Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-01-29 / 5. szám

tott meg attól, a mit magunkénak mondhattunk. De mindettől eltekintve ismétel­ten megszívlelésre ajánljuk azoknak, akik városunk javát, emelkedését óhajt­ják: hogy az Ítélkezésre nem azok a legilletékesebbek, a kik egy bizonyos érdekkörnek egyoldalú kívánalmai ál­tal vannak elfogulva, hanem azok, a kik képesek az ellenkező ér­dekkörök között a mél­tányos kiegyeztetés mó­dozatait megtalálni. A tapasztalatok és elméleti igaz­ságok egész raja szól a mellett, hogy tervünk megvalósitassék, s a mellett: hogy mig ez megtörténik —- ma, hol­nap de minél előbb létessenek meg komoly lépések arra, hogy Pá­pán a z oszt rá k-m agyar bank a győri bankfiók ni á rendelt mellékhelyet ál­lítson fel, hogy mi is részesülhessünk azon előnyökben, a melyekben ez a kis Siófok már részesül: — az olcsó pénzben. Az tzr. nőegylet kosrgy ülése. — 1893. január 22. — A pápai izr. ^nőegylet f. hó 22-én tartotta meg évi nndes közgyűlését a ker. ifjúság önképzőkör helyisegében. Az egylet tagjainak már abban is nyilvánuló érdeklődése, hogy oly szép számmal jelentek meg a közgyűlésen, elég bizonyítéka annak, hogy a nőegy­let tagjai hivatásuk tudatában vannak s intentiojuknak megfelelve a jótékonyaiig és humanizmus terén minden lehetőt meg­tesznek, hogy szegónv sorsú ember tár­saikon segítsenek. Örömmel teszünk je­lentést ez egylet működéséről már any­nyival is inkább mivel az évi forgalomból látjuk kitüntetve, hogy az egylet évről évre ugy vagyon mint tagok számában gyarapodik. Hivatásának teljes tudati­ban van és nem a vagyon szapo­rítását — mint ezt legtöbb ily egyletn 1 tapasztaljuk — hanem a se­gélyezést tűzték ki czélul. Dicsérettel kell megemlékeznünk az egylet fáradhatlan ós buzgó elnökéről Dr. LÖvy Lászlonéról, kinek első sorban köszönheti az egylet virágzását és gya­rapodását. Az egyleti ügyek tapintatos vezetése és előzékeny modora által az egyleti tagok közbizalmát és közszeretét bírja s ez adja meg az egyletnek azon elismert tekintélyt, mely ugy a város mint annak vidéke részóról egyaránt ré­szesül. Kötelességünknek tartjuk még meg­emlékezni az egylet derék titkárjáról Dr. Hirsch Vilmos u-ról ki fáradhatlan buz­gósággal és önfeláldozó kitartással ve­zeti az egylet administrativ ügyeit. A közgyűlés méltó elismerésben is részesí­tette a derók titkár urat a mennyiben jelentését zajos éljenzéssel kisérte. Nem hagyhatjuk említés nélkül múlt­kori számunkban jelzett népkonyha fel­állítását sem. Hisszük és reméljük, hogy e tekintetben az egylet megragadja az alkalmat s a tettek mezejére lép. Adja az ég. Mielőtt a közgyűlés részletes tudó­sítását adjuk, üdvözöljük a pápai izr. nőegyletet sikeres működési körében. Kí­vánjuk, hogy ezen irányban működjön továbbra is a humanismus ós jótékony­ság terén. E<en irányt követve nemcsak az emberiséget kötelezi örök hálára ha­nem egyleti életünk mintaképe gyanánt fog emHtettni. A közgyűlés lefolyása a következő volt : Dr. Löwij Xászlóné egyleti elnök szívélyes szavakban üdvözli a szép szám­mal megjelent tagokat s az ülést meg­nyitottnak mondja. Felhívja Dr. Hirsch Vilmos titkár urat a mult évi közgyűlés jegyzőkön]vének felolvasására. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nem tétetett, az elnök Klein Jónásné, Fóliák Jahabné és Rosenthal Francziska egyleti tagokat felkéri a jegyzőkönyv hitelesítésére. Következett a titkári jelentés. A titkári jelentésből kitűnik, miszerint az egylet mult évi bevétele 540 frt 68 kr; Kiadása 460 frt,, Pénzmaradványa 80 frt 05 kr. Vagyon mérlege szerint az egylet vagyona takarékpénztári könyvekben, sors­jegyekben és készpénzben 2712 frt 62krt tesz ki. Az egyletnek 335 rendes tagja van. Az egylet nagyobb segélyeket osz­tott ki, s hivatásainak minden tekintetben eleget tett. Dicsérőleg emlékezik meg az egylet elnökéről és annak választmányá­ról. A titkári jelentést a közgyűlés éljen­zéssel fogugta, es a titkárnak működésé­ért az elnök indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavaz meg. A vagyon mérleg megvizsgálására számvizsgáló bizottsági tagokul, Marton Ignáezné, Hoffmann Leopoldné és Neu­mann Jahabné jelöltettek ki. Felolvastatik Dr. Koritschoner Li­pótné egyleti pénztáros lemondó levele. Indokolva lemondását avval, hogy hos/,­szau tartó betegsége gátolja az egyleti pénztárt kezelni. A közgyűlés ezen lemondást csak ideiglenesen fogadta el s addig mig a pénztáros elíoglalhaíja ez állását, ideig­lenes pénztárodnak az elnök ajánlatára egyhangulag özv. Gold Scimuelné lett megválasztva. Ezen határozatról Dr. lvo rítschoner Lipóínó ki Veszprémben időzik levóiileg lett értesítve. Következett az évenként 4 választ­mányi tag kisorsolása f lytán üresedésbe jött vál. tagok megválasztása. Minthogy azonban özv. Grold Sámuelné helvettes « pénztáros megválasztatása által meg egy vál. tag megválasztása vált szükségessé, tehát az elnök 5 választmányi tag meg­választására a szavazást elrendelte.­Szavazatszedő bizottsági tagokul felkéri özv. Sehlesinger Mór né elnöklete mellett Báron Jahabné és Dr. Hirsch Vilniosné egyleti tagokat. A szavazás nagy érdeklődés mellett folyt le. Beadatott 82 szavazat. Megvá­lasztottak a választmányba : Nobel Ár­minné, Steinberger Lipótné, Rosenthal F.ancziska, Dr. Kövi Józsefné és Deutsch Hermáimé. Végül az elnök ajánlatára a köz­vin névre hallgatott és a bécsi MWinU'röjan­tel ós Sommerrock" nevü czégnek jáger nad­rágban utazó ügynöke volt, szemtelen mo­solya és ferde-sarkú czipőivel általános feltü­nést keltett, sőt mikor aá elnök Karfuakel Szidónia kisasszony ós mamájának bemutatta ós az ismeretien az ekő négyest kérte ós megüapta Rozgonyí Izidort , aki Szidouia iránt meleg érzelmekkel viseltetett, a csendes guta simogatta. Az ismeretlen ügyet sem vetve Izidornak baljóslata pillán tisaua ós két­értelmű köhögéseire tovább társalgott S'ddi­vei és 10 perez alatt, ami nálunk nem utolsó szokás, oly mély társalgásba ereszkedjek, hogy Izidor ugy érezte mafííU, mintha a há­tán kánguruk tartottak volna próba ugrá­sokat. Meg nem állhatta, hogy ne közeledjék egéezen. De ki írhatja le szivrágásait, mikor Szidi köszöntését is alig viszonozta,, a ma­mája pedig oly érdeklődéssel nézett a szem­közt levő ablakra, mintha a legsötéttebb Af­rikának belseje tárulna fel szemei előtt. Izidor érezte, hogy kivágták alóla a fát pláne, mikor beszélgetésüket volt szeren­cséje élvezni. Szidin volt a sor. „Látja" — szólt Szidi — „én mindjárt tudtam, hogy ön nem lesz érdektelen előttem. .Mikor a Kossuth utczábau mellettem elrohant éreztem, hogy van önben romantika — De ugy véltem hallani, mintha kegyed azt mor­mogta volna „vesszen a világ." Miért, tán psalódás érte „? íu akartam valakit megcsalni de az illető nagyobb gazember lévén náfam, nmn engedte magát." „Milyen jó izüen tudja előadni. Ah, én igy szeretem önt hallani." De erre már nem volt idő, mert a czigány ráhúzott és öt perez alatt hangzott mar a * kitöröm a hajamat." A leleplezett ismeretlen szilaj tflzzeí járta Szidivel, mig Izidor egy melaukholikus bóka csendes resig­n a t i ó j á v a l sóhajtozott. Voit a Szidi nyakán ep?/ kis arany sziv, melyben az Ő bájos f^uje \oit megörökítve. Szidi, a vigéez fimledező kifejezéseinek hatása alatt kis arc/.képét kivelte és Ervinnek aján­dékozá, hí udvarlásának gyors hatása astal meg vadulva ugy ugrott teljes erővel, a mel­lette tánezoló bolt-segéd lábára, b^gy ez fáj­dalmában oly keserű pofát vágott, hogy e miatt tánezosnoje rögvest leköszönt. A bolt­seg« fd miután fájdalmát lenyelte kiballngott sánta lábbal a sörházba ós ott egy poh^r sör mellett a kaszirnővd kokettirozott. Ezalatt a tánezteremben Barna Ervin Szidit nagy mondásaival, az anyját pedig egy pohár Icmonádéval annyira behálózta, hogy Izidor már csak arról gondolkozott, vájjon agyonlője-e magát, vagy pedig lelakassza-e magát — egy másik lányra. De mikor már annyira voltak a vigécz, Szidi ós mamája: hogy a tánezteremben már a kézfogóról beszéltek és a lányok irigyked­tek, a mamák szisz-egtek, a legények moso­lyogtak ós Izidor könvveket hullatott akkor jött aj Deus ex masina ! A sürgöny hordó lépett a tánezterembe és éppen akkor nyújtotta át a sürgönyt Barna Ervinnek, mikor a Szidire 03 mamájára olyan mosolyt dobott, mintha sikeiült volna nekik egy vaggon Jáger ruhát eladnia. De mosolygása csak pillanatnyi volt, mert a sürgönyben ez állott : „Irháját azonnal hordja el Pápáról. Ér­tesülés szerint „Finkensteiu ós Blaukatz" concurrensünk Szombathelyen grassál. Költ­séget nem kímélve azonnal szaladjon a va­súthoz." Wintermantel & Sommerrock. Barna Ervin ugy ugrott fel mint a nyil, kalapiát fejébe csapta ós ugy elrohant, mint egy őrült piócza. Lsídor látta ezt a sarokból. Érezte hogy most a helyzet ura, mert Szidi ós mamája ugy ültek a székeiken, mint a szamár — a lugasban, Ütött hát a bosszú állás órája, annyival iá iukáb'i, inert Szidi kezdett petrezselymet árulni. De hát egy szerelmes olyan könnyen megbocsát. Egy darabig csak tartotta magát, de egyszerre csak odaugrott az újra óledni kezdő Szidi és mamájához és midin Szidit tánezba vitte csak annyit mondott a múltra c?óloá\'H: „Jegyezze meg S-idi nagysám többet 4r egy jelen IGVO kutya, mint egy távollevő oroszlán," Hurrá I

Next

/
Thumbnails
Contents