Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-09-22 / 39. szám

V. évfolyam. Pápa, szeptember 22. 39 szám V v. H PAPAI KÖZLÖNYKÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. — MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Félevre 3 frt. Negyedévre I frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések és Nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Állami tanítóképezde és polgári leányiskola. Csak nemrég örömhírként jeleztük a magas kormány azon reánk nézve kedvező határozatát, hogy városunkban állami tanítóképezde felállítását és polgári leányiskolánk államosítását határozta el, és egyszersmind a módozatok megállapítására V a r g y a s Endre megyei tanfelügyelöt bízta meg. A tanfelügyelő a kormány megbízatásának megfelelve városunkba érkezettett és a város által kiküldött bizottság tagjaival értekezett, melynek eredménye most már remélni engedi, hogy városunkban a két intézet nemsokára a megvalósulás stádiumát éri el. Az állami tanitóépezde céljaira a bizottság a dohánygyár mellet! telket díjtalanul a magas kormánynak felajánlani egyhangúlag elhatározta. Ezen telek, az aszfalt kocsi ut hosszában a Bakony-ére hidjáig húzódó terület volna, mely az állami tanítóképezde felállítására egyedüli alkalmas helynek találtatott. Tekintve, hogy a magas kormány már az 1-ső évesek részére már a jövő iskolai tanévben leendő megnyitását óhajtja és miután ez intézet felállítása esetén ennek költségvetése csak az 1897. évi állami költségvetésbe lesz felvehető és igy ez saját épületben előreláthatólag csak 1898-ban volna megnyitható : e célból az ó kollégiumban az I-sö esetleg a Il-ik évi tanfolyam számára a szükséglethez képest alkalmas helyiségnek kibérlését és díjtalanul a kormány rendelkezése alá •bocsájtását határozta el. A tanfelügyelő kívánatára egyszermind a bizottság a tanítóképezde céljaira felajánlott kavics és homoknak a helyszínére való szállításával járó hozzájárulását a városnak pénzértékben kifejezni és azt számszerűleg kitüntetni a bizottság elhatározta. A polgári le ány is kola ügyében az állandó választmány a polgári leányiskola céljaira a Voyta-féle háztelket ajánlja fel a kormánynak. Indokolja ezt azzal, hogy a belváros közvetlen közelébenés könnyen hozzá férhe tő egészséges he yen van, két utcára szolgál és az úgynevezett Anna kápolna felöl is nyitva van a közlekedés. Bárha ezen telek megszerzése a 1 városnak jelentékeny pénzáldozatába kerül, mégis tekintve a tanügyet, a lakosság érdekeit, a város soha nemesebb célra nem áldozhat, mintha leánynevelő intézete számára ezen megvallva legszebb pontját a városnak e célra megszerzi. Minthogy ezen háztelek nemrég nyilvános árverésen 22,780 forinton megvásároltatott, az állandó választmány javasolja, hogy vevővel érintkezésbe lépve 25000 frt, erejéig vele az egyezséget megkötni, vagyha ez nem sikerülne, a 15 nap határidőn belül utóajánlatot tenni a polgármestert megbízza. A kormány által kért további áldozatokra nézve az állandó választmány, tekintve, hogy a város ezen telek felajánlásával meghozta azon áldozatot, melyet szerény anyagi viszonyainál fogva tehetett, ajánlja hogy a kormány felkeressek, miszerint ezen ingyenesen felajánlott Voyta-féle telekkel megelé1 gedni és a várost egyébb áldozatok hozatalától felmenteni kegyeskedjék. A tanfelügyelő mindkét értekezlet határozatát helyeslőleg tudomásul vette és kilátásba helyezte, hogy a kormánynál városunk érdekét tőle tellhetöleg támogatni fogja. A kormányhoz ez iránti felterjesztése, a képviselőtestület jóváhagyását igényli, mi remélhetőleg már a legközelebbi napokban megtörténik Bízzunk a kormány, a tanfelügyelő és a város támogatásában ! Ili TÁRCA jflg?! Kártyás história. Ivét óra felé, éjfél után, a Zöld koszorú vendégei oszladozni kezdtek. Csak az emeleten forgatta még a harminczkét levelű bibliát egy kisded társaság, a magyarok ferbli kompániája, a melyhez épp az imént csatlakoztak a Tiefenbach testvérek. A Tiefenbachok félelmes legények voltak. Mind a kettő hatalmas kamasz, s hatalmas ivó; az öregebbiknek bolond szerencséje volt a játékban, a fiatalabb pedig szörnyű krakéler volt, a ki minden semmiségért kész volt hajba kapni, s rendesen minden afférjét nyomban el.is intézte, — igen alaposan, de minden lovagiaskodás nélkül — a két kemény markával. Eddig nem akadt ember, a ki e bikaerős sváb Krőzussal szembe mert volna szállni ; a ki tehette, szépen kikerülte a vele való érintkezést. Érkeztére most ugy eltűntek a szerb urak a kártya teremből, mintha széjjel fújták volna valamennyit. . Popovics Bózó doktor is bezsebelte a nyereséget, felvette a kalapját és haza indult. Lenn, az utcán a kávéház lépcsője előtt, magában ácsorgott a fiatal Vuics. Mikor meglátta a doktort, ő is vele ment. Egy darabig némán haladt mellette, azután megszólalt : — Haza mégy '? — Haza hát. — Mért nem maradtál ? - Mert megelégeltem a nyerést, felelt az agglegeny. — És a svábok miatt . . . — Azért is. Csak nem várom be, hogy belém kössön az a garázda gyerek, mint a szentiványi paraszt legényekbe vasárnaponként. — Én nem félek tőle. Én is ember vagyok ám a talpamon. — Miért nem maradtál ottan ? — Miért ? kérdezte Vuics ádázul. Mert nincs egy fillérem, hogy folytathassam, a játékot. Se pénzem, se hitelem ; még az órám is ott maradt. És nem találkozik sehol egy jó lélek, a ki kölcsönözne. Egy jó bolond, mondjad inkább. Minek kell neked még a más ember pénzét is elveszteni "? — Hisz vissza akarom nyerni vele a magamét is. — Csakhogy nincs szerencséd, mondta rá Popovics Bózsó. Nincs és nem is lesz, Koszta. Neked mindig nagyon sok chance-aid voltak asszonyoknál, azért legénykorodba] se volt szerencséd. Mióta pedig megházasodtál, azóta épen mindig vesztesz; mert a feleséged nagyon is szeret. — A patvarba ? — Ugy ám. Ez régi kártyás babona. Volt egy híres kártyás nagybátyám, aki mindennap összeveszett a feleségével, csak azért hogy nyereséggel jöjjön haza, s. rendesen nyert is. — E szerint én is vesszem össze az én feleségemmel ! Legyek goromba, kiállhatatlan, s ríkassam meg, mielőtt odaülök a zöld asztal mellé '? Azt tanácsolod '? — Ezt egy világért se tedd. Nem elégbaj annak a szegény asszonykának, hogy 'el kártyázod a hozományát ? Ne veszekedjé vele, mert a Miiéva nem is olyan genre-ü asszony. Vele nem lehet veszekedni. Gyenge, passzív és engedékeny. Én neked csak egyet tanácsolhatok : ne nézz feléje se a kártyának. — De hiszen te mindennap játszol !