Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-05-31 / 22. szám

V. évfolyam Pápa, 1896- május 31 22. szám Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYÍLTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Pápa város ünnepe. Pápa város hazafias közönsége jogos önérzettel illeszkedik bele azon ünnepségek keretébe, amelyek jelen évben hazánk minden részében végbemennek és együttvéve Magyarország ezeréves fennállásának nagy nemzeti ünnepét képezik. Ebben az örömünnepben Pápa városának is méltó szerep jutott. A hazaszeretetnek, a nemzeti lelkesedésnek szebb lüktetését alig lehet elképzelni, mint a milyen Pápa városában megnyilatkozott. Lélekemelöen, városunkhoz, mely egy nagy vidék kulturális középpontja, méltóan s minden részében a legsikerültebben folyt le a pünkösdi ünnepek két napján megtartott Pápa város milleniumi ünnepe. Öröm és lelkesedés áradt szét az ünnepnapokon mindenkin s igyekezett is kifejezést adni az érzelmeknek. A házakat fellobogózták, díszítették, s mindenki azon volt, hogy r.'sztvevésével ne csak emelje az ünnepségek fényét, hanem hazafias érzésben megerősödve még forróbb szeretetére gyulladjon ennek az ezredéves drága hazának. Az ünnepségek fénypontja a városi diszközgyülés volt, mely örökké emlékezetessé teszi ünnepünket. Kegyeletes érzelmeinknek méltó tolmácsai azok a szavak, a melyek az ezerév méltatásaképen az ünnepi szónok Fenyvessy Ferencz orsz, képviselő ajkairól elhangzottak. S mi meg vagyunk győződve, hogy nincs városunknak egyetlen egy lakója, aki ezen ünnepnapok b' hatása folytan ezen érzelmeket bensöleg át ne érezte volna és a milleniumi ünnepnapok jelentőséget nem méltányolta. Hogy pedig utódaink is láthassák és olvashassák, miként ünnepeltük meg hazánk ezeréves fennállásának emlékünnepét, nagyon is üdvös intézkedése volt a díszközgyűlésnek, hogy az ünnepnapokon megtartott ünnepélyek ugyszinte a közgyűlésen elmondottak jegyzőkönyvileg megörökítessenek, s mint a letűnt ezerév záróköve és egy ujabb ezerév záloga örök emlékezet okáért Városunk levéltárában elhelyeztessék, az ünnepi beszéd tartalma kinyomattassék s a képviselőtestület tagjainak ugyszinte a helybeli erkölcsi testületek nek megküldessék. Magasztos és fenséges ünnepet ültünk, de ezen ünnepek jelentőségét ugy ünnepeljük meg legméltóbban, ha mélyen szivünkbe véssük ezeréves történelmünk tanulságait és követjük a dicső ösök példáját, akik számunkra ezt a hazát annyi viszontagság között egy ezeréven át megtartották. Mindenek felett pedig adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy bennünket ezen örvendetes ünnepnapokkal boldogított és megengedte érni a második ezer év kezdetét, melyben hisszük, hogy városunk lakossága híven az ut-óbbi évek szelleméhez tántorilhatlan követője leend azon fáklyának, melyet a honszerelem lángja gyújtott meg, és ennek fényénél haicólni fog azon zászló mellett, melyre e szó van írva: sHa1 a d ás," Hisszük és reméljük, hogy polgáraink e zászlót el nem hagyják és ez biztosit bennünket, hogy Pápa városa a második ezer évet kifejlődve, megerősödve éri meg. Adja Isten, hogy ugy legyen ! A nagy örömünnepek lefolyásáról a következőkben számolunk be : MÁJUS á4-ÉN. A r. k. iskola ünnepe. A római katholikus iskola növendékei igen szép ünnepélylyel ülte meg e hó 24-én édes hazánk ezer éves dicső fennállásának emlékezetét. A legjobb hangulatban gyülekeztek reggeli 8 órakor osztályaikba a növendékek. Öröm sugárzott mindegyik arcáról, zászlók alatt és tanítóik kíséretében vonultak át a plébánia templomba az ünnepi istentiszteletre, melyet J\'éger Ágoston apátplébános fényes segédlettel celebrált. Az istentisztelet után a növendékek a templom előtti téren sorakoztak, a hol már nagyszámú közönség ellepte az ünnepély szinterét. A sok zászló, a növendékek gyönyörű csoporzata, a templom körüli diszités igen szép látványt nyújtott. Az ünnepély Silit József hitközségi elnök ünnepi beszédével vette kezdetét, ki beszédjében buzdította a növendékeket hazafiságra, mert csak igy lehetnek méltó utódjai a dicső elődöknek. Az ünnepi szónok remek beszédje nagy hatással volt a megjelent közönségre és annak végeztével zajos éljenzésekben tört ki. Az éljenzés csillapultával Jfannig Gyula tanító tartott felolvasást hazánk ezeréves múltjából, mely felolvasás általános tetszésben részesült. Ezután a növendékek szavalatai és előadott hazafias dalai következtek nagy tetszés közepette. Á szavalatok után JVégcr apátplébános mondott rövid imát, megáldva a növendékeket, ezután az összes növendékek a „llymnuszM elénekelve, az ünnepély befejezést nyert. Az apáca zárdában. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló leányiskolában május hó 24-én délután 3 órakor tartatott meg az ezredéves örömünnep. A nemzeti szinü lobogókkal, dísznövényekkel egy szép kertté alakított ovoda helyiségben volt az örömünnepély lefolyása. Áz ovoda helyiségben emelvény volt felállítva, mely fölött virág füzérrel megkoszorúzva a királyi pár arcképe volt elhelyezve. A növendékek világos szinü ''ruhába, mellükkön nemzeti kokárda és szalaggal szép rendben felállítva, az énekkar Hantiig Gyula énektanár vezetése alatt az emelvényen foglalva helyet kellemes látványt nyújtott a diszes közönségnek, mely a termet teljesen megtölté. Az ünnepélyt a „Szózat" éneklése nyitotta meg, melyet az összes növendékek énekeltek. Aztán következtek hazafias költemények szavalata és hazafias dalok éneklése. Kiváló tetszésben részesült Réz Eliz növendék hatásos szavalata és Gaál J. alkalmi beszéde. Az ünnepi műsor végeztével Sillt József kir. közjegyző lépeti az emelvényre és tartott beszédet a növendékekhez, szépen fejtegetvén, hogy a nemzet ezeréves múltjában nagy szerepük volt a nőknek, legyenek ök is méltó utódjai azoknak. Végül köszönetet mond a tanári karnak és az irgalmas nővéreknek ezen szép ünnepély megtartásáért. A beszéd után még egy karének és egy szavalat következett s az ünnepély az őszszes növendékeknek a „Rákóczy" dal énekével véget ért. A vendégek a szépen sikerült ünnepély hatása alatt siettek üdvözölni Bianka nővért, mint az intézet lelkét, ki a gondjai alá bízott növendékeket oly bölcs tapintattal, oly hazafias irányban vezeti és képezi őket, hogy azok majdan hasznos tagjai lehessenek társadalmunknak. A színházban. Ezeréves ünnepünket a városunkba időző Komjáthy színtársulata is méltóan ünnepelte meg. Közönség vajmi kevés volt a színházban, de egyrészt a kivilágításnak tudjuk be, mely ugyanakkor volt, másrészt pedig annak, hogy a díszelőadás az ünnepi programúiba nem volt felvéve. A díszelőadás a ,Rákóczy indulóval" vette kezdetét, mely után Kom ját hl/ János igazgató Szávay Gyula „Ezer tavasz" cimü alkalmi költeményét szavalta el. A költői ihletseggel és mély érzéssel előadott szavalat a közönség körében n;igy hatást tett, s az igazgatót szűnni nem akaró tapssal jutalmazta.