Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-09-15 / 38. szám

1895- SZEPTEMBER 15. PAPÁI KÖZLÖNY. 3­tésbe pénztári maradvány cimen kimu­tatott 6000 forinthoz még 2400 forint felvételét határozza. Ezen összeg a Neumarn-féle ház megvételre felvett 12000 frt, es a pápa-csornai vasútra megszavazott 50000 forint kamataiból lesz megtakarítandó. A 9-ik tételnél a vásártéri italmé­rési jog bérlete, miután már eddig 500 frt van beígérve, ezen 500 írtnak fel­vétele a költségvetésbe mint bevételi többlet lett elrendelve. A kiadásoknál a 28'ik tétel alatt felvett 400 frt, miután Welsz Károly kegydijazott időközben meghal', a Qvik tétel alatt felvett, 30 frt, mivel a víz­hordó lajtosok dijazása jövőre a tűzoltó egyletet terheli, ugyszinte a 118 tétel alatti 30 Irt, miután a népkönyvtár meg­szűnt a költségvetésből törülni határozta. Ellenben a 100 tétel alatt a közegész­ség és tisztaság cimen felveit 800 Irtot a képviselőtestület 1 öoo fr: ra emeli fel. E tételnél 'Bognár Gábor. Antal Géza dr., Krausz József N., Fenyvessy Ferencz és Mészáros Károly rendőr­kapitány szóllaltak fel o^ hathatós ér­vekkel bizonygatták ezen tétel többlet fontosságár. A közgyűlés méltatva vá­rosunk közegészség és köztisztaság ügye előbbre vételét ezen előirányzott 800 1600 forintra emelte. Weber Rezső indítványára a köz­gyűlés a közel múltban ültelett fáknak szakértői megvizsgálását és gondozását határozza el, ugyszinte Lövy dr. fel­szólalása íolytán a töldmivesiskola mel­lett el erülő gödrös területnek a föld­míves iskola használatába történt át­adásáról szóló okirat beterjesztésére a városi tanácsot utasítja. Egyebekben az előterjesztett költ­ségvetést a városi képviselő testülete változatlanul elfogadta. Több tárgy nem lévén napirenden elnöklő h. polgármester köszönetet imondva a képviselőknek az ülést befe­jezettnek .mondotta ki. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. Noegyleti kóstoló. A jótékony nőegylet, a minden évben rendezni szokott »Kostoló«ját f. hó 8-án vasárnap — tartotta tneg a városi ovoda helyiségeiben. Nem tudjuk mi okból nem tartatott meg ezen mulatság a ref. főiskola tágas udvar és kerti helyiségében, mert csakis 'ennek tulajdonítjuk, hogy az ez idei kos­ttoló nem érte el azon fényes anyagi sikert mely rendesen ezen mulatságot jetllemezni szokta. Az óvoda helyiségei az ily nagyobb ^szabású mulatság rendezésére nagyon is szü­zek, mi tenyleg be is bizonyult. Bárha ez idei mulatság sikere a ta­valyihoz képest össze sem hasonlítható, min dazonáltal egy minden tekintetben sike­rült és kedelyes mnlatságról kell beszámol ­i.unk. Délután 3 órakor vette kezdetet a mulat ság, melyre csoportosan érkeztek a vendé g'ek. A bejáratnál, hol a pénztár volt elhely ezve Bermáller Alajosné es öze. Schle íí,nger Mórne fogadták a vendegeket. \ Ugyanott láttuk egész seregét a szebbnél szebb fiatal lányoknak, kik a belépőket va­lóságos ostrommal fogadták és kinálgatták a »bárány« jegyeket 10 krajcárjával. Az udvaron voltak az asztalok felál­lítva, a hol a közönség minden kényelmet feltalált. Fiatal hölgyek végezték a pincéri teendőket és hordogatták a sört, fagylaltot és az étkeket. Az udvar tőszomszédságában levő folyosón volt a sörödé, hol Kreislw Manóné és Szelpt Imréné végezték a teen­dőket. Az ovoda helyiseg egyik termeben volt a cukrászda és az étterem, a mellette levő teremben pedig a bor lett kiszolgalva. Ezen helyiségek folyton zsuffollásig voltak telve s alig győzték a kiszolgáló hölgyek a közön­séget kiszolgálni. A cukrászdánál Sült Jó­zsefné, özv. Marincer Antalné és Pentz Eliz, az étkek kiadásánál Stclnberger Li­pótné, Sebestyén Dávidné, Pakrócz Kál­mánné, ÖZV. Szent6 Lajosné, Weisz Sá­muelné, özv. PahrÖGZ Ferenczné dr. Stei­ner Józsi íné tevekenykedtek. j-v bort 'Svo­boda Vencelné és Kovács Istvánné áru­sították. Ksti 8 órakor volt a bárány kisorsolása. Lázár Vilmácska húzta ki a 237-es számot az mnábol, mire rögtön jelentkezett a bárány nyerője liilt Károly kollégiumi tanuló sze­mélyében. A tánc, moly már a délutáni órákban vette kezdetet, valódisággá csak akkor fejlődött azzá, midőn 7 órakor a lampionok ! és mecsesek meg lettek gyújtva. Járták is I folytonos tűzzel es kitartással egész éjfélig, I a mikor is a mulatság — mint rendesen —• • véget ert. Mielőtt tudósításunkat befejeznők di­I csérőleg kell megemlékeznünk j\Lészáros • Károly rendőrkapitány határt nem ismerő buzgó és fáradhatlan közreműködéséről, ki­| nek oroszlánrésze van a mulatság sikerében, | amennyiben az ünnepély rendezését ő val­lalta magára. A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja 37. számában Szalai De­I zső birtokos névaláírással egy nyílt levél je­lent meg, mely Beck János, devecseri lakos és takarékpénztári igazgatóval foglalkozik és iparkodik őt a közönség előtt szerecsennél is feketébbre festeni. Tekintetes Szerkesztő Ur! A szabadszó és szabadsajtó a magyar alkotmánynak és ebből folyólag a magyar koronának egyik legdrágább ékköve. Ezt a nemzeti vívmányok első sorába kell helyeznünk annál i.s inkább, mert ennek hiányában a magyar alkotmány legalább is oly csonka lenne, hogy többet ne mondjak : akár az ember, mint az Isten­nek legjelesebb teremtménye, kéz és láb nél­kül. Jogában áll azt Magyarországon minden polgárnak használni. De csak ugy szerez annak használata érdemet és közbecsülést, ha az a tényállásnak mindenben megfelelően a tiszta igazságot és valóban megtörtént dolgokat tár, mint nyitott könyvet a nagy közönség elé elbírálás végett; különben könnyön magát sújthatja azzal az illető, ki tollát, mint fegyvert veszi czikkezés végett kezébe, hogy azzal polgártársának becsüle­tét, jellemét rágalmazza. így történt ez, a Szalai Dezső ur által ir.itott czikkely közlésével is. Szalai Dezső ur tollat fogat valakivel kézbe azért, hogy Beck Jánost és vele együtt a devecseri ta­karékpénztár ügyeit a közönség előtt kitárva a nélkül szellőzteti, hogy meggyőződést szer­zett volna magának arról, valljon az általa aláirt, de mindenesetre más tollából folya­tott czikkelyben foglaltak, — magával a va­lósággal megegyezők-e ? Sérti és gúnyolja Beck János igazga­1 tót czikkében a nélkül, hogy Szalay Dezső j és a devecseri takarékpénztár között felme­| rült értesítő-átirat szerzőjéről, annak , inten­ciójáról biztos tudomása volna. Alulirt, mint ki mult augusztus hó 29. és 30 napjain a devecseri takarékpénztárban napibiztoskodtam, tehát magát 'a pénzinté­zetet az egész igazgatóválasztmány nevében, valamint a pénzintézethethez utalt adósok­kal szemben is képviseltem, a jelzett napo­kon történt takarékpénztári ügykezelésért annál is inkább egész mértékben engemet illet a teher és felelőség, mert esetleg éppen a Szalai Dezső ur által jelzett időben, mi­dőn az én rendelkezésem folytán, egészen jóakarölag teljes humanitással értesítve lett arról, hogy 50 frtos váltója már 28-án le­járt, azt rendezni siessen; nehogy feledé­kenység esetében, neki haszontalan óvási költség okoztassék, Beck János igazgató történetesen nem is volt itthon. Ezeknek előrebocsájtása után engedje meg Tekintetes Szerkesztő Ur, hogy a hivat­kozott czikkelyben pazarul szórt szennyes vádak közül épen ezen váltóügyre vonatkozót, mint alávaló hazugságot megezáfolhassam és becses lapjában megjelent, Szalai Dezső ur által aláirt pamflettet magamról elhárít­hassam ; az ügy álását kellő világításba he lyezve, egészen a valóságnak megfelelően tárhassam a nagy közönség bírálata elé. A tényállás ez : Mult augusztus 29-én kevéssel 12 óra előtt, midőn én már a le­fárt váltók rendezésével végeztem, azon kér­dést intéztem a pénzintézet könyvelője és, pénztárosához: érkezett-e fedezet a 28-án lejárt váltók valamelyikére ? (Ezek között volt "Szalai Dezső ur 50 frtos váltója is) Kérdésemre azon választ nyertem, hogy azokre ez ideig sem készpénzben, sem vál­tóban fedezet nem érkezett be. Intézkedtem azonnal, hogy a pénzinté­zet jogai is megóvassanak, de a felek se szenvedjenek kárt. A 28-án lejárt váltók tu­lajdonosait Írásban értesítettem e körülmény­ről, nehogy terhükre óvási költség merüljön föl. Ezen intézkedésem folytán kapta meg Szalai Dezső ur is, és még számosan az ál­tala nehézményezett értesítőt. De igazán, egyedül azon „ tiszta szán­dék által vezéreltetve, hogy őt a haszonta­lan óvási költségtől felmentsem. Igaz, alig külótük le ezen értesítőkkel postára a pénzintézet szolgáját, megjelent a takarékpénztárban .Szalai Dezső árnak kis 7 éves leanya és egy kendőbe takarva hozta a fedezeti váltót a szükséges kamatokkal együtt. (De nem ám a korai délelőtti órák­ban, mint ez írva van, hanem délben.) A váltó szabályszerűen rendezve, a lejárt és beváltott váltói a kis leánynak vissza adva és általam saját kezűleg a kis leánynál levő kendőbe becsavarva lett. Magától értetődik, hogy e körül ui&iy­ről a pénzintézet Szalai Dezső urat ujabban nem értesítette. Tudomással birok arról is, hogy ő, mi­dőn az írásbeli érresitőt a váltó rendezése után megkapta, a pénzintézet könyvelőjét o végett megkerdezte; attól az ügyre vonatko­zólag körülményes értesítést nyert. Tehát a takarékpénztár jóindulatú inteneziójáról tel­jes felvilágosítást kapott, mégis az ügyet rossz akaratukig a nagy közönség elé tálalni nem átall ott a ; maga idézte fel e czikkely megjelenését. Pénzintézetünk, valamint az összes igazgatóválasztmány reputátiójának megóvása rótta rám ezen erkölcsi kötelességet, hogy ezen, a valóságnak mindenben megfelelő czikkely becses lapjában napvilágot lásson. A, nagy közönség bírálata legyen ez ügyben döntő. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Nem igen szeretem Írásomat nyomdafesték alatt látni, 1 ^ * 1

Next

/
Thumbnails
Contents