Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-12-08 / 50. szám

szonyait vizsgáljuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy e viszonyok ott és ann\i 'al lettek ki dvezőbbek, a liol es a menynyivel 1 öbb a viz fogyasztás. Persze, a vi Í fogyasztásnál csakis a tiszta vi ét énjük ; mert a tisztátalan viz, i ,t azt Erisman helyesen megjegyzi, h ízi célokra használva ép oly veszélyes lehet, mint a megromlott ivóvíz. E töméntelen vizmenynyiséget a folyók, patakok és források, a talajvíz, továbbá az eső, hő, jég és harmat, egyszóval az édes vizek szolgáltatják. Ott, a hol ezek bőven, vagy legalább is elegendő menynyiségben találhatók, a figyelem a viz minőségére lesz fordítandó és peaig anynyival inkább, mivel napjainkban a ragályzó és fertőző bántalmak kutatói e bántalmak megszerzéséhez egyik alkalmas közegnek a vizet tartják. Azért közegészségi . szempontból felette fontos az, hogy ivásra minő vi zet használunk ? mert mig a tiszta viz élvezete csak használ az egészségnek, addig a szenynyezett viz sokféle betegségnek lehet okozója. Ilyen betegségek a többi közt az emésztetlenség, bélhurut, váltóláz, malária, hachagymáz, vörheny, diphteriHs, orbáncz, kelevénykór, némely cson'bántalmak, mint az exostosisok, továbbá hugykövek, golyvák, élősdiek és különféle fémmérgezések. Még többet is emli hetnénk ; azonban eme bajok felsorolása is elegendő bizonyíték a mellett, hogy a viz minősége mily fontos szerepet játszik az ember életében. A minőség az, melyre A Tarkeáy család férfi és női ágon képviselve volt a temetésen, hogy azután elvigyék a báró ur örökségét. Azt a parvenut mint a bárónőt nevezték — kidobják, mint a hitvány elhasznált rongyot . . . A bárónő pedig csak tűrt, csak várt. Végre felbontották a végrendeletet. Rövid volt, alig egy pár sornyi.' Összes vagyonomat az E. M. K.E.-nek hagyom. — Nőmről gondoskodni fog unokaöcsém Tarkeáy Kálmán. Ennyi az egész. A Tarkeáyék átkarolva oszlottak szét ki erre, ki arra, mint az éhes farkasok ha prédát nem találnak. Ott hagyták az E. M. K. E.-nek az elátkozott kastélyt és asszonyát. A bárónő mint az őrült futkos teremből terembe, mig az önkinzó tusa alatt öszszeesett. Alig hogy magához tért — „őtet" akarta látni . . . Hiszen ö nem lehet oly nyomorult mint a többi, hogy eltapossa s kikacagja szivteienül — mint a báró ! . A komornyik bejő és levelet nyújt át a bárónőnek. Halálsápadt lesz amint megpillantja s reszkető idegességgel bontja fel. — Asszonyom a sors nyomorultan kijátszott bennünket. Mi nem lehetünk egymásé soha. Feledjen el kérem mintha nem ismert volna soha. aláírva Kálmán. V. Nem rég az a szenzatios bir ver nagy port a fővárosi körökben, hogy Örley Elvira a nagytehetségű művésznő s Tarkeáy báró özvegye —- ismét visszatér kedvenc múzsájához a színpadhoz. Igy van jól. Folytassa csak a komédiát. a legnagyobb figyelem fordítandó ; a minőség az, mely alkuc nem Hir, sőt inkább megköveteli, hogy a viz jó legyen tehát, hogy az egészségre káros anyagokat ne tartalmazzon. Pedig ilyen káros ai.yagok ugy a kutakban mint a folyóvizekben már old^a lehetnek ; a környező talajvízből oda szivároghatnak, esővel, záporral belemosathatnak ; sokszor véletlenül, sokszor meg szándékosan is belekerülhetnek. Különösen ártalmas minden viz, a melyet emberi vagy állati vagy növényi rothadó .anyagok beszenyeznek ; de legveszedelmesebb az az ivóvíz, melybe beteg embernek ürüléke vagy egyéb váladéka jutott. De minő léhát az egészséges viz, a mely káros anyagokat nem tartalmaznak ? Ilyen viz tulajdonképpen csak a vegytiszta viz. De valamint az araiy, ez a nemes fém, lágysága miatt csak más közönséges fémekkel vegyítve jön forgalomba, ugy a vegytiszta viz is lágysága és rosz ize miatt az ivásra nem alkalmas ; alkalmassá csak idegen alkatrészei teszik. Ez idegen alkatrészek minősége és menynyisége adja meg az ivásra alkalmas egészséges víz fogalmát ; s azon követelményeknek, mik ezen fogalmakhoz tartoznak, együttes meghatározása tudományos vizsgálatokat igényel. E vizsgálatok phisikai, górcsövi és vegyi utón végeztetnek. i hisikai vizsgálattal meghatározhaíó a viznekszine, tisztasága, ténye, ize, szaga, keménysége és hoíoka. Górcsövi vizsgálat a vizben suspendált anyagokra, míg a vegyi vizsgálat, az oldott anyagok minőleges és menynyileges meghatáro zárára szükséges. Rossbach szerint a jó ivóvíz kellékei, hogy legyen átlátszó, szintjen és szagtalan ; legyen alacsony hcfoku (+- 61O c°), mely hőfok az évszak d< szerint ne ingadozzék ; ne " legyen benne ammóniák, sem légenysav ; ne legyenek benne légenysavas , kénsavasés chlórsavas sók ; ne legyen nagyon kemény tehát ne tartalmazzon sok mesze' és magnesiumot, de birjon gáztartalommal (tartalmazzon 4% levegőt). A jó ivóvízben foglah idegen anyagok Fodor szerint 100,000 sulyrészben 50 sulyrésznél többet ne te gyenek ki, s ez 50 sulyrészből szerves anyagra 3 sulyrésznél több ne essék. Erisnian szerint az elpárolgatás állati maradéknak egy liter vízből n

pm szabad többet kitenni 500 luilligramnál, s ennek is csupán közömbös ártalmatlan sókból szabad állani. A jó ivóvíznek salétromsavból és chőrsavból 5 — 5 milligramnál, mig szervi anyagokból 30 milligramnál többet nem szabad tartalmazni. Egy lifer vizben Jegyen 60 kemeter levegő. Ne legyen lágy, mert akkor ize nrm jó ; de nagyon kemény se legyen, mert akkor a háztartáshoz és ipari czélokra lesz alkalmatlan. A jó és egészséges viztől megkivántató eme követelmények után lássuk, hogy P ipa város lakóinak minő viz áll re^cl'-lkezésükre ? Először : a város jobb old dának egész hosszában közvetlen közelben folyik a t a polc/í a fői forrásokbői eredő Tapolca vize. Másodszor : a város utczáin és 1 erein részint nyitott egyszerű, részint pedig zárt és szivattyús közkűtjai vannak. Harmadszor : Van a közkutakhoz hasonló számos inagánkut is. Menynyiségileg tehát a viz városunkban nem kifogásolható. Lássuk, miként áll a dolog a minőség tekintetében ? Zárt kutainkból a szivattyú a szenyes talaj egészségtelen vizét hozza felszínre, mely ivásra, főzésre, vagy ipari czélokra egyaránt alkalmatlan ; a nyi'ott köz- és magánkutak vize pedig, me

]y a talajtól szenyezett, de a melybe azonkívül a levegőből bejut mindenféle szemét és por, belé esik kisebb nagyobb állat ; melybe korsóját merítheti az, kinek házánál ragály honol, és vedréből ihatik olyan, kinek száj fekélye van, — minden kritikán alóli. Nézzük most a Tapolcza vizét. A. város e vizből származása helyéről, tehát a forrásból küldött veg-yelemzés czéljából mintát Budapestre. Dr. Liebermann Leo ugy találta, hogy a forrásvíznek szine, ize és üledéke nincsen; keménysége 12.1 német fok, mig állandó keménysége 7 német fok- ; ammoniákot nem, chloridokat, sulphatokat és nhratokat nyomokban, és vasat csak igen gyenge nyomokban tartalmaz ; 100,000 sulyrészében a szilárd maradék 3Ó sulyrész ; 100,000 sulyrészében a szerves anyagok oxydálására szükséges chamá'eon o. 13 sulyrész. E vizsgálat alapján a megvizsgált viz jónak, egészségednek, és ivásra alkalmasnak találtatott. Ámde ez az egészséges ivó viz, mig hozzánk ér és mellettünk elhalad, anynyi fertőzésnek van kitéve, hogy azokat elszámlálni is bajos. A szenyes talaj viz belé szivárog, az eső port és szemetet belé mos, emberek és állatok benne fürdenek és ürülékeiket belé bocsátják, piszkos ruhanemüeket és tisztátalan edényeket benne mosnak és öblítenek, trágyadombok — árnyékszékek — és csatornák vize beléfolyik; azonkívül beszenvezik bizonyos ipari hulladékok, és tisztátalanná teszik az elh ullott s belé dobott különféle házi állatok bomló és rothadó testrészei. Ilyen és enynyi fertőzés mellett szükséges volt megtudnunk, hogy vájjon emez ivásra is használt viz vegyileg mennyiben tér el itt forrásának meg nem fertőzött vizétől ? Sajnos, hogy e kérdésre minden utánjárásuak daczára sem nyerhettünk felvilágosítást ; a város levéltárában e viz vizsgálatának semmi nyoma sincsen. En nek következtében nekünk kellett a vizet vcgyelemzés alá venni.