Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-01-29 / 5. szám

gyűlés 100 forint rendkívüli segélyt sza­vaz meg a szegények részére, tekintet­tel azon körülményre, hogy ez évben a hirtelen beállott téli időszak nagy nyo­mort és szükséget idézett elő a szegé­nyebb sorsuak között. A midőn még az elnök ugy a tit­kárnak, mint a megjelent egyleti tagok­nak ujolag köszönetét fejezi ki az egy­let iránt tanúsított érdeklődésért, a köz­gyűlést feloszlatta. A közgyűlés az elnököt zajosan megéljenezve, oszlott szét. Városi közgyűlés. A városnak rég nem volt oly ér­dekes közgyűlése mint a tegnapi. A pá­pai ref. főiskola segélyezése s ev­vel kapcsolatosan városunk jövője volt napirenden. Dicsörőleg kell nyilatkoznunk, vá­rosi képviselőtestületünk eljárása felett, kik felfogva az ügy rendkívüli fontossá­gát, háttérbe szorították a már kérdője­lekben mutatkózó ellenvéleményeket, im­pozáns többséggel szavazták meg a várostól kórt 30000 frtnyi ^segélyt. Örömmel ragadjuk meg ez alkalmat városunk képviselőtestületet üdvözölni, hozzá fűzve még azon óhajtásunkat, hogy városunk jóllétét ós felvirágoztatását to* vábbra is szivükön hordozzák. Ezek után áttérünk a közgyűlés részleteire : Elnöklő polgármester örömmel üd­vözli az impozáns számban megjelent képviselőket és a gyülóst megnyitottnak mondja. Napirend előtt Süli József indit­ványnyal járul a közgyűléshez a ezól­ból, hogy Yaszáry Kolos Pápa város dísz­polgárát az alkalommal, hogy bibornokká lett kinevezve, a közgyűlés táviratilag üdvözölje. A közgyűlés az indítványt lel ­kes^éljenzóssel fogadta. A távirat következőkép hangzik : Vaszary Kolos hercegprí­más 0 Eminentiájának Bécs. Pazmaneum. Bíborral való feléke sítése alkalmából hódolatteljes tisztelettel üdvözli díszpol­gárát, Pápa városának mai napon egybe­gyűlt képviselő test ülete. A napirend első pontja Zimmer­m ann János urnák a városi rajziskola 1893 évi költségei fedezésére vonatkozó 600 forint küldeménye. A közgyűlés köszönettel veszi az adományt ós jegyzőkönyvi köszönetet sza­vaz az adakozónak. 2. A m. kir. belügyminiszter ur rendelete az árvaszék szer­vezeti és pénztár kezelési sza­bályzata tárgyában jelentés. Az állandó választmány jelentéséből kitűnik, hogy a belügyminiszter által módosítás végett visszaküldött szabályza­a városi tanács Martonfalvay tanácsos Szente ügyész uraknak kiadta, s ezen módosított szabályzatnnk ujolagi felter­jesztését javasolja. A közgyűlés az áll. választmány ja­vaslatát elfogadja. 3, 4 firoai gyámpénztár pénz készletének elhelyezése tárgyábani intézkedés. Az állandó válssztmánv véleményezi, hogy a gyámpénztár készlet a pápai ta­karékpénztárba helyeztessék el. Horváth Lajos felszólalása után a polgármester a törvény értelmében a névszerinti szavazást rendeli el. A névszerinti szavazás megejtetvén a polgármester konstatálja hogy egy­hangúlag a pápai tkpéuztárbani elhe­lyezés fogadtatott el. A megejtett szavazás után Dr. Fenyvessy Ferencz utal azon ano­máliára, mely a névszerinti szavazásoknál eddigelé napirenden volt. Felhívja a polgármestert ennek megszüntetésére ós egyúttal a jegyzői kar utasítására, hogy jövőben a szavazás sorrendes névsor sze­rint történjék meg. (Nem ártana, ha több izben jelenne meg a közgjülés ken, legalább egy kis parlamentarisniust kapnánk.) 4. A városi árvaszék 1892 évi ügyforgalmi kimutatása. Az állandó választmány dicsórőleg emlékszik meg az árvaszók tevékeny­ségéről. Horváth Lajos beszedőben kö­szönetet kiván szavazni az árvaszéknek tevékenységéért, de főkép annak elő­adójának .Martonfalvay tanácsosrak ki fáradhatlan tevékenységgel ós önfeláldo­zással felel meg hivatásának. A közönség Horváth képviselő be­szódót zajos éljenekkel kísérte. Martonfalvay neai tartja mél­tónak ezen működését elismerésre, mivel az ügyforgalom oly kevés számot mutat fel, mely nem nagy tevékenységet involvál. Köszönettel veszi az elismerést ugyan, de kijelenti hogy eddiggelé megmaradásához semmi nóinü nyilatkozatot nem tett. (Mi­kor fogja tenni?) 5. A pápai ref, főiskola se­gélyezése. Az állandó választmány javaslata fel­olvastatik, melyből kitűnik, hogy két indítvány adatott be és pedig : Sült József 20000 frt, Barthalos István 30000 frt megszavazása iránt. Sült József azonban indítványát időközben módosította akkép, hogy 20000 frt helyett 30000 irt segély megszavazását kéri. Ennsk alapján Barthalos iuditványa tárgytalanná válváu, indítványát visszavonta. Az áll. választmány tekintve a kulturális célt, er­kölcsi kötelességének tartja javaslatba hozni, hogy a közgyűlés 30000 frt se­gélyt szavazza meg. Sült József legnagyobb örömmel veszi tudo.násul az áll. választmány ha­tározatát. Beszédében kifejti, hogy indít­ványa beadásakor nem volt eléggé tájé­kozva az anyagi segély szükségletéről s így indítványát ez irányban kellett módo­sítani. Biztosítja a képv. testületet, hogy minden képviselő csak erkölcsi köteles­ségét teljesiti akkor, midőn ezen segélyt megszavazza. Hivatkozik a főiskola mult' jára s kikerült nagy férfiaira, hiszi és rpiuéli, hogy a képviselő testület egyhan­gúlag fogja megszavazni a segélyt. Meg van győződve, hogy ezen se­gélylyel a főiskola részünkre biztosítva van. Adjuk az illetőknek, — kik hivatva lösznek érdekeinket az dgyházgy ülésen képviselni — oly fegyvert közökbe, hogy biz­tos öntudattal léphessenek fel, Ő győzelmet arathassanak. Mi tegyük meg kötelességünket. Sült képviselő tárgyilagos ós eloquens beszédét a közgyűlés frenetikusán megél­jenezte. Martonfalvay kulturális ós ae­tikai szempontból osztja Sült indítványát, de mint városi hivatalnok tuJmagasnak tartja a segélyt. A várost nem szabad annyira megterhelni. Indítványozza, hogy 20000 frt segély szavazíassók meg. Bognár Gábor felszólalása után, ki az állandó választmány határozatát fogadja „el szót emel: Dr. Koritschoner Lipót azon idealistikus felfogást mellyel Martonfal­vay tanácsos a segélyt tul magasnak tartja, nem osztja. Hivatkozik más váró- _ sokra, a hol egy ily intézmény létesíté­sénél nem 30 hanem 125 erer frt se­gély is meg fett szavazva. Nem tartja a város háztartását oly megterheltnek, hogy ezen segély meg ne szavaztassák, akkor mi­dőn a város létkérdésé van evvel kapcso­latba hozva. Bestédében felhozza, hogy utóbbi időben felekezeti kórdóssé tették az ügyet. Felhoz konkrét esetet is, de bővebben nem taglalja ezt, hanem csak a czólnak üdvös ós produktív hasznát tartva szem előtt az áll vál« javaslatát elfogadja. Dr. Fenyvessy Ferencz, ki­jelenti, hogy elfogultsága daczára—sze­mélyesen akart jelen lenni a közgyűlésen midőn Pápa város a ref. főiskola kérdésé­ben döntő határozatot hoz. Véleménye és meggyőződése szerint ezen ügy a város­nak nemcsak létkérdése hanem szellemi és erkölcsi reputátiójának kér­dése. Kuituraiis botlásnak tartaná, ha a városi képviselő testület nem tenne meg mindeu lehetőt, hogy a főiskola vá­rosunknak megtartassák. Elfogadja az áll. vál. javaslatát azon kikötéssel, hogy az építkezés nyilt helyen történjék. A névszerinli szavazás meg ejtetvén a polgármester jelenti, hogy beadatott 113 szavazat. Igennel szavazott 112. Nemmel 1 képviselő. Konstatálja h^gy a .ref. főiskola részére a közgyűlés 30000 forintnyi se­gélyt megszavazott. Több tárgy napirenden nem lévón a gyűlést befejezettnek nyilvánítja. Ügyvédeinkhez. Az ügyvédi kamarák é3 azok közt a győri, megkezdték a tárgyalását annak a reform-javaslatnak, mely helyébe lesz teendő az Ügyvédi kamarákról szóló meg­vénült ós immár lomtárba való törvény­nek. Ifjú korában ez a törvény is élet­erősnek látszó, sok remónynyel fogadott alkotása voit a lörvónyhozásnak és nagy várakozásokat fűztek hozzá megalkotói. De tizennyolez év alatt elaggott. Szüle­tése után nagy hatással volt az ügyvédi kar fejlődósóre, az utóbbi években már inkább akadálya lett annak. A fővárosban, hol a szerencsevadá­sz temószetszsrüwi megszgktak

Next

/
Thumbnails
Contents