Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-04-26 / 17. szám

V, évfolyam Pápa, 1896- április 26 17. szám PÁPAI 0 \ V Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész evre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és felelős szerkesztő POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTER EK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Városunk potentái. Nem egy izben képezte lapunk hasábjainak thémáját azon viszás és egészségtelen állapot, mely a városi közgyűléseken meg-megujul, gyakran ragadtatta meg ezen mizéria a tollat kezünkben, mint a közügyek éber őrét, de sajnos a tapasztaltak után minden eddigi felszólalásunk jiem vezetett eredményre — felszólalásunk elhangzott a pusztában. Elhagzott nem azért, mert hiányzik az akarat egészségesebb állapotokat a közgyűlési teremben teremteni, hanem egyszerűen azért, mert a képviselőtestületi tagok között nem akad senki, ki elég bátorsággal birna ezen egészségtelen állapotok megváltoztatására irányzott mozgalom élére állani. Volt alkalmunk a tegnapi közgyűlésen is ezen egészségtelen állapotokat tapasztalni. Jóllehet egyik másik képviselő elszomorodva nyilatkozott közállapotaink felett, de rendesen azzal védekezik, hogy nem érdemes felszólalni a városi közgyűlésen, hisz mindegy, úgyis mindig az történik, a mit egy-két ember akar. És ezen nyilatkozatot tartjuk mi legszomoritóbbnak. A. helyett, hogy éi nének képviselői jogukkal és igyekez nének gátat vetni ezen terrorizmus ellen, nem tesznek semmit. Hallgatással tűrik a rendszer folytatását, a helyett hogy ellenvéleményüket élö szavakban, nyiltan, őszintén és férfiasan kifejezést is adni mernének. A tegnapi közgyűlésen is tapasztaltuk azt, a mit már több izben szellöztettnük mint kardinális bajt. Igenis kardinális baj ez nálunk Pápa városában hogy egyes potentátok ülnek a város nyakán. Látható és láthatatlan fejei vannak a városnak s a legtöbbször titkos kezek vezetik hajójának kormányrudját. Ezen titkos beavatkozás szüli nálunk az egészségtelen állapotokat, ez kedvetleniti el egyes képviselőket és ez akasztja meg legtöbbször a közügyek rendes menetét. Tudjuk mindnyájan a dolog bibéjét, de azért nem iparkodik senki ennek elejét venni. Nincs ínyére ez a képviselőknek, de azért nem merik ezt a közgyűlési teremben megmondani, hanem egymásnak panaszoják el szűk . körben. Ott azután csépelik erősen a Csáky szalmáját. Egyik a másiknak tesz ezért szemrehányást, és mindenki azzal menti magát hogy nem akar — veszekedni. No ez ugyan szép mentség ! Miért nem érdeklő Inek városi képviselőink a közügyek iránt ? Miért nem fog el minden egyes képviselőt a kötelesség érzete ? Miért engedik terrorizálni a közügyek menetét? Az ilyen mentség gyermekekhez, de nem városi képviselőkhöz illik. Igenis uraim ! Önök a hibások hogy >Éb 1 x TÁRCA A tárgyaló teremből. Elbeszélés. A törvényszéki épület kis tárgyaló terme zsuffolásig tele volt. Az első sorokban a kis városka elite-közönsége szorongott. Az urak nem győzték törülgetni zsebkendőkkel magukat a hölgyek pedig a kiállhalatan hőségtől eltikkadva ültek, kipirult arezukra csak néhanéha hajtva egy kis szellőt a legyezéstöl már is kifáradt kezükkel. A nyilvánosság nagyhatalmú képviselője Kerék Ágoston ügyvéd és szerkesztő ott beszélget a hölgyekkel a korlát elölt. — Legközelebb meg fogom Írni ezt a nyomorúságos állapotot. Ekkora teremben tárgyalni nyár közepén. Csak ide foghatnám Szilágyit vagy 2 órára, tudom építtetne nem sokára törvényszéki palotát. De hát persze a nagyságos asszony férje, az elnök urnem mer szólni. A szép elnökné kaczagva feleli: — Bizony az nem mer. — És ézt az embert is aligha merik I majd ugy elitélni, a mint megérdemelné. Most is valószínűleg azért tanácskoznak olyan sokáig, mert el akarják rendelni, an1 nak az izé — nem tudom hogy hivják-nak a beidézését is. Persze, mert az is a vádlott mellett vallana. Az elnök is minenfélekép mentené ezt a haszontalan embert. — Nagyon jó szive van. I)e ezeket a szavakat olyan mosolygással kiseri a szép asszony, mintha ezt mondaná: — Nagyon ostoba a szegény 1 A két biró ur is odabenn a tanácskozó szobában ezen a véternényen van. Sehogysem tudják megérteni, hogy miért ragaszkodik az elnök ur ennek a korcsmárosnak a kiliuUgatásához. Hiszen, hogy ott ivott, az nem bizonyit semmit. De sokat beszélt előtte a feleségéről. Hányszor emlegette, hogy mennyire szereti. Ez fontos. Elvégre is nekik mindegy. Ha az elnök akarja, tessék beidézni. Az elnök ur ki is hirdeti a határozatot, hogy Deutsch Mór helybeli korcsmáros beidézése elrendeltetik, s beidézése azonnal foganatosittatik. Mig a szolga odajár a tanúért, felfüggesztik az ülést. Grét László elnök ur odamegy a feleségéhez s gyöngéden megsimítva az asszonyka kezét, kérdi : — Hogy van édes ? Grétné felrántja a vállát s idegesen veti oda : — Nagyon jól, majd megfúlok. Az elnök urnák ajakira tolul a kérdés, hogy hát minek is van itt tulajdonképen, az ilyen tárgyalás nem asszonyoknak való, de a másik pillanatban már mást gondol. Dehogy kérdezi. Örül, hogy itt van. Legalább addig is látja ezt a bájos gyermekarczu aszszonykát, akit lángra gyúlt ötvenéves szive rajongó szerelmével szeret. Legalább addig is itt látja maga előtt, nézheti azt a leányos sugár termetét, pajkos tekintetű szürke szemét, ezt a csodálatos ragyogású szemet, amelyből néha mintha a legszentebb lélek tokintene ki, máskor meg a legbujább, legvadabb kifejezést látja benne. Ugyan ne nézzen ugy mindenki minket néz Nemzeti szinü zászlók varrás nélkül egy szélességben a nagym. bérügyminisztérium által legújabban megállapított magyar országos czimerrel ellátva, úgyszintén különféle zászló kelméimet a legjutányosabb árban ajánlom. EEEEE KRAUSZ JÓZSEF M. FIA.