápa városának. Azok a felszóllalö polgáraink, kik a pótadót immár elviselhetetlennek tartják, csak nem akarják elhitetni velünk, hogy az a mi eddig történ*, hiába való volt, vagy hogy arra nem a jó ügy érdeke vezette a város intéző hatóság férfiait. Az is igaz, hogy sok dologban a városi hatóság könnyelműen intézkedik és sok oly kérdésben, mely városunk vitális érdekét hangozhatja nem a kellő erélylyel lát. hozzá annak megvalóaitására, de ezzel csak a rendszertelen gazdálkodást, és nem azt, hogy ami eddig létesült nem a város haladására történt volna, lehet konstatálni. Az ily dolgokat elfogulatlanul kell megítélni s az elfogulatlan ítélet meggyőzhet mindenkit arról, hogy városunk a haladás utján van csak észszerűen s megfontolva kövessük a kor követelményeit. Sokan panaszkodnak, hogy minek kellett asztalt makadám, aszfalszt járda, csornai vasút, egyes kulturális célokra való pénz kidobás ; inkább csinálják meg a vízvezetéket és csatornázást, akkor nem kellett volna most a pótadót emelni. Nos hát az ily beszéd özönvíz előtti felfogásra vall. Nem mondjuk, L 0 \ V Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. Cseléd-szerzödtetés. A múltkor a feleségem igy szólt : — Felmondtam a cselódnek ! — Már megint ? — kiáltottam föl. — Hiszen még nincs két hete, hogy az a leány nálunk van ! — Nem lehet megtartani. Ügyetlen, lusta és nyelves ! — Édesem, — mondtam erre szelíden, azt hiszem, hogy. részben te vagy a hibás .. . — Úgy? Miért? — Mert, ha bánni tudnál a cselédekkel, nem kellene annyiszor változtatni. Teremtő Isten, hisz négy év alatt legalább háromszáz cseléd volt nálunk . . . Nos, ha már földmondtál a mostaninak, nekem nem lehet kifogásom a dolog ellen, ez kizárólag a te hatáskörödbe tartozik . . . Hanem tudod mit ? Engedd meg, hogy most majd én szerződtessek cselédet : Én fogok kiszemelni egyet, llizelgek magamnak vele, hogy van egy kis emberismeretem és meglásd, jól fogok választani. — Hát jó I én nem bánom ! Mindjárt magam mentem el a „ezupringerhez" és utasítást adtam neki : Hozzon egy mindenes cselédet ! Ügyes legyen, tiszta legyen, csöndes, munkás, szerény legyen, tudjon sütni, főzni, vasalni. Havonkint 10 frtot fizetek. A ezupringer megcsóválja a fejét és igy szólt : — Uram, engedje meg, hogy elmondjak önnek egy adomát . . . — Óh kérem 1 — Talán már halotta is . . . Egyszer egy fiatal ember elment a házasságközvetitöhöz, hogy szerezzen neki feleséget. „Milyen legyen ?" — kérdezte a házasságközvetitö. — „Hát, — felelt a fiatal ember, — legyen szép, gazdag, müveit, kedves, takarékos, jó gazdasszony, kis igényű, háziasan nevelt!" — „Igen ? f t — kiáltott föl a házasságközvet itö. — 11a én olyan leányt találnék, hát — magam venném el." — Mjt akar ezzel mondani ? — Hogyha én olyan cselédet tudnék, a milyet az ur akar, hogy ügyes, tiszta, csöndes, munkás, szerény, sütni, főzni, vasalni tudó legyen, hát akkor én magamis felfogadnám ! .. . No dehát majd nézek alkalmasat! Délután teszem tisztelemet! Déiután a ezupringer tette tiszteletét és elhozott magával egy termetes női lányt, a ki ifjabb éveiben, mint óriás hölgy mutogathatta magát. — No ez elég erös némber ! — gondoltam magamban. — Ez fogja győzni a munkát. Megkérdeztem tőle : — Hát mindenek előtt mondja meg, van-e szeretője ? Az óriás hölgy lesütötte a szemeit és pirulva felelt: — Van kérem szépen ... De csak ritkán jön. — Ugy ? mikor szokot jönni ? — Az egyik vasárnap délután, a másik szerdán este. — Micsoda, — pattantam föl, — csak nincsen kettő ? — De igen kérem, kettő . . . Hanein nagyon jó emberek 1 Daczára a két ur jóságának, sajnálattal voltam kénytelen kijelenteni az óriás hölgynek, hogy nem szerződtetem.
