Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-09-24 / 39. szám

nács jelentése, mely szerint javasolja, hogy az újonnan építendő főiskola oly kiterje­désben épitessék, bogy a teologia is ebben az épületben helyeztessék el. A mostani kollégium épületben pedig a felsőbb leány­iskola helyeztessék el. Bőthy László pénzügyi (?) szempont­ból az emelendő épületet csakis a főiskola céljaira építendőnek véli, míg Körmendy Sándor az igazgató tanács véleményét pár­tolja. Darányi kijelenti, miszerint akkor, midőn a ,, Fehér ló" megvétele iránt lépé­sek tétettek csakis a főiskoláról volt szó. Ugy pénzügyi mint paedagogiai szempont­ból nem helyesli az együttes építkezést. Véleménye szerint a különböző fegyelem alatt álló tanulók, de sőt a tanárok iránti tekiutetből is nem tartja ezt helyesnek és kivihetőnek. A felsőbb leányiskola felállí­tását jónak látja, de ily körülmények kö­zött jobbnak véli, ha a teologia a felállí­tandó tanitóképezdével egy épületben he­lyeztetnek el. Már magában véve a főis­kola építése is nagy anyagi áldozatokat kí­ván s igy a további építkezéseket financi­ális szempontból sem ajánlja. Indítványoz­za, hogy az emelendő épület kizárólag a gymnázium céljaira használtassák. Tisza Kálmán azt hiszi, hogy anya­gi áldozatok nélkül nem lehet ezen együt­tes építkezést teljesíteni. Szép épületet akar ugyan, de monumentális épületre nincs pénze az egyházkerületnek. Ha majd ele­gendő anyagi erővel rendelkezik, ugy ő lesz az első, ki ezt proponálni fogja. Pár­tolja Darányi indítványát. Barthalos hosszas beszédben kimu­tatja Darányi téves felfogását és kimutat­ja, hogy ezen együttes építkezés semmine­mű anyagi áldozatokkal nem jár. A régi épület bérbeadása, esetleg eladása fedezné a különbözetet. Meggyőződése, hogy ezen kérdés nem financiális, hanem a Ko­márom székhely kérdéséből kifolyó ellen­szenv szempontjára vezethető vissza. Tisza Kálmán Barthalos ezen szán­dékos gyanúsításból inaugurált eljárását nem helyesli s figyelmezteti a jelenlevőket, hogy ily eljárás mellett a tanácskozás le­li etetleu. Még felszólalt Begedy, Válly eontra, Stettner és Antal Gábor pro. Bár utóbbi látva az ellenérvelök többségét csatlakozik Darányi javaslatához. Tisza elnök végre határozatképpen kimondja, miszerint az újonnan emelendő épület kizárólag a főgymnazium részére for­dítandó. , Megbizatik továbbá a főiskola igaz­gató tanácsa, hogy pályázatot hirdessen e célból s a pályázatok határidejét f. é. de­cember 15-ére tűzze ki. A tanács által el­fogadott terv pedig íelülvizsgálatra az orsz. mérnök és építész egyletnek küldessék be. (Helyeslés.) Felolvastatott a főiskola igazgatótaná­csának jelentése a felsőbb leányiskolára nézve. Jelentésében tudatja, hogy a loson­czi, komáromi és pápai egyházkerületek fel­szólittattak tervezet beadásra, de csak a pápai egyházkerület jelentkezett s igy a tanács a felső leányiskola székhelyeül Pá­pát jelölte ki. Konkoly Th. Béla Komárom érdé- ; kében emel szót. Hosszú beszédben indo- j kolja ezt, s midőn testvérjobbot nyújt Pápa városának indítványozza, hogy az egyház­kerület kebeléből egy bizottság küldessék, mely a komáromi egyházzal szerződésbe lépne egy internátus felállítása végett. Rácz Gyula nem az internatusban, hanem magában a nőneveldében látja ez intézményt megtestesülve. Beszédjében hang­súlyozza, hogy a leányok református szellemben neveltessenek. Bőthy pártolja Konkoly iuditványát. Szilágyi miután a jelenlegi kollé­gium helyére a teologia és képezde lesz elhelyezve a leányiskola felállítását jobb időkre kívánja halasztani. Addig is a vá­rosok önerejükből kulturális szempontból állítsanak fel ily felsőbb leányiskolát inter­nátus nélkül. Antal Gábor véleménye szerint az igazgató tanács szólítsa fel újra a városo­kat ez iránt s ebbeli véleményét a jövő gyűlésre terjesszék be, szóval a határozat megújítását javasolja. Tisza elnök ezután határozatikig ki­mondja, hogy a főiskola igazgatótanácsa utasitassék, ujolag felhívást intézni az egyes városokhoz, hogy tegyen jelentést a jövő közgyűlésen és csináljon tervet hol lehetne legcélszerűbben és legolcsóbban egy felsőbb leányiskolát internatussal egybekötve létesí­teni. Felolvastatott végre a pápai és csur­gói gymnasiumi tanároknak az országos nyugdíjintézetbe való belépése iránti javas­lat. Hosszas vita után, melyben K o 11 k ol y Th. Béla, Szilágyi, Antal és Bege­d y, vettek részt. Tisza Kálmán indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az országos nyugdíjintézetbe való belépés elfogadtatik, a főiskola igazgató tanács pedig felhivatik, miszerint a jövő közgyűlésre véleményt ad­jon, mely alapból volna legcélszerűbb ezen nyugdijakat fedezni. A közgyűlést tekintettel az idő előre­haladottságára délután 2 órakor az elnök feloszlatta. Második nap. A közgyűlésen Tisza Kálmán és Pap Gábor elnököltek. Napirend előtt Tisza Kálmán indítvá­nyozza, hogy Esterházy Móric gróf szemé­lyéhez a fehér ló telek jutányos áron való átengedése miatt az egyházkerület nevében jegyzőkönyvi köszönet küldessék át. (He­lyeslés.) Cike főiskolai gondnok László József kocsi-i plébános levelét mutatja be, mely szerint a felsőbb leányiskola részére tett 10.000 forintos alapítványt Komárom szék­helyéhez köti. Barthalos felemlíti, hogy az évi püspöki jelentésből a főiskola körül egye­sek által kifejtett ügybuzgalom felemlítése kimaradt, kéri annak jövő évi jelentésében való felvételét. Következett a napirend. Az indítvá­nyok felolvasása előtt a tanító képezde kérdése tárgyaltatott. Szekeres egy tanítóképezde felállí­tását életkérdésnek tartja, de ezt csak ál­lami segéllyel véli kivihetőnek. Tisza Kálmán egyéni véleményt ter­jeszt elé. A képezde felállítását mulhatat­j lanul szükségesnek tartja és reméli, hogy : ezt rövid idő alatt létesíthetik is. Pozitív tudomása van arról, hogy a csurgói taní­tóképezde legközelebb át lesz helyezve más helyre, indítványozza, hogy bizassék meg az egyházkerület elnöksége, szerezzen tudo­mást valljon áthelyezés vagy újonnan fel­állítás által lehetséges a tanító képezde lé­tesítése. (Helyeslés.) Ez után az összes beérkezett indítvá­nyok tárgy altattak, ez után a közgyűlés 4 órakor berekesztetett. Harmadik nap. Tisza Kálmán és Pap Gábor elnöklete alatt folytatták a tárgyalásokat. Az egyes bizottságok működéséről be­érkezett jelentések felolvastattak és hitele­sítettek az elnökök által. A püspöki jelentésből kitűnik, hogy Jókai Mór koszorús költőnk jubileumán az egyházkerület küldöttségileg képviselteti ma­gát s egyszersmind Jókai Mór összes mü­vei beszereztetnek a főiskolai könyvtár javára. Negyedik nap. Még negyednapra is került a tárgy­sorozatból. Az egyes egyházmegyék jelen­tései olvastattak fel s az ez irányban szük­ségelt intézkedések tétettek meg. Négy napi nehéz munka után az egy­házkerületi közgyűlés feloszlott. Színészet Pápán. Közönségünk ugy látszik kezd bele­melegedni a színházlátogatásba. Ha nem is emlékezhetünk meg zsúfolt házakról, de tekintve a körülményeket igen szép számú közönség látogatja az előadásokat. Nap-nap után jobban és jobban meg­győződést szerez közönségünk, hogy a tár­sulat megérdemli azon pártolást ós elisme­rést, melyben őt részesiti, s meg vagyunk győződve, hogy azon nagy része közönsé­günknek, • mely eddig nem látogatta a szín­házat, szinte részt fog venni az élvezetet nyújtó előadásokban. A közönség megteszi már kötelességét a színigazgatóval szemben, most már a di­rektoron van a sor az ígéret beváltására. Szeptember 20-ika már elmúlt, mikor ke­rül a sor az operette előadásokra? Nem szemrehányáskép mondjuk ezt az igazgatónak, de saját érdekében. Mert legyen meggyőződve, hogy nagy része kö­zönségünknek csak erre vár. Mi tökéletesen meg vagyunk elégedve az eddig látott előadásokkal, meggyőződést is szereztünk, hogy a társulat szakavatott vezetésben részesül, játékát rendszeresség, a tagokat szereptudás és alaposság jel­lemzi, mindazonáltal közönségünk iránti te­kintetből elvárjuk, hogy az igazgató igére­tét be fogja váltani, s már legközelebb operette műsorát is be fogja mutatni. Az elmúlt hétről következőkben szá­molunk be: Szombaton „A képzelt beteg" Mo­liére kitűnő vígjátéka ment szép számú kö­zönség előtt. Bokody Argan alakját művészi­esen kidolgozta s a közönséget több izben elismerésre késztette. Berzsenyi Margit (An­gelika) igen kedves jelenséget mutatott be. Bokodyné ugylátszik nem csak hősnő szere­pekben, hanem virgonc szobacicusokat is ki­emel művészi talentumával. Dicséretet érde­mel még Kis és Keresztes Amália. Vasárnap Szigligethy Ede népszinmüve A „cigány" adatott elő. Bokody a címsze­repben határozott sikert aratott. Bokodyné

Next

/
Thumbnails
Contents