Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-07-02 / 27. szám

KÖZERDEKÜ FÜGGETLEN HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. Hirdetések és Nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban és GOLDBERG GYULA ur papirkereskedésében. V Előfizetési felliivás a Pápai Közlöny közérdekű független hetilapra. u Julius elsején uj előfizetést nyitunk függeten hetilapunkra, melyre a lap t. barátainak támogatását kérjük. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk. hogy mikor a n. é. közönség szives pártfogását és támogatását kérjük, nyugodt lélekkel és tiszta öntudattal hivatkozhatunk lapunk eddigi múltjára, mely idő alatt annak irányát, szellemét mindig a tisztesség, a becsületes, jóakaró törekvés szabta meg. A mostani szerkesztőség, — mely majdnem egy éve áll a lap élén — tőle telhetőleg igyekezett emelni annak irodalmi szinvonalát. Mi használjuk a megrovás hangját ott, a hol erre szükség van, véleményünket meggyőződésünket, — mely csupán a közvélemény hű visszhangja — megmondjuk nyiltan, leplezetlenül. Mi kizárólag a n. é. közönség érdekeiért harcolunk, melynek érdekeit teljesen függetlenül képviseljük minden irányban, s melynek érdekeiért folytatott nehéz küzdelmünkben csupán az igazságos ság, tárgyilagosság és tisztesség vezeti tollúnkat. Lehet, hogy egyesek részéről miként eddig, ezentúl is csak közönyt, ridegséget, el zárkózottságot, sőt talán gyűlölséget tapasztalunk, mint ezt minden önzetlen, munkakész és a közjóért lelkesedő zsurnalista lépten nyomon tapasztalni kénytelen, lehet, hogy eljárásunkat túlzottnak aposztrofálják, nem törődünk vele, célunk öntudatos feladatunk kimért s minden akadályok ellenében is igéretünknek minden tekintetben helyt fogunk állani. Egyenesen, tisztán, őszinte stylussal fogjuk ezentúl is megírni a mi véleményünket, nem engedve tért semminemű befolyásnak, hogy megértse azt városunk minden egyes polgára, ki városunk érdekeit szivén hordozza. Törekvésünk, fáradozásunk azonban csak ugy lehet eredményes, ha a t. közönség szives támogatása adja meg hozzá a nyomatékot, — mert nekünk ezen kivül nincs más támaszunk — ép ezért teljes j bizalommal fordulunk az uj évnegyed küszöbén a n. é. közönséghez, hogy bizalmával, jóindulatával és támogatásával továbbra is ajándékozzon meg bennünket. Hazafias üdvözlettel A „PÁPAI KÖZLÖNY" szerkesztősége. A „Pápai Közlöny" előfizetési ára: Egész évre . 6 frt Fél évre . 3 frt Negyed évre . 1 frt 50 kr Különösen felhívjuk a t. vidéki előlizetők figyelmét hátralékainak szives beküldésére. A „PÁPAI KÖZLÖNY" kiadóhivatala. A város gazdálkodása. A városi gazdálkodással körülbelül ugy vagyunk, mint a legtöbb könnyelmű gazda van a háztartásával, gazdaságával. Valahányszor körülnéz a házban, vagyonban, mindig vesz észre fogyatkozásokat, hiányokat, meg azután a haladó korral ujabb és ujabb igények támadnak, melyek mindig nagyobb követelésekkel lépnek föl s szokás mondás, a ki a korral nem halad, az elmarad. TÁ RC Z A. én is.. Kirúgtam én is néha-néha A „hámfából" kegyetlenül: Szép leányt öleltem, ittam, és a Czigány fülembe hegedült. Bár szivemet is emésztette Néha — gyakran — szerelmi bú, Még sem volt a kompániában Mint én, több ily vidám fiu. A pezsgő ifjú véreremben Forrón, lázasan lüktetett; Meghódoltam a szenvedélynek Mit a vágy belé ültetett. A „jónak elrontója" lenni Nem akartam, nem is valék — S nem vizsgáltam az utat: jó-e? Ha egyszer más is oda lép ! Szóval olyan vig fiu voltam, Ki egy kissé könnyelmű is; Egy-egy vidám cimboráért Meg tudtam volna halni is. Nem rajtam mult, hogy alkalom rá Elő nem adhatá magát — Pedig a merre jártam, keltem, Mindenütt akadt „jó barát." Persze, hogy a mulatozásnak Arát meg kellett adni ám! Sokszor busultam — másnap reggel Az átvirasztott éj után . . . - Óh, gondtalan, vig, boldog órák, Ti dicső „katzenjamerek" ! Felsóhajtok emléketekre, Milyen jő, hogy eltüntetek! . . . Rajtam a változandóságnak Örök törvénye teljesült: Szelíd nyárspolgár lettem Ki a múltért nem lelkesül . . . De ha a régi jó fiukból Egy-egy néha előkerül A „kedveért" most is kirúgok A hámfából kegyetlenül! Hiszen az én boldogságom Ott van a te kis kezedben Derült egem, fényes napom Ragyogó szép két szemedben, A világ csak azért beszél, Irigyli a boldogságot Mellyel minket a teremtő Jó kedvében igy megáldott. Hadd beszéljen hát a világ Meg se hallom, fel se veszem Csak te szeress forrón, híven Én egyetlen, kis kedvesem. —s. Olgához! Beszélhet bármit a világ, Meg se hallom, fel se veszem, Ha te szeretsz forrón hiven, Én mindenem, szép kedvesem ! A viszontlátás. — A „Pápai Közlöny"

1 eredeti tárcája — A mint a bálterembe lépett, feltűnt neki egy elegáns, csinos kinézésű nő. Bemutatta magát neki s aztán egy keringőt ellejtett a sima parketten. A mint azonban észrevette, hogy a nő szivesebben társalog, mint táncol, meghúzódtak a terem egyik szögletében, a hol senki, semmi nem zavarhatta őket. Az, hogy a nő a legszívesebben társalog vele, volt az első nagyobbmérvü kötelék, melynek utján haladva, mindketten a szere-