Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-07-14 / 29. szám

» után a villanyvilágítás behozatalát őszintén nem óhajtaná. Volt ugyan már egy ízben szó róla, hogy a villanyvilágítás városunkban létesüljön, foglalkozott is a város képviselőtestülete ezzel, dc a tervezet oly anyagi áldozatot igényelt volna ugy a város, mint a magánosok részéről, hogy ezen tervezetet el kellett ejteni. De másként áll ez most! A jelenlegi tervezet a várostól semminemű áldozatot nem követel, amenyiben a villanytelep felállítása esetén a városnak a világításra nem lenne több kiadása — sőt idővel a viszonyokhoz mérten még kevesebb is lenne az eddiginél. Fontos körülménynek tudjuk be azt ezen tervezetnél, hogy a magánosok érdekei ís meg vannak óva azáltal, hogy igen előnyös föltételek mellett rendezhetik be maguknak a villanyvilágítást anélkül, hogy ezen villany telep felállítására ez bárminémü befolyást is gyakorolna, Ily körülmények között érdemes tehát, nogy városunk elöljárósága ezen tervvel foglalkozzék. Ily előnyös ajánlatot nem szabad elszalasztanunk és igyekeznünk kell ez megvalósitani. Ne sajnálják az utána nézést, a megbeszélést ! Felette időszerűnek tartjuk ezen előnyös ajánlat elfogadását már azon okból is, mivel tudtunkkal a helybeli dohánygyár is szándékszik a villamos világítást berendezni még azon esetben is, ha azt Pápa városa nem rendezné be. Ez esetben a dohánygyár egy kisebb motor felállításával házilag kezelné ezt, mi csak azt eredményezné, hogy városunkban a villanyvilágítás ad graecas calendas- időben lenne megvalósítható és akkor tetemes áldozatba kerülne. Mert lásd kedvesem, mi sem simítható el könnyebben, mint a házasfelek közti civakodás, ha harmadik nem vegyülhet közéjük és ha a hadi állapot 24 óránál tovább nem tart. — Ha a harmadik alatt anyámat érted — viszonzá Emilia kissé reszkető hangon s ezzel azt akarod, hogy ezetul vonjam meg tőle bizalmamat s házamban idegenné tegyem, ugy meg kell mondanom, hogy .... hogy épp ugy sérted őt, mint engem, mert . . . mert mi ketten nem civakodunk, nem soha és anyám sohasem elegyedik ci'vakodásba. Emília most már arcélének háromnegyed részét mutatta. — Ne ragadtasd el magadat Emiliám, — viszonzá Aladár gyöngéden, de határozottan. Ezzel keze után nyúlt, melyet Emilia vonakodva engedett megfogni. — Én távolabbról se gondoltam anyádra, kit épp ugy tisztelek, mint saját anyámat; de ismerem az ilyen életet, gyermekem és tudom, hogy ezer meg ezer házasság nem végződnék oly boldogtalanul, ha ez Ígéretet egymásnak megadták, melyet most szeretetteljesen bár, de teljes komolysággal kérek, sőt követelek tőled. — Ah, tehát követelsz ! — monda Emilia sértett büszkességgel. — Uj állapotunkban első szavak követelés és parancs ! Meg kell vallanom, hogy jogodat eléggé koÉs mert arról vagyunk meggyőződve, hogy városunk haladásával a villanyvilágítás behozatalát sem foghatjuk majdan kikerülni, igen előnyősnek tartanok, ha a város nem szalasztja el ezen kedvező és kínálkozó alkalmat a villanyvilágítás berendezésre, már azon szempontból is, mert a villany berendezés felállítása ma már nem kiadás, hanem a jövőt tekintve hasznos befektetés és beruházás. Hisszük és reméljük, hogy a város képviselőtestülete ezen tervezetet - mely a legközelebb megtartandó közgyűlés napirendjére lesz kitűzve pártolni fogja és tekintve azon előnyt, mely a villanyvilágítás behozatalával elérünk, törekedni fog azt a megvalósulás stádiumába hozni. Csak akarni kell ! Az akarathoz pedig ne hiányozzék a kitartás. Mi várunk és bízunk ! Az állami anyakönyvihivatalok szervezése. A belügyminisz'eriumba 1 (ÍZ idő szerint igen serényen folynak a mun kálatok az állami anyakönyvvezetés szervezésére. Perczel Dezső belügyminiszter e czélra egy egész 11 j osztályt, álli to't fel a minisztériumban, melynek vezeé.-ével a kebelbeli tisztikar egyik fiatal, de igen tehetséges tagját, Lukáts György miniszteri titkárt biz

?a meg, ki már előzőleg hosszabb tanulmányutakat folyatott s a külföldi hasonló hivatalokban szerze t tapasztalatai a honi viszonyoknak megfelelően értékesiti most, midőn aj anyakönyvi hivatalok organizácziójának nagy munkáját végzik a minisztériumban. A minisztertanács legutóbbi iilései•!>« n ismételteti foglalkozott az anya könyvi hivatalok dolgában a közigazgatási hatóságoknak kiadandó utasítással, mely legnagyobb részébben már meg is van állapítva és melynek, publikáltatása a folyó hónapra várható, Mz utasítás értelmében Magyarországnak körülbelül 13 ezer községe 4970 anyakönyvi kerületet fog képezni. Szabad kir. varosok, fanácscsal felruházott városok, egyes nagy községek külön-külön Kerületet képeznek, sőt egyes városokban, mint Budapesten, Szegede. 1, Pozsonyben, Pécsett, Debreczenben, Kolozsvárott s másu't több kerület lesz fe[allitva. A kerületek megállapítása 52 vármegyében már végrehajtva van, de hátra van még 14, leginkább felvidéki megye, melyekben a keriile ek meghatározása a körjegyzőségek nagy ki erjedése miatt nagy nehézségekbe ütközik. M:vel az állami anyakönyvvezetés egyik főczélja az, hogy e hivaialok a leiek által könnyen hozzáférhetők legyenek, a belügyminiszter ott, a hol a körjegyzőségek igen nagy kiterjedésűéi, ugy akar a bajon segíteni, hogy az állami anyakönyvvezetés czéljaira az országgyűlés által megszavazott dotaczióból uj körjegyzőségeket szervez, miáltal remcsak az állimi anyakönyvvezetés, de a közigazgatási szolgálat is némi megkönnyebbülést nyer. Az anyakönyvi kerületek megállapításával folyk egy időben a< anyakönyvvezetők kinevezése. E kinevezéseknél a miniszter a törvényhatóságok előterjesztéseit tekintette szem előtt, de szorgos vizsgálat tárgyává tette, hogy rán érvényesíted. De ha követeled, meg kell ígérnem, mit férjemen kivül más nem merne követelni és ígérem, hogy fogadásom szent lesz előttem és habár kényszerrel adom is, biztositlak, hngy nem fogok civakodni. Ezzel kibontakozott a keze közül és gyorsan az ablakhoz ment. Megsemmisülten állt meg ott. Hát ilyen a házasélet, melyet rózsás színben ecsetelt maga elé ? íme a nászszoba küszöbén eléje áll az élet közönséges prózája, melylyel szüleinél eléggé megismerkedett. Civakodás ! ? Hisz szilárdul eltökélte magában, hogy férjét sohase fogja barátságtalan szóval illetni s ő most civakodásról beszél! Hallatlan! Eszébe jutottak anyjának intései, midőn a házas életről ábrándozott s ime anyjának igaza volt. Aladár még egyszer megfogta - kezét. Emilia nem mozdult. — Emíliám ! — monda Aladár valóban mindketten gyermekek vagyunk : én, inert olyasmit követelek tőled, mit nem teljesíthetsz és te, mert szívélyes tanácsomat rossz néven vetted. Balgaság. Emilia férje felé fordult szép arcán meglátszottak a hullatott könyek nyomai. - Hogyan ? nem teljesíthetek ? mondá. Ily egyszerű, balga ígéretet ne bírnék teljesíteni ? Rossz néven vetted tanácsodat '? Hát én vagyok ennek oka ? Hisz oly boldog voltam, mig képtelen követeléseddel e hansTiltba nem hoztál: liát házasságunk első estéjét, első egyedüllétét, a civakodásról való társalgás töltse be ? E szavakra haragja ismét felülkereke dett és szenvedélyesen könyezve folytatá : - Miért zaklatsz civakodással V Nem akarói; civakodni ! Nem ismerem a civakodást 1 soha életemben sem civakodtam. Ezzel arcát zsebkendőjébe rejtette és keservesen zokogott. De nem ugy a derék Aladár. Jól érzé, hogy válpontnál van, mely arról fog határozni, ki legyen az ur a házban, ha nem is zsarnoki érteleinben, hanem a szentírás ismert szavai szerint : „És ő legyen a te urad és parancsolod," azaz gondolatai, óhajai, akarata a tied is legyen. Ha egyáltalán félreérteni akarsz és kívánságomat ily méltatlan módon magyarázod, ugy maradj meg a mellett. Az első lépés a szerencsétlen házasságra megtörtént, még pedig tőled ! íme esküvőnk napján civakodtunk és ha éppen ugy akarod, váljunk el haraggal egymástól. Jó éjt, Emilia ! Ezzel futólagosan, majdnem fagyosan csókolta meg homlokát és a háló szoba ajtaja fel fordult. Nem nagyon sietett, útközben még keztyüt is lehúzta és nézegette a csillár alatt, vájjon nem kapott-e itt-ott foltot. Emilia parázson állt. Oh, nagyon is igaza volt. Tagadta a tőle eredt civakodást