Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.
1895-09-15 / 38. szám
1895- SZEPTEMBER 15. PAPÁI KÖZLÖNY. 3tésbe pénztári maradvány cimen kimutatott 6000 forinthoz még 2400 forint felvételét határozza. Ezen összeg a Neumarn-féle ház megvételre felvett 12000 frt, es a pápa-csornai vasútra megszavazott 50000 forint kamataiból lesz megtakarítandó. A 9-ik tételnél a vásártéri italmérési jog bérlete, miután már eddig 500 frt van beígérve, ezen 500 írtnak felvétele a költségvetésbe mint bevételi többlet lett elrendelve. A kiadásoknál a 28'ik tétel alatt felvett 400 frt, miután Welsz Károly kegydijazott időközben meghal', a Qvik tétel alatt felvett, 30 frt, mivel a vízhordó lajtosok dijazása jövőre a tűzoltó egyletet terheli, ugyszinte a 118 tétel alatti 30 Irt, miután a népkönyvtár megszűnt a költségvetésből törülni határozta. Ellenben a 100 tétel alatt a közegészség és tisztaság cimen felveit 800 Irtot a képviselőtestület 1 öoo fr: ra emeli fel. E tételnél 'Bognár Gábor. Antal Géza dr., Krausz József N., Fenyvessy Ferencz és Mészáros Károly rendőrkapitány szóllaltak fel o^ hathatós érvekkel bizonygatták ezen tétel többlet fontosságár. A közgyűlés méltatva városunk közegészség és köztisztaság ügye előbbre vételét ezen előirányzott 800 1600 forintra emelte. Weber Rezső indítványára a közgyűlés a közel múltban ültelett fáknak szakértői megvizsgálását és gondozását határozza el, ugyszinte Lövy dr. felszólalása íolytán a töldmivesiskola mellett el erülő gödrös területnek a földmíves iskola használatába történt átadásáról szóló okirat beterjesztésére a városi tanácsot utasítja. Egyebekben az előterjesztett költségvetést a városi képviselő testülete változatlanul elfogadta. Több tárgy nem lévén napirenden elnöklő h. polgármester köszönetet imondva a képviselőknek az ülést befejezettnek .mondotta ki. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. Noegyleti kóstoló. A jótékony nőegylet, a minden évben rendezni szokott »Kostoló«ját f. hó 8-án vasárnap — tartotta tneg a városi ovoda helyiségeiben. Nem tudjuk mi okból nem tartatott meg ezen mulatság a ref. főiskola tágas udvar és kerti helyiségében, mert csakis 'ennek tulajdonítjuk, hogy az ez idei kosttoló nem érte el azon fényes anyagi sikert mely rendesen ezen mulatságot jetllemezni szokta. Az óvoda helyiségei az ily nagyobb ^szabású mulatság rendezésére nagyon is szüzek, mi tenyleg be is bizonyult. Bárha ez idei mulatság sikere a tavalyihoz képest össze sem hasonlítható, min dazonáltal egy minden tekintetben sikerült és kedelyes mnlatságról kell beszámol i.unk. Délután 3 órakor vette kezdetet a mulat ság, melyre csoportosan érkeztek a vendé g'ek. A bejáratnál, hol a pénztár volt elhely ezve Bermáller Alajosné es öze. Schle íí,nger Mórne fogadták a vendegeket. \ Ugyanott láttuk egész seregét a szebbnél szebb fiatal lányoknak, kik a belépőket valóságos ostrommal fogadták és kinálgatták a »bárány« jegyeket 10 krajcárjával. Az udvaron voltak az asztalok felállítva, a hol a közönség minden kényelmet feltalált. Fiatal hölgyek végezték a pincéri teendőket és hordogatták a sört, fagylaltot és az étkeket. Az udvar tőszomszédságában levő folyosón volt a sörödé, hol Kreislw Manóné és Szelpt Imréné végezték a teendőket. Az ovoda helyiseg egyik termeben volt a cukrászda és az étterem, a mellette levő teremben pedig a bor lett kiszolgalva. Ezen helyiségek folyton zsuffollásig voltak telve s alig győzték a kiszolgáló hölgyek a közönséget kiszolgálni. A cukrászdánál Sült Józsefné, özv. Marincer Antalné és Pentz Eliz, az étkek kiadásánál Stclnberger Lipótné, Sebestyén Dávidné, Pakrócz Kálmánné, ÖZV. Szent6 Lajosné, Weisz Sámuelné, özv. PahrÖGZ Ferenczné dr. Steiner Józsi íné tevekenykedtek. j-v bort 'Svoboda Vencelné és Kovács Istvánné árusították. Ksti 8 órakor volt a bárány kisorsolása. Lázár Vilmácska húzta ki a 237-es számot az mnábol, mire rögtön jelentkezett a bárány nyerője liilt Károly kollégiumi tanuló személyében. A tánc, moly már a délutáni órákban vette kezdetet, valódisággá csak akkor fejlődött azzá, midőn 7 órakor a lampionok ! és mecsesek meg lettek gyújtva. Járták is I folytonos tűzzel es kitartással egész éjfélig, I a mikor is a mulatság — mint rendesen —• • véget ert. Mielőtt tudósításunkat befejeznők diI csérőleg kell megemlékeznünk j\Lészáros • Károly rendőrkapitány határt nem ismerő buzgó és fáradhatlan közreműködéséről, ki| nek oroszlánrésze van a mulatság sikerében, | amennyiben az ünnepély rendezését ő vallalta magára. A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja 37. számában Szalai DeI zső birtokos névaláírással egy nyílt levél jelent meg, mely Beck János, devecseri lakos és takarékpénztári igazgatóval foglalkozik és iparkodik őt a közönség előtt szerecsennél is feketébbre festeni. Tekintetes Szerkesztő Ur! A szabadszó és szabadsajtó a magyar alkotmánynak és ebből folyólag a magyar koronának egyik legdrágább ékköve. Ezt a nemzeti vívmányok első sorába kell helyeznünk annál i.s inkább, mert ennek hiányában a magyar alkotmány legalább is oly csonka lenne, hogy többet ne mondjak : akár az ember, mint az Istennek legjelesebb teremtménye, kéz és láb nélkül. Jogában áll azt Magyarországon minden polgárnak használni. De csak ugy szerez annak használata érdemet és közbecsülést, ha az a tényállásnak mindenben megfelelően a tiszta igazságot és valóban megtörtént dolgokat tár, mint nyitott könyvet a nagy közönség elé elbírálás végett; különben könnyön magát sújthatja azzal az illető, ki tollát, mint fegyvert veszi czikkezés végett kezébe, hogy azzal polgártársának becsületét, jellemét rágalmazza. így történt ez, a Szalai Dezső ur által ir.itott czikkely közlésével is. Szalai Dezső ur tollat fogat valakivel kézbe azért, hogy Beck Jánost és vele együtt a devecseri takarékpénztár ügyeit a közönség előtt kitárva a nélkül szellőzteti, hogy meggyőződést szerzett volna magának arról, valljon az általa aláirt, de mindenesetre más tollából folyatott czikkelyben foglaltak, — magával a valósággal megegyezők-e ? Sérti és gúnyolja Beck János igazga1 tót czikkében a nélkül, hogy Szalay Dezső j és a devecseri takarékpénztár között felme| rült értesítő-átirat szerzőjéről, annak , intenciójáról biztos tudomása volna. Alulirt, mint ki mult augusztus hó 29. és 30 napjain a devecseri takarékpénztárban napibiztoskodtam, tehát magát 'a pénzintézetet az egész igazgatóválasztmány nevében, valamint a pénzintézethethez utalt adósokkal szemben is képviseltem, a jelzett napokon történt takarékpénztári ügykezelésért annál is inkább egész mértékben engemet illet a teher és felelőség, mert esetleg éppen a Szalai Dezső ur által jelzett időben, midőn az én rendelkezésem folytán, egészen jóakarölag teljes humanitással értesítve lett arról, hogy 50 frtos váltója már 28-án lejárt, azt rendezni siessen; nehogy feledékenység esetében, neki haszontalan óvási költség okoztassék, Beck János igazgató történetesen nem is volt itthon. Ezeknek előrebocsájtása után engedje meg Tekintetes Szerkesztő Ur, hogy a hivatkozott czikkelyben pazarul szórt szennyes vádak közül épen ezen váltóügyre vonatkozót, mint alávaló hazugságot megezáfolhassam és becses lapjában megjelent, Szalai Dezső ur által aláirt pamflettet magamról elháríthassam ; az ügy álását kellő világításba he lyezve, egészen a valóságnak megfelelően tárhassam a nagy közönség bírálata elé. A tényállás ez : Mult augusztus 29-én kevéssel 12 óra előtt, midőn én már a lefárt váltók rendezésével végeztem, azon kérdést intéztem a pénzintézet könyvelője és, pénztárosához: érkezett-e fedezet a 28-án lejárt váltók valamelyikére ? (Ezek között volt "Szalai Dezső ur 50 frtos váltója is) Kérdésemre azon választ nyertem, hogy azokre ez ideig sem készpénzben, sem váltóban fedezet nem érkezett be. Intézkedtem azonnal, hogy a pénzintézet jogai is megóvassanak, de a felek se szenvedjenek kárt. A 28-án lejárt váltók tulajdonosait Írásban értesítettem e körülményről, nehogy terhükre óvási költség merüljön föl. Ezen intézkedésem folytán kapta meg Szalai Dezső ur is, és még számosan az általa nehézményezett értesítőt. De igazán, egyedül azon „ tiszta szándék által vezéreltetve, hogy őt a haszontalan óvási költségtől felmentsem. Igaz, alig külótük le ezen értesítőkkel postára a pénzintézet szolgáját, megjelent a takarékpénztárban .Szalai Dezső árnak kis 7 éves leanya és egy kendőbe takarva hozta a fedezeti váltót a szükséges kamatokkal együtt. (De nem ám a korai délelőtti órákban, mint ez írva van, hanem délben.) A váltó szabályszerűen rendezve, a lejárt és beváltott váltói a kis leánynak vissza adva és általam saját kezűleg a kis leánynál levő kendőbe becsavarva lett. Magától értetődik, hogy e körül ui&iyről a pénzintézet Szalai Dezső urat ujabban nem értesítette. Tudomással birok arról is, hogy ő, midőn az írásbeli érresitőt a váltó rendezése után megkapta, a pénzintézet könyvelőjét o végett megkerdezte; attól az ügyre vonatkozólag körülményes értesítést nyert. Tehát a takarékpénztár jóindulatú inteneziójáról teljes felvilágosítást kapott, mégis az ügyet rossz akaratukig a nagy közönség elé tálalni nem átall ott a ; maga idézte fel e czikkely megjelenését. Pénzintézetünk, valamint az összes igazgatóválasztmány reputátiójának megóvása rótta rám ezen erkölcsi kötelességet, hogy ezen, a valóságnak mindenben megfelelő czikkely becses lapjában napvilágot lásson. A, nagy közönség bírálata legyen ez ügyben döntő. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Nem igen szeretem Írásomat nyomdafesték alatt látni, 1 ^ * 1