Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.
1893-01-29 / 5. szám
nunk, hogy, a magánérdek harcza hazánk szolőszetének rekonstruálása terén már megszűnt. Mindnyájan ösmorjük a York Madeira kitflnŐ tulajdonságait, tudjuk hogy a Ripár>a fajok jó alanyt szolgáltatnak ; tisztázva van a Jacquez értéke ; nincs többé harcz a zöldoltás ellen ; a fás oltás fontosságát mindenki becsüli; kizárólagos oltási mód nem létezik. De jól ösmerjük az angol nyelves oltást, az ékelést, a párosítást stb. is. Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy az oltott tőkék mily szép termést adnak, valamint annak tudatától át vagyunk hatva, hogy szőlőművelés nélkül Magyarországunk nem létezhetik, s hogy hazánk szőlőszetét nemcsak ezelőtti fontosságára, de sokkal masabb fokra emelni édes mindnyájunk hazafiúi kötelessége. E nagy munkában volt és lesz lapunk a jövőben is olvasóinak hü tanácsadója. Mindnyájan tudjuk, ho^y mily nehézséggel jár az oltványok előállítása, különösen ha azoknak ezrek és százezrekre menő szükségét látjuk. Azér nem mulaszthatjuk el egyetlen egy körülményt is említés nélkül hsgyni, mely által azon helyzetbe juthatunk, hogy rövid idő alatt minél több oltványt birjunk előállitani. Jelenleg is ennek egy ujabb módját akarjuk bemutatni t. olvasóinknak s ez a zöldoltás alkalmazása az iskolában. Eddig csak az anyatőkék zölden való oltását ösmertük. Hol venyigét termesztűnk és azokat szétvágjuk, osztályozzuk, iskoláztatjuk és oltjuk : jól tudjuk, hogy ott hulladék venyigék is vannak nagy mennyiségben. Hulladék venyigéknek nevezzük azon rövidebb venyigéket, melyek a rendes hosszúság méretét már meg nem ütik; tehát 50 cmtnél rövidebbek. Ezen venyigék legalkalmasabbak az iskolában való zöld oltásra. Sajátságos, hogy ezen rövid, eddig már csak hulladék számba ment venyigék, ha isko'áztatjuk s kissé gondozzuk, kitűnő oltási alanyanyagot szolgáltatnak ; sőt ha iskolánkat ekként akarjuk berendezni, de hulladék venyigéink nincsanek, ez osetben a rendes venyigéket kétfelé, 25—30 emt hosszaságra szétvágjuk s agy rakjuk el. Hogy ily rfvid venyigék kis gondozás mellett oly feltűnő szépen díszlenek, annak magyarázatát abban találjuk, hogy gyökereik, miután a venyigék rövidek, a talaj felső tápdus rétegében képződnek és tenyésznek és itt elegendő táplálókot találva, erős növekedésnek indulnak. Igen természetes, a gondozás első főkelléke abból áll, hogy állandóan száraz időjáráskor megöntözzük ültetésünket s kapálás által a talajt folyton nyitva s gyommentesen tartjuk. Hogy az eredmény minél tökéletesebb legyen, az iskolának szánt helyet olyképon választjuk meg, hogy közel legyen valamelv vizhez, valamint jól müveit trágyázott föld legyen. Az iskoláztatásnál elegendő, ha a venyige 2—3 rügyes ; ha a rügyek sűrűen volnának, 4 rügyes Í3 lehet. Az iskolában, mint rendesen 60—70 cmt távolra csináljuk egymástól a sorokat s 8— 10 cmtre teszünk be egy—egy venyigét. A venyige alsó részéhez a földet ültető fával kÍ8«á, oda szorítjuk. A venyige felső rügye a földdel színétjén, avagy 1—1 cmtrel feljebb is lehet és homokkai a kiszáradás elien megóvandó betakarjuk. Az első évben más dolgunk nincs, mint szükség szerint a főidet a gyomtól tisztán tartani ha nagy volna a szárazság, ;ól megöntözni, őszszel a földet kissé feihuzni vagyis betakarni, fedni. A második év tavaszán az iskolát felnyitjuk 8 a venyigéket egy szemre megmetszük. Ha már hajtanak, letisztítjuk, és csak egy hajtást, a legerősebbet hagyjuk meg. Midőn már annyira megnőttek, hogy 25—85 em. magasságban beolthatók, sorban mindenikot zÖid6n beoltjuk, majd két-három hét inulva, ha a nemes szem már zsendül, az alanyon az eddig kifejlődött hónaljhajtásokat kitörjük. Az oltást már májusban kezdjük 8 juniusban is folytatjuk, mely időben az első oldásnál meg neift er$gt ftlfmyra újra, az érőteljesen fejlődő oldalhajtásba másodszor oltunk. Juniusban ez oltás még elég jókor van, hogy Őszig be is érjen. Ha a Ripáriák hajtásai vékonyak volnának, talán 2—3 milliméter vastagok, — akkor azok beoltásához az európai tőkék honaljhajtásai is alkalmasak. Ily vékony vesszők legjobb oltásmódja a párosítás, melyet H .,SZŐlőszeti ós Borászati Lap" 1890. év 15-16 számaiban kürülményesen s rajzokkal kísérve irtunk le. Hogy megfogant zöldoltványaink minél tökéletesebben fejlődjenek, nem szabad elmulasztanunk azok felkötését. E czélra legczélszerübb a sorok hosszában 20—25 cmt magasságban sodronyt vagy vékony rudakat, léczeket húzni. A megfogant oltványoknál az alanyon fejlődő hónaljhajtásokat ismételve letördeljük, a hányszor csak ujak fejlődnek. Késő Ősszel, ugy novemberben, az iskolát kiszedjük, az oltványokat a vadvesszőktől elkülönítve csomóba kötjük s megfagyás s kiszáradás elleni megóvás szempontjából pinczében vagy melegágyban elvermeljük. Az eredmény az lehet, hogy az 1893. év tavaszán iskoláztatott rövid Ripária dugványokból már 1894. évi ősszel kiültetésre alkalmas oltyányokat nyerhetüuk. Hinni merjük, hogy ezen mód hazánkban rövid idő alatt általánosságban el fog terjedui s főkép a kereskedelmi telepeken nagy menynyiségü zöldoltványok előállítására nagyban iog alkalmaztatni. Maurer János. SZ aiczclat A korcsolya bál. Az idei farsang legsikorültebb báljáról vau szeroncsém referálni. A Griff terme gyönyörűen volt díszítve és világítva, de a megjelent diszes hölgyközönséghez képest ez csak egy csepp volt a tenger sima tükréhez képest. Ritkán van alkalma tudósítónak Pápán ily diszes és fényes társaságot együtt láthatni, s e?ért felhasználom az alkalmat a báli közönség toilettjeiről is egy pár szóval megemlékezni. A korcsolya bál divatképe az 1830. évi „Empire" viseletre emlékeztetett vissza. A harang aljak, melyek iont igen bővek, hódítottak, a derekak azonban a régiek maradtak, a tulajdonképeni empiret azonban nem volt alkalmam látni. Annál több volt a módosított empire. Sok hölgynél a „bébé" báli öltözéket látíuk ; ezek az aliak nem rézsútos szabásuak és oldal varrás sincs rajtuk, egyetlen darabból állanak; varrás csupán hátul van, az is csak egy. Igen csinos volt egv gaze-öltözék, dudoros empire ujakkal. Általában a leányok öltözékei majdnem kizárólag mind selyem gazéból készültek, az uralkodó snn a rózsaszín és fehér volt. A farsang divatos hajviselete az úgynevezett á la Juive és á la Vierge haj ék volt. Ugy látszik, hogy e két haják a frou-fonk veszedelmét hirdeti. Do nem akarom Önöket tovább is a divattal untatni, hanem áttérek a bálra magára. A rendezőség a legnagyobb előzékenységgel fogadta a belépőket. A rendezőség luíny mió része vidékiekből állott, de ösmert alakok a parquetten. A hölgyek látva a kirendelt és fogadó gárdát már a garderobe-ban biztos öntudattal vetették le felöltőiket s örömtelt sugárzó arczal vezetették be magukat a bál termébe. A terem bejáratával szemben a garde de dámok foglalták el helyeiket. A bálanyai tiszt nem volt betöltve, hisz annyi sok szép asszony között nem is lett lett volna tanácsos. Magamnak ugyan jelöltöm egyet de discretio szempontjából nem árulhatom el. Fess volt a szó szoros értelmében. A fővárosban ily választottat „bálkirályuő'nek jeleznek, de a vidéken azt íftQftdják hogy ,CsÍt|\ Bothmei százados ur megadta a jelt s megkezdődött a táucz. A hagyományos csárdással kezdték. A bálokon az első csárdás kostolónak van felvéve, de ugy látszik nálunk nem szeretik a csárdást kóstolni, mert az első csárdást is jó étvágygyal jártak a táncoló párok. A táncosok nagyobbrészt a Halifaxok sport alakjai voltak. Régi ösmerősök. Mind megannyi hódolója Terpsichórénak. A négyeseket 28 pár tánezólta Körmenrfy Béla Ügyes rendezése mellett. Szűnóra alatt a társaság az étterembe vonult hol kedélyes és vidám társalgás között hallgatták Foszák Kálmán bandáját. A hölgyek legkelleinesebbb báli emléke a souper csárdás következett. A báli tudósító itt kezdi tulajdonképeni hivatását betölteni. Itl szerezhet magának legtöbb adatot a tudósításra, itt nyílik alkalma a bál kedélyességét! s azok szépségeiről biztos tudomást szerezni. Souper csárdás! Második négyes 1 E kettő egymásból elválaszthatlan fogalom. A mit a második négyesben elfelejtettűnfc szavakban mondani, azt a souper csárdásnál a szemekből lehet kiolvasni. Gyönyörű egy látványban részesültünk. Másfélóráig tartott a csárdás, do voltak sokan kik reggelig sem fáradtak volna el — a nézésben. A harmadik négyes helyett a rendezőség a hölgyeket Cottillon jelvényekkel lepte meg s „Hölgyválasz" lett napirendre téve. Később a férfiak csokrokkal viszonozták a kitüntetést. Volt a rendezők között olyan is kit Posner Károly Lajos is megirigyelt volna annyi kitüntetésben réazesült. Egy kűlömbség ugyan volt köztük, Posner nem — hölgyek által lett kitüntetve. (Kényes probléma volna megoldani ?) Volt még alkalmunk a már divattá vált „Kreutz Polkát" és a „Sir Rogger* tánezot is látni. Nem ártana a Sir Rogger" tánezhoz a kellő zenét a czigányokkal betanitattni, mert ma holnap már aktuális tánczá fog fejlődni. A. bálozó közönség reggeli 7 óráig volt együtt. Csárdással kezdték csárdással végezték, kivilágos kiviradtig. A bálkirálynő és udvartartása elment, vele elment az ón kedvem is. Haza mentem, de ugy jártam mini; a „Bőiegér 4* Frankja. Fejem kábult, ittas voltam, pedig nem ittam egy csepp bort sem. A zene accradjai még mindig csengtek fülembe. Látni véltem valakit, de ez csak álom lehetett. Felébredtem nem láttam senkit. Kit is láttam én álmomba P Most jut csak eszembe az egész korcsolya bált, és a bálkirálynőt. Frici. Az hirtik . . . Ahírlik, hog-y legközelebb Pápán erkölcsnemesitő egyletet fognak alakítani. Az hírlik, hogy e héten a síkos járdákon csak két ember ficzamitotta ki a lábát. Az hírlik, hogy Munkácsy legközelebb városunkba érkezik a czélból, hogy a legújabb festendő képéhez, „Jeruzsálem pusztulásához" modellül az apácza zárdához vezető utczát megtekintse. Az hírlik, hogy tegnap a szabadelvű klubban Láng Lajos tüsszentett, « erre Steinberger táviratilag fejezte ki a hagyományos „kedves egészségére Méltóságos Uram" kívánságát. Az hirlik, hogy „János" napján egy részeg ember sem volt városunkban. Az hirlik, hogy mult héten a vasúthoz vezetí5 gyalog járdán csak ugró lépésben lehetett az indóházhoz kijutni. Az hirlik, hogy a viz ós csatornázás kérdése — befagyott,