Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-01-13 / 2. szám

V. évfolym. Pápa, 1895 január 13, 2 szam. KÖZERDEKÜ FÜGGETLEN HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések és Nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Előfizetési felhívás a „Pápai Közlöny" 1895. évfolyamára, Mai számunkkal az ötödik évfolyamba lépünk. í\z olvasó közönségnek lapunkkal szemben tanúsított jóindulata felment bennünket a szokásos síppal, dobbal való reklamirozás alól. A tapasztaltak után meggyőződést szereztünk, hogy a »Pápaí Közlöny « nek létjoga van. Egy független, pártatlan, személyeket nem szolgáló, senkinek sem tömjézenő, szókimondó hírlapra szüksége van Pápa városának. És bátran, büszkén mondhatjuk, hogy szerkesztőségünk megfelel e hivatásának, Ugy mínt eddig, ugy ezentúl is használni fogjuk a megrovás hangját ott, a hol erre szükség lesz. Véleményünket, meggyőződésünket — mely csupán a közvélemény hű viszhangja — megmondjuk ezentúl is nyíltan, leplezetlenül. Öndicséret, de viszont álszemérem nélkül elmondhatjuk, hogy a szerkesztőség beváltotta azt, a mit a »Pápai Közlöny« megindítása alkalmával a nagy közönségnek ígért. Lapunkat a nagy, igazságos közönség tartja fenn s erre büszkék vagyunk. Mi kizárólag a közönség érdekeiért harcolunk, melynek érdekeit teljesen getlenül képviseljük minden irányban s melynek érdekeiért folytatott nehéz küzdelmekben csupán az igazság, tárgyilagosság és tisztesség vezeti tollúnkat. Egyenesen, tisztán, őszinte stylussal fogjuk ezentúl is megírni a véleményünket, nem engedve tért semmínémü befolyásnak, hogy megértse azt városunk minden egyes polgára, ki városunk érdekeit szivén hordozza. Tudatában vagyunk a kötelmeknek s kivesszük a dologból a mi részünket ís, azzal az eréllyel és függetlenséggel, mit az eddig is megtettük. Törekvésünk, fáradozásunk azonban csak ugy lehet eredményes, ha a t. közönség szíves támogatását továbbra is biztosítja számunkra, mert nekünk ezenkívül nincs más támaszunk. Ép ezért teljes bizalommal fordulunk az újév küszöbén a t. közönséghez, hogy bizalmával és jóindulatával továbbra is ajándékozzon meg bennünket. Lapunkat a nagyközönség további pártfogásába ajánlva újra kijelentjük, hogy mi csakis a nagyközönség érdekét, a társadalom közjólétét, városunk haladásának ügyét, hiven, lelkesült kitartással fogjuk szolgálni. Nem leszünk katonák, kik *csak a ' jh . < fazekak körül a konyhában szeretnek; egzecérozni, vagy ha besorozzák nazarénus módjára nem vesz kezébe fegyvert. Nem! mi meg fogjuk a fegyvert s küzdeni fogunk mig csak városunk érdeke azt megkívánja. Mi küzdeni fogunk, a közönség meg támogasson bennünket a küzdelemben. A „Papai Közlöny" szerkesztősége. A „PAPAI KÖZLÖNT i á Egész évre 6 frt 12 korona. Fél évre 3 frt 6 » Negyed évre 1 » 50 kr. 3 » Hogy a lappal járó kötelezettsé~ günknek eleget tehessünk tisztelettel kérjük lapunk előfizetőit és barátait előlizetéseik szives megújítására és körükben való terjesztésére s ezennel megnyitjuk az uj évet. A „Pápai Közlöny" kiadóhivatala. Az előfizetések és hirdetések Pollatsek Frigyes felelős szerkesztő és kiadótulajdonos címére Pápa, Közép utca küldendők. Ül TÁRCA HÜ Rózsi meghal • . . Öreg Csergő Balázs lihegve, ziháló mel~ lel fut inkább, mint megy végig az utcán, a melyiknek végső házablaka alatt megtoppan, mint az üldözött vad. Egy nehéz hörgesszerü sóhajtás szakad fel a keblebői. Körülnéz, hogy lat-e valakit az éjbe hajló késő est homályában feléje jönni, s aztán hirtelen sietséggel megkopogtatja az ablakot. — Ki az ? Szól ki valaki a kopogásra. Öreg Csergő Balazs megrázkódik a hang Ihallatára. S valami ugy szorongatja a torkát, mikor feleli — en vagyok. Gábor 1 Ne mondja, hogy ki. Minek ? Odabenn ugy is megismertek a szaváról s egyszerre kegyetlen, nyers kacagás verődik ki hozzá az ablakon át. S egy pillanatra csendes lesz minden. öreg Csergő Balázs hangja még jobban megreszket, a mikor a pillanatnyi Gsend után kefélni kezd. Jöjj át hozzánk egy rövid kis kis időre Gábor. Jöjj át . . . Rózsi meghal ! . . Végső szavai tompa hörgésbe fuladnak és ujjaival megragadja az ablakot, belekapaszkodik merész erőszakkal hogy felszakitsa. Valaki megint megjelenik az ablaknál. De nem nyitja ki, csak azon keresztül beszél kifelé. — Hát rám szorultatok, Csergő Balázs hivsz a lányodhoz, a kit pedig kitagadtál ? ! Hisz azt a napot is megátkoztad, mikor szóba állsz velem ! Kegyetlen nyers a hang ; tele a kielégített boszu kárörvendő érzetével. És öreg Csergő Balázsnak ugy tetszik hogy valami gúnyos nevetés is megcsendül e kegyetlen szavak nyomán. S a mint tekintetét mereszen szegezi az ablakra, mintha valakinek az árnyékát látná meg bent a szobában. Ujjai merészen, görcsösen fogják az ablakot, de ajkára nem bir szá jönni. Onnan belülről pedig folytatják a beszédet, — Hát most hivat a lányod magához ?! Most, a mikor haldoklik ? Talán megakar esküdtetni, hogy halála után is hű legyek hozzá ? ! Mit érne az az eskü, mikor életében se hitte, hogy szeretem ? ! Öreg Csergő Balázs ujjai alatt megrop* pan az ablak. Belülről pedig az a kegyetlen nyers hang a kielégitett boszu ádáz oromékiáltja ki hozzá. — Hát csak menj haza a lányod hűtlen ura nélkül, Csergő Balazs. Menj haza csak menj egyedül, a nogy jöttei! Es az árnyimbolygása a falon mutatja hogy távozik el az ablaktól a ki beszelt. Öreg Csergő Balázs megrázkódik erre mint a megkínzott királytigris es ujjai nyomán összeroppan az ablak laja. Ne legy pogány süvu Szabó Gábor I Rózsi meghal. Csak teged akar meg látni, te veled beszelni. Jojj at veiem csaK egy hitvány pár pillanatra! Es aztán zokogó hörgés közt szakad fel a melléből a kiáltás ; Jöjj át Gábor 1 . . Rózsi meghal! . Belülről minden csendes ez ideig. V'egre kiszól megint az a nyers kegyetlen hang. — Jol van no. Megyek. Csak kart ne tegyen kend az ablakiaban. És öreg Csergő Batazsnak megint ugy tetszik hogy gúnyos nevetes koveu e szavakat. Hanem mit bánja most. Csak hogy jon az az ember kinek látása neikül nem bír m