Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-01-29 / 5. szám

lemleni, igazán szánalomraméltó képet nyújtott egy sereg ügyvéd szomorú hely­zete ós a kisebb helységekbe szoruU fa­lusi prókátorok állapota is méltó kere­téül szolgált ennek a képnek. A nagyobb vidéki városok ügyvédi kara és a főváros jelesei szolgáltak az ügyvédség magas színvonalának bástyá­jául ós még most is ők tartják kezükben a mentő kötelet, melybe a kar sorsa meg kapaszkodni kénytelen. Ilyen helyzetben került az ügyvédi kamarák elé az a legújabb törvényterve­zet, mely remélhetőleg gyökeres megol­dása lesz az ügyvédi kérdésnek. Az ügyvédi kar autonómiáját, füg­getlenségét, becsületét, tisztességét akarja oltalmába venni ez a törvény, mely az illetékes helyről felhangzott panaszokat nem hagyta figyelmen kívül. Nem alkalmazza ugyan az utóbbi időkben hangoztatott zárt számot, de minden egyébb jogos ügyvédi kívánságot felölel. Az ügyvédi ós birói joggyakorlat egységessé tétele, az Ügyvédi dijak meg­állapítására vonatkozott panaszok orvos­lása, a zugirászat lehető meggátolása, ügyvédi segélyalap létesítése, a fegyelmi eljárás reformja az ügyvédjelölti intézmény megszüntetése ós még számos hézagpótló, üdvös intézkedés talált helyet a tervezet­ben, melynek, hogy mielőbb törvénynyé váljék, aligha lesz komoly akadálya. A külső hatás, mely az ügyvédi kar bajait okozta, ezzel a rendtartással el lesz hlritva ; a panaszok, melyek oly tö­megesen felmerültek, mindenesetre rit­kábban, vagy egyáltalán nem fognak többé kísérteni. De egy alkalommal meg kell szün­tetni azokat a már mindennapossá való panaszokat, a melyek a jogkereső közön­ség köréből hangzanak ki az ügyvédi kar ellen ; mert csak akkor lesz tökéleks eredménye az ügyvédi szervezet reformjá­nak, ha a kar megszerzi újra a jogke­reső közönség teljes bizalmát, melyet jo­gosan bírt addig, mig tág lelkiismeretű ós szükkenyerű emberek a többiek rová­sára is, alá nem ásták a díszes és ne­mes hivatásnak tekintélyét. A győri teesMelnii ís iíaríaniarától. 1. Kábel- és ólomcsögyár Budapesten. 120 893 sz. Jacottei és társa Simeringi ezóg Budapesten (a kfllsŐ váci n'c.a) ogy villanyos, világítás '— távírda és távbeszélő, valamint .villanyos erő átvitelére alkalmas földalatti vezetékek ezé íjaira szükséges esz­közök gyártáiiára szolgáló nagyobb szabású ipartelepet létesített a technika mai fejlett­ségének megfelelő, költséges berendezéssel. — Ezen elő nom állított, melv hazánkban eddig még nagyrészt vau a fentebb emiitett eszközöknek külföldről való behozatalát mel­lőzhetővé tenni a hazai ipar fejlődése szem­pontjából kiváló figyelemre méltónak találjuk, miért is kerületünk gyárosait ós iparosait felhívjuk, hogy netaláni illető szükségleteit lehetőleg ezen uj hazai gyár készítményéből szerezzék be. 2. Gőzvezető készülék. (Steam Loop) 159 893 sz. Legközelebb egy amerikai oly készüléket talált fel, melynek segélyével B megaüritstt vizet a gozesövekbőt vissza lehet vezetni a kazánba. Ezen késsülék melyet a felta­láló „Steam Loop*-nak (gőzvezetőnek) nevez, a vizet, egy magasabban fekvő kazánba vezeti annólkül, hogy e célra szivattyút, injektort, vagy hasonló motorokat kellene használni. Maga a készülék áll egy kazánból mely egy kapcsolásból kiinduló cső által a gőzgéppel össze van kötve. A gépen elől úgynevezett separator áll, mely a gőzből kiváló és a cső­ben mogsüritett vizet felfogja ; A condensator lenekétol cső emelkedik oly magasságig, hogy a végo a gőzkazánban levő viz föidszinét tul­haindja. Azután a cso vízszintes irányban van meghajtva és végre lefelé visszavezettetik a gőzkazánba. A sep'riratorból a viz átmegy a csövön és ennél fogva fent folyik a gőzkazánba. En­nek oka könnyen érthető. — Ugyanis mint már említve lett, ugy a gőzcső, mint a gőz­vezető össze vannak kötve a gőzkazánnal, de önként értheloleg, mindkettőben más-más a nyomás — mo&t ez azonnal inkább csökken, mind inkább távozik a gőz a kazántól. Fel­téve, hogy a cső a csapon át van vezetve, ez pedig el van zárva ; ekkor a viz összefog gyűlni a separatoiban, a gőzvezetőben pedig a nyomás a megsüritós következtében csök­kenni fog. A separatorban levő nagyobb nyo­más azután a vizet azonnal a felfelé álló csőbe hajtja ós pedig nem egyszerre, hanem fokozatosan. Ha a viz a cso lelső végét elérte, a nagyobb átmérőjű vízszintes csővSu tovább folyik és összegyűl a lefelé vezető csőben. Itt. megállapodás áll be, mely mindaddig tart, mig a viznek nyomása a rajta nyugvó gőz­nyomás következtében elegendő arra, hogy egy szelepet nyisson, minek meg történte után a viz a kazánba folyik. — Kendesen néhány lábnyi nyomás elegendő: ha azonban a csövek hosszúak, al Kor 20 esetleg még több lábra van szükség. Mihelyt a szelep kinyilik az alsó két mutató ogy és ugyanazon nyomást fogja je­lezni mig a csövön levő felsőmutató az ottani nyomást jelzi. E szerint visszajut a viz a ka­zánba annélköl, hogy nyomdában egyáltalán veszített volna, mig értékben is majdnem semmit sem veszített. Ez pedig önműködőlég és megszakítás nélkül történik, ha az ember időről-időre a levegő eltávolítása czéljából a csöveket kifuvatja. Miután ezen készülék a gyakorlatban, czélszerűnek bizonyult, ugy Angol országban mint Amerikában alkalmzni kezdik. 3. Az aczélkészités ujabb módszere. A iivtrpoli szaklapok igen előnyösen nyilatkoznak a kén- és foszformentes aczél készítésének egy ujabb módszeréről, mely ál­lítólag Bessemer, Martius és mások módsze­rét fölülmúlja ós nem drágább mint azok. Ezen találmány szerint a nyers vasat, a mi­nőségre való tekintet nélkül, a megömlés pillanatában ós néhány pillanattal a Besse­mer-féle vagy más cruverterbe leendő átvitel előtt, finom homokból és jegtczss cnrómsav­ból álló fürdőbe vezettetik, ós pedig oly arányban, hogy egy 1000 klgrammos tonna nyeis vasra StiO grm. essék. A nyers vasat azután couverttirbe teszik és később szénsavas ammoniakot adnak a fnrdó'be. Amint a fou­szorozás (auralgamirung) be van fejezve, az aczéit öntik, mely azután tökéletesen homo­gén és ugy a Kónloi, mint a fosfortól men­tes. A homokot, mint olcsó kénsavas földet a kén és fosforsav eliminiiása czéijából hasz­náljak. A kénsavas ammoniakot, mely a nyers­vasban levő széneny egyen etes elosztására szolgál, mielőtt a fürdőbe dobják, golyó alakú tiszta nyers vassal vegyitik, mely golyók nem egvszerre, hanem bizonyos időközökben egymásután bevegyitendők. A chrómsav arra szolgál, hogy aczéit könnyében hegeszthetővé tegye. Az emiitett módszerrel eszközölt kísér­leteket sikerülteknek mondják. Tejgazdaságok figyelmébe. Kilóg H. J. amerikai lakos igen egy­szerű módszert talált fel, mellyel a tej- bár­mily hosszú időre — frissen eltartható. A te­jet erős üvegekbe • teszi, mint aminőket a szódavízhez használnak; az üveg űrt azonban egy hüvelknyire töltetlenül hagyja, lazán be­dugaszolja, vagy viaszos vászonnal ideiglene sen beborítja azután 27 2 fout sóból és 3 quart (=3 liiter) vízből álló oldattal telt edénybe helyezi, és az oldatot, illetve a te­jet is 10 — Í5 pei;czen át 230 fahrenheit fo­kig forralja ; azután az üvegeket spanyolvias­szal és sodronynyal légmentesen elzárja és ismét főzi a tejet vagy 20 perczig. Az oldat kihűlése után — előbb nem kiveszi az üve­geket. Ha az elzárás parafával történik, ez utóbbi mielőtt a dugaszolásra használják for­róvizbe teendő, melyben a dugasztásig marad. Ismételve tett kísérletek igazolják, hogy a fenti eljárás folytán a tej oly friss, mintha sohasem lett volna felforralva, miért is a le­irt módszer sokkal előnyösebb, mintáz, eddig alkalmazottak. Győr, 1893. január hó 17. A ker. keresk. ős iparkamara nevében : Jerfy Antal sk. elnök. Szávay Gyula sk. titkár. Baross-szobor. — A kerületi keresked. ós iparka érkezett adományok kimutatása A győri keresked. ós iparkamara akt ­vetlenfll hozzá beérkezett adományokból ed­dig liirlapilagnyugtázott frt 2794 59 kr. Ujabban beérkeztek : A csicsói plébánia hivatal gyüj­tőivén 1 10 kr. A pápai alsóvárosi olvasókör gyüjtőivén 3 25 kr. A ko ronezói plébánia hivatal 1 -— kr. Kánitz Józsel beltag 5 — kr. Brenner Lőrincz kültag gyüj­tőivén 2 — kr. Tretler Mátyás kirvai plébános 1 — kr. Ekker József ballonyi plébános 1 — kr. Kaufman Gózsa, Csóth 1 — kr. A pápai jótékony nőegylet 10 — kr. A győrvárosi és megyei taka­rékpénztár gyüjtőivén 29 — kr. Gestettner Lipót, Tóth 1 — kr. A hédervári plebáni hivatal I — kr. A szt.-kir.-szabadjai olvasókör — 50 kr. A dorogbi plebáni hivatal gyüj­tőivén 5 — kr. összesen frt 2856 44 kr. Ezen összegek beérkeztét kerületünk hír­lapjaiban ezennel nyilvánosan nyugtázzuk. Győr, 1893. jau. 25. A ker. keresked. ós iparkamara nevében : Szávay Gyula s. k. titkár. Jerfy Antal s. k. elnök. Zöldoltványok nagyban való elő­állítása az iskolában. Nem a szerénytelenség, hanem az igaz­ság nyilatkozata részünkről, ha azt állítjuk, hogy a „Szőlőszeti ós Borászati Lap" a phyl­loxera elleni harezban az első volt, mely az amerikai szőlőfajok, főkép az ellentálló ala­nyoknak alkalmas fajok tenyészetét ismertette és ujánlotta; mely — daczára a sok ellensé­geskedésnek — kezdettől fogva azok müvelése mellett tántoríthatatlanul harczolt / mely a köiömböző oltási ós művelési módokat foly­ton tárgyilagosan közölte ós a különféle fa­joknak tulajdonságaira való tekintettel a né­zeteket tisztázta. Egyszóval lapunk a rekon­sfruktik nagy munkájának minden egyes mozzanatát valódi értéke szerint tárgyalta és olvasóit tevékenységre, kitartásra, Ügyszere­tetre buzdította Mindezek után nagy megnyugvásunkra registrálhatjuk azon tényt, hogy termelőinknél az amerikai fajok iránti bizalom állandó gyökeret vert. A phyiloxera elleni harcz közős! Annyi­val uagyobji örömünkre szolgál konstatálhat-

Next

/
Thumbnails
Contents