Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-09-24 / 39. szám

őrült jelenetében nagy hatást ért el. Pénzes tetszés közt énekelt, játékában azonban félszegséget árult el. Kövessy Rózsa kedvtelenül játszott. A drámai szerepkör nem neki valő. Kis igen jól alakította Peti szerepét. Az előadás igen kerekdeden folyt le és a közönség több ízben kihívás és tapssal jutalmazta a szereplőket. Hétfőn zónaelőadáskép „A két árva" került színre. Bokodyné és Berzsenyi a két árvát meglepő tragikummal játsztik. Jó alak volt Szalkay (Piére) szerepében. Bánfalviné a koldusnőt híven jellemezte. Vágó kis sze repében kivált. Említést érdemelnek még Kis, Bánfalvi és Keresztes Amália. Kedden „A három pár cipő" énekes bohózatot játszották. Szalkay és Kövessy Rózsa a cipész párt kedélyes hangulatban játszták. Kövessy dalaival aratott tapsokat. A többi szereplők is jóizii élénkséggel mulattatták a szép számmal egybegyűlt közönséget. Szerdán a dunántuli ev. ref. egyházkerületi közgyűlés tiszteletére „A nagyapó" Szigligeti e kitűnő népszínműve telt ház előtt adatott elő. Az előadásra Tisza Kálmán, P a p Gábor püspök, s Darányi Ignác országos képviselő társaságában megjelent s az első felvonás végével távozott. Bokody az öreg Peterdit bravour alakításban mutatta be. Emlékeztet az öreg Szigeti Józsefre. Szalkay a mendikánst kitűnő jó kedvvel karikaturázta. Nem lehetne mindig jó kedve? Kövessy a nagyzoló szobaleányt az első felvonásban kedvvel, a két utolsót kedvtelenül játszta. Pénzes jól énekelt, de hideg Gyula volt. Folytonos derültség és taps jellemezte az estélyt. Csütörtökön Rozen Gyula kitűnő vígjátéka „N a g y z á s hóbortjai" került színre. Ezt megelőzőleg Salzer Aladár „Enyelgés" cimü dialógját adták. Nem tudjuk váljon az igazgató készakarva vagy csak puszta véletlenségből hozta ezen premiert a „Nagyzás hóbortjai" cimü vígjátékkal bemutatóra, de bármikép történt azonban ez, köszönettel tartozunk az igazgatónak, mivel e ténykedésével felmentett bennünket kényes helyzetünkből, hogy az előadott dialogot megbíráljuk. Berzsenyi és Kovács nehezen tudták az erőszakolt nyelvezettel irt szerepeket érvényre juttatni. A közönség hidegségét a szerző lámpák előtt köszönte meg. Az ezt követő vígjátékban Berzsenyi Margit (Konrád) kitűnő alakítást mutatott be. Lényének minden kedvessége, a szerepben megnyilatkozó naivitásnak minden alkata, igazi siker mellett állította elénk a jeles színésznőt. Több ízben kitüntető tapssal hivták a lámpák elé. Bokody a bankár szerepében a mimika mesterét mutatta be és folyton derültségben tartotta a közönséget. Kovács a tanár szerepét elég hűen adta. Jeney Györgyike (Berta) igen ügyesen játszott. Bokodyné és Pénzesné kisebb szerepeiknek mint rendesen megfeleltek. Említést érdemel még Kis és Vágó. A közönség mely a nézőtért egészen megtöltötte, nem fogyott ki a nevetésből, jóllehet 11 óráig tartott az előadás. Pénteken „A csikós" eredeti népszínművet láttuk igen vontatott előadással. A szereplők egyesek kivételével kedvtelenül játszottak s ezáltal az előadást unalmassá tették. Bokody (Márton) mint rendesen megfefelelt szerepének. Pénzes (Bandi) érces hangjával előadott dalaival remekelt. Kövessy Rózsától (Rózsi) többet vártunk. Bánfalvi az öreg Bálint gazdát kitűnő alakításban mutatta be. A három komaasszony (Berzsenyi, Jeney és Bánfalviné) tréfás jelenete mentette meg a közönséget az elalvástól. Felhívjuk az igazgató figyelmét egyes szereplőknél már több ízben tapasztalt kedvtelen hangulatra. Szombaton Schiller remek tragoediája „Ármány és Szerelem" került színre, uelyről jövő számunkban adjuk a referádát. KARCZOLAT. A mult hétről. Miről lehetne érdekesebb thémáról megemlékezni, mint arról hogy Tisza Kálmán 3 napig városunkba időzött. Szerdán délelőtt 9 órára lett kitűzve az egyházkerület közgyűlése, de Tisza Kálmán már kedden érkezett meg a budapesti gyorsvonattal. Ha nem is tudtam volna azt, hogy Tiszát várják, feltűnt volna ez nekem már azon körülménynél fogva is, hogy Dani bácsi fekete díszben parádézott a délutáni órákban a kaszinó előtt. Ily esetben pedig nagy dologra készülhetünk el. Fel és alá járkált sokáig, talán rögtönözött beszédét tanulmányozott. Nem is képzelhető ez máskép, mert a mellette elmenők köszöntését sem vette figyelembe, holott rendes körülmények között ez nem tartozik gyönge oldalaihoz. A vonatnál snájdig modorban mondta el mondókáját s Tisza kezet szorított vele. (Ez a királyi tanácsosság előjele.) De ha a kézszorítás nem volna elég biztosíték erre, ugy a kocsiban folytatott párbeszéd elég garantiát nyújt polgármesterünknek arra, hogy a kitüntetés nem sokáig fog várakoztatni magára. Dohánygyár, aszfalt, villamos világítás eszméje, vízvezeték kilátásba helyezés, mind eme nagyhorderejű témák beszéd tárgyát képezték a vasúti indóháztól a Griff szállodáig. Itt ismét kézszorítás, s a viszontlátás reményében kegyteljesen elbolcsájtatott. Ki merészelne most már kételkedni a kitüntetés elmaradása ellen ? En vagyok az «lső polgármester úr, ki önnek gratulál! Másnap a közgyűlésen elnökölt Tisza Kálmán. Gyorsírók jegyezték megnyitó beszédét s másnap az összes fővárosi lapok Pápa felé irányították látcsövüket. Az egyházpolitikáról nyilatkozott röviden. Várták a folytatását, de nem adott többet alkalmat erre. Eddig Tisza Kálmánt csak mint miniszterelnököt volt szerencsém hallani midőn ellenfeleit egy-egy rövid replikával agyon szokta volt nyomorítani, most azonban, mint gyűlés vezető elnököt láttam és hallottam mint utasítja rendre mindazokat, kik a parlamentarizmus ellen vétettek vagy felhozott érveit kellőkép nem respektálták. Szilágyi igazgatónak is volt alkalma erről meggyőződést szerezni. Azon hiszemben, hogy a város közgyűlésén van, mikor is egy ügyben öt-hatszor szokott replikázni, itt is érvényre akarta juttatni. Felállott ugyan, de Tisza tekintetével találkozva, vissza helyezkedett. (Megboszulja magát Dani bácsin.) Gyűlés után bankettre gyűltek egybe a Griff termében. Az exellentiás urnák igen jó kedve és igen jó étvágya volt. Toasztiroztak nyakra főre az egészségére. Ki tudja nem ül-e még egyszer a minister székbe, s viszszaemlékezik a sok jó kivánatokra. Az ördög nem alszik. A bankettező urak azonban ez egyszer csalatkoztak, mert az exellentiás ur kedvét, nem a bankett hangulata, hanem fiának N.Yáradon szült és országszerte feltűnést keltő beszéde idézte elő. Este a színházban is megjelent, mosolygott, tapsolt és távozott az első felvonás után. A közönség hallva, hogy Tisza Kálmán a színházban van, tömegesen érkezett, de nem sokáig élvezett. Másnap a gyűlésen elárulta, hogy — bár nem ministerelnök már, — Csáky ministernél van még egy kevés befolyása. A csurgói tanitó képezde megszüntetése és annak áthelyezése tárgyában a ministernél érvényesítette befolyását, s kilátásba helyezte, hogy rövid idő alatt a csurgói képezde Pápára lesz áthelyezve. Tisza Kálmán e kijelentésére Barthalos és Antal Gábor egymásra néztek, mosolyogtak s az ülés végéig folytonos derült hangulatban maradtak. Harmadnap igen unalmasan folyt le a gyűlés. Tisza Kálmánon is meglátszott, hogy már türelmetlen. Kék és fehér szemüvegét sokkal sűrűbben váltogatta, mint a két első nap, s ezen jelenség nála a türelmetlenséget bizonyítja. (Igy mondja Mikszáth.) Nem is történt semmi feljegyezni való. A jegyzőkönyveket hitelesítette aláírásával s mint rendesen 1 órakor a gyűlés folytatását más napra halasztotta. Szombaton azonban már nem elnökölt a gyűlésen; mivel a péntek délutáni vonattal visszautazott Budapestre. Szűkebb körben a legnagyobb elismeréssel nyitatkozott Pápán való tartózkodásáról s kilátásba helyezte, hogy ha újra miniszterelnök lesz Pápáról nem fog megfeledkezni. Ezen nyilatkozat után ítélve, nemcsak a polgármester, hanem Barthalos is mindennapi imájába foglalja azon óhaját: Bárcsak nemsokára Tisza Kálmán ülne a ministerelnöki székbe ! Most már a polgármestert és Barthalost nemcsak a város közérdeke, hanem a felsőbb érdek is egymáshoz köti. En kívánom nekik. Sem hasznom, sem károm. Legyenek vele boldogok! FRICI. .Z HIRLIK . , . Az hirlik, hogy a polgármester a mult héten „Tisza láz

u-ban szenvedett. Az hirlik, hogy az egyházkerületi közgyűlésen Szilágyi igazgató egy pár lapos vágást kapott. (Nem Dani bácsi elnökölt.) Az hirlik, hogy Barthalos és Konkoly Thege Béla a szokásos testvércsókot elfelejtették egymásnak adni. Az hirlik, hogy a Jókai kör bizonytalan időre szabadságoltatott. Az hirlik, hogy Bock papa, környezete iránti tekintetből a „Hosszunapot" kiböjtölte. Az hirlik, hogy Steiner dr. (alias Kövi dr.) beiratkozott Kemény bácsihoz „illem" kurzusra. Az hirlik, hogy a Fenyvessy villa kapusi állás jogosultságára, a kir. kúria e héten fog döntő határozatot hozni. Az hirlik, hogy Pápán az asszonyok „messzelátók," mig ellenben a leányok „rövidlátók." Az hirlik, hogy az „Enyelgés" előadása után nem csak a közönség, de a szereplők sem kivántak többet „enyeleg"-ni. Az hirlik, hogy a dohánygyár közelében a kincstár egy fiók lelencházat szándékszik felépíttetni. Az hirlik, hogy a Bástya-utcai redaktort lefényképeztették a milleniumra.