Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-12-10 / 50. szám

Végül kérjük a kiküldött bizotság elnökét Ihász Lajost és a bizottság tagjait, lépjenek minél előbb terveikkel a nyilvánosság elé, adják tudtunkra, mi a teendőnk s mily áldozatot kell hoznunk, hogy Pápán ]ninél előbb füstölögjön" a cukorgyár kéménye. Mert, hogy füstölögni fog, az több mint bizonyos! A telefon nálunk. A legutóbb megtartott megyei közgyűlésen Óváry Ferencz orsz. képviselő és megyei központi felügyelő indítván vára elhatároztatott, miszerint a megye járási székhelyei telefonnal lesznek összekötve s az erre vonatkozó költségvetés előkés/.itésévt'l megyénk alispánja bizatott meg. Ezen hálózat létesítése által nemcsak elejét vesszük, tüzeseteknél — gvors segélybeni részesülés által — egész községek és falvak elpusztulásának, de kímondhatlan előnyt nyer ezáltal közigazgatásunk is. Barsmegye kezdeményezte ezen telefonhálózat ilyetén való berendezését s igy megyénk lesz az országban a második, hol ezen célszerű s minden tekintetben előnyös intézmény létesül Maga az állam is iparkodik megköuynviteni a megyéknek ezen berendezést, amennyiben a költségeket fele részben fedezi. Kimondhat,lan előnyt látunk elérve ezen uj intézményben. Ezáltal gyors, olcsó és szóbeli közigazgatást nyerünk megyénkben. A módszer igen egyszerű. Minden közigaiási székhelyen a központi szolgabiróság telefon összeköttetést kap — Nos, ha ez önnek örömére szolgál, barátságunk jogán óva intem önt, ne vegye feleségül Helént, mert abból valoságos Xantipe lesz s dus fekete fürtjeinek is legalább a fele — hamis. — Köszönöm Önnek! Mint gondoskodik rólam! Ez engem viszontszolgálatra kötelez. S épp azért a legnagyobb bizalommal mondom: Károly hevessége csupa iszákosságának tulajdonithátó. — Piha! Az utálatos ember! — Hát nem megy hozzá? Esküszöm önnek, mint legjobb barátja... — Nem, nem, soha! És ugy-e ön sem gondol többé Helénre ? — Ez már megtörtént! Semmit sem gyűlölök ugy, mint egy heves természetű, akaratos asszonyt. A nó'nek szelídnek, nyugodtnak kell lenni, drága Ilona. — És egy férfinak, ha nekem akar tetszeni, nagyon sokban kell önhöz hasonlítania kedves Béla! Nem is hittem, hogy ön rólam ily jól gondolkozzék. — És én sem sejtettem, hogy annyira aggódik sorsomért. Még egyszer: jövőnkért ezt a poharat. — Nagyon meleg van itt! Nem gondolja, hogy nagyon sokat tósztoztunk már? — Még nem ! Különben is ez a jövőnkért szól. .— Ah!... az sötét, mint az éj palástja, de . • • csillagtalan! egymás között, és minden falu községházával. Igy a jelentések a falusi elöljáróságoktól s a rendeletek az előljárósá- ' golihoz rövid uton s azonnal eiintézhetők lesznek. Tüzeseteknél az illető hatóságok rögtön értesülnek és ahhoz képest teszik meg a szükséges intézkedést. Tudvalevőleg- Lukács Béla minister telefonhálózattal kötötte össze legutóbb országunk hat városát, s mint rebesgetik, a hálózatok kibővítését is célozza. Ha városunkban már lesz telefonhálózat, ugy igen könnyen kivihető lesz, hogy közönségünk rendelkezésére is lesz bocsájtva csekély dij fizetés mellett a telefon használata. Nagy előnyt reményiünk a telefon által nyerni. Első sorban a lakosság huz ebből hasznot, másodsorban az állam, de közvetve mindenki, mert ha megszokják ezt a szóbeliséget a villamos dróton, óriási munkát és költséget kiméinek meg általa. A telefon berendezése tavaszba bizton várható. Megyei közgyűlés. — 1893. decz. 4. — Nagy érdeklődés mellett folyt le a hétfői megyegyülés Esterházy Móricz gróf főispán elnöklete alatt. Fontos tárgyak voltak napirendre kitűzve, s a megyebizottsági tagok felfogva az ügyek fontosságát, ritkán látható nagy számban vettek részt a közgyűlésen. Véghely Dezső alispán azon indítványa, hogy a megyegyülés József főherceget jubileuma alkalmából hódoló felirattal üdvözölje, óriási lelkesedést szült. Hosszú szünet. — Milyen kedélyes mégis ez a mi otthonunk ! — törte meg végre a csendet Béla. Körülnézett fájón a szobában. — S milyen puszta lesz itt minden ... És egy nagyot sóhajtott. __ Én majd a mamámnál fogok lakni, kezdé halkan Ilona. — Ki nem állhatom a barátnőket, de egyedül mégsem tudnék élni. — Es én majd utazni fogok, itt nem birnám kiállani. — Ah Istenem! — Ah ! Ah ! — Igyunk még egyet boldogságunkra, utóljára! Kocintottak, s mint a pohár ajkukhoz ért, tekintetük összetalálkozott. Letették a poharat, anélkül, hogz ittak volna. Ilonka keze reszketett s a bor aranyszínű csöppjei ruhájára hullottak. Szemei könyekkel teltek meg s Béla hirtelen lábaihoz vetette magát. Karjai átkarolták a karcsú derekat, a nő feje vállára hajlott. — Boldogságunk! — Kiáltá hévvel.— Hát nem itt van-e az? s mi mégis másutt keressük! — El akarsz hagyni! — Soha ! soha ! és te ? ! BIJOU. A közigaiási bizottság tagjaiul a kilépett tagok, Bibó Dénes, Fenyvessy Ferenc dr., Fiáth Pál báró, Szabó Imre és Vajda Ödön zirci apát újból megválasztattak. A központi választmány tagjai közé be választattak: Plosszer István, Purgly László, Pados Lajos és Matkovics Tivadar. Budapest fő- és székvárosnak átiratát, a párbaj megakadályoztatása érdekében, a közgyűlés tudomásul vette. Következett a közgyűlésnek egyik legfontosabb pontja: a pápa-csornai vasút kérdése. Barthalos István indítványt tesz a közgyűlésnek, hogy a pápa-csornai vasút ügyében a megye 40,000 forinttal újból járuljon a kérdéses vasút törzsrészvényeinek jegyzéséhez. Kolozsváry József főjegyző az állandó választmány nevében a pápa-csornai vasút ügyet szakszerűen és behatóan ösmerteti, és végül kijelenti, hogy a megye ujabb megterheltetés nélkül áldozhat a létesítendő vasútra, mely ugy a megye, mint Pápa város ós vidékére nézve életkérdést képez. Szabó Imre orsz. képviselő határozottan helyesli a főjegyző által felhozott érvek alaposságát, s meggyőződéskép utal arra, hogy a jelenleg Kis-Cellben megindult mozgalom a pápa-csornai vasút ellen van irányulva, s minthogy ujabb időben Veszprém és Pápa városok közt nem érdekellentét, de érdekközösség van, a pápacsornai vasút segélyezését erkölcsi kötelességének kell tartania. A főispán a névszerinti szavazást elrendeli és nagy többséggel (2 szavazat kivételével) a Barthalos által kért 40,000 forintnyi ujabbi hozzájárulás megszavaztatott. A katonai levelezések kérdésében Nemes Dénes plébános ellenzéki stylusban emelt szót, pártolva Hevesmegye átiratát. Fenyvessy replikázott Nemes beszédére és pártját fogta a kormánynak, amennyiben a kormány a magyar nyelv tiszteletben tartására a megye nógatására nem szorul. Kolozsváry főjegyző nagy hatással védelmezte az állandó választmánynak véleményét, mely szerint Heves vármegye átiratát egyszerűen tudomásul venni javasolja. A közgyűlés ily értelemben is határozott. A Jókai jubileum alkalmából a megye közgyűlése küldöttséget választott a jubileumra, s egyszersmind elhatározta, hogy a Jókai disz ki adását a megye könyvtára számára egy példányban megrendeli, s a pápai Jókai körbe belép mint alapitó tag. Ó v á r y Ferencz orsz. képviselő indítványára elhatároztatott, hogy a megye járási székhelyei telefonnal köttessenek öszsze s a költségvetés előkészítésével az alispán bizatott meg. E költségek egyik felét az állam, másik felét a községek viselik. Ezen telefon összeköttetés Bars vármegye mintájára lesz eszközölve. Központi tüzfelügyelővé Óváry Ferenc orsz. képviselő lett megválasztva. A pápai