Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-05-07 / 19. szám

jára, erélyesen s a siker tudatában, közel egy óra hosszat tartott nagy szabású beszédben védte a kormány egyházpolitikáját. Fodor, Rédey és Devics biz. tagok érveit sorba cafolgatta. Beszéde zajos hatást vont maga után. Kristinkovich Ede ügyvéd a zsidók recepciója ellen emelt szót. Erre nincs, szükség, mivel a zsidók már úgyis recipálva vannak. A midőn még Rédey kanonok és Fenyvessy orsz. képviselő között eltérő dogmai kérdésben rövid replikázás történt az alispán a vitát befejezettnek nyilvánította. Ezután elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredménye : Beadatott öszszesen 223 szavazat. Ebből a kormány egyházpolitikáját helyeslő állandó választmányi javaslatot elfogadta 163. ellene szavazott 60 s igy 103 szótöbbséggel a közgyűlés a kormány egyházpolitikáját elfogadta. Az eredményt a közgyűlés zajos éljenzéssel fogadta. Az alispán tekintve az idő előrehaladottságát az ülést befejezettnek nyilvánította. A tárgysorozat többi pontjaira a folytatólagos közgyűlés határidejét tűzte ki. Igy ért véget ezen fontos közgyűlés, melyről az állíttatik, hogy mostanában alig volt nálánál nagyobb érdeklődést keltő közgyűlés a megyében. Az italmérők érdekében. Több alkalommal halottunk panaszokat, melyeket az italmérők támasztottak az iránt, hogy a pénzügyi hatóságok az italmérési jog kiadásánál az italmérőkkel szemben tanúsítottak. Ezen sérelmes eljárással szemben a pénzügyminister most általános intézkedést tett egy rendeletével. Az italmérési jog megadása alkalmával több esetben megtörtént, hogy nem tartották tiszteletben a már tényleg bírt joggal járó elsőbbséget s uj bérlőknek adták bálja, hogy kibékítse, nem is nyúlt az ajtó kilincséhez, ő ugyan fel nem nyitotta volna az ajtót, még ha térdein kéri is, meg ha bűnbánóan veri is homlokát az ajtóhoz. Nem, ez az ajtó nem nyilik meg holnap sem, holnapután sem. JSoha ! Esküszöm — soha ! Ez az irgalmat nem ismerő, fagyos ember méltatlanná lett szerelmemre. Megcsalt egy fiatal, tapasztalatlan leányt. Hiszen nem szeret, talán sohasem is szeretett! Eltéptem a köteléket, mely rablánccá változott. Nem jött. Alszik. Bizonyosan, alszik. De hogy nem hallom lélegzetét! Oly csendes odabenn, akár a sirban. Igazán semmi mozdulat, lélegzet. Hátha benéznék ? Psziché még egy darabig ott áll feszülten figyelve, leselkedve. Aztán fogta a gyertyatartót a kulcsot óvatosan megforgatta; egészen halkan benyitotta az ajtót és lábujhegyen lopózott férje szobájába. Lám, itt alszik a kereveten; le sem vetkőzött. Borzas feje a bőrvánkoson nyugszik Levághatná, mint az a zsidó hősnő; egy csapásra menekülhetne az érzéketlen zsarnoktól! De ez mégis csak nagyon kegyetlen volna. Nini, bizonyára nehéz, kinos álmai vannak. Arca elborul, ajka fájdalmasan összeszoki az italmsrést, anélkül, hogy a régiek bármi tekintetben panaszra adtak volna okot. Méltán panaszkodtak az eljárás miatt azok, akik a maguk hibáján kívül, tisztán a pénzügyigazgatóság tetszése következtében elestek az italmérési jogtól. A legnagyobb elismerés illeti meg tehát a pénzügyminister amaz intézkedése, amelyről a most kiadott rendelete számol be. A pénzügyminiszter határozottan utasítja a pénzügyigazgatóságokat, hogy ezentúl a bérlőket, ha folyamodnak és ellenük kifogás nem tehető, előnyben kell részesíteni minden más folyamodóval szemben. Különösen rendelkezik aziránt, hogy csak olyan bérlőknek adjanak italmérési jogot, akik a népet nem zsarolják és egészséges italt mérnek. Ebből az intézkedésből világosan megtudhatják a bérleteket közvetítő közegek, hogy a központban nagyon jól tudják, hogy ebben a tekintetben az italmérési jog kiadásánál követett eljárás éppen nem kifogástalan. Nagyon erélyes és határozott a rendeletnek az a része is, a mely súlyos hibául rójja fel a nem magyar állampolgároknak kiadott jogot azokban az esetekben, a mikor magyar állampolgárok is jelentkeztek és általános helyeslésre tarthat számot a miniszter ama rendelkezése, a mely szerint ezentúl önmaga fog dönteni minden oly esetben, a mikor nem magyar állampolgár ajánlkozik az italmérés kibérlésére. Az italméréssel foglalkozók - úgymond a rendelet, — méltán megkívánhatják, hogy üzletük gyakorlásában csak akkor s annyiban korlátoztassanak, italmérési üzletük beszüntetésére csak akkor kény szeritessenek, ha s a mennyiben ezt a jövedéki és rendészeti érdekek s a kimérési üzletek számának szabályozása szükségessé teszik. Semmikép sem tartom megengedhetőnek, hogy ezek mellőzésével olyanok nyerjenek engedélyt, akik eddig italméréssel és vendéglői üzlettel nem foglalkoztak, vagy hogy tisztességes vendéglővel bírók mellőzésével olyanok nyerjenek italmérési engerul . . . Talán álmában megbánta tettét. Talán a holnapi nagy munkától tart? A résztvevő Psziché lehajlik, talán, hogy ajkával elkergesse az alvó homlokáról a kínzó álmokat; de akkor a gyertyatartóról forró csepp pottyant a férj kezére. A zsarnok felriadt. Dörzsölé a szemét. — Psziché ! Kiáltja meglepetten Psziché. — Igen, Psziché ! felel az asszony, amint ijedtéből magához tér. — A legszebb Psziché, kit valaha láttam. — Ah ! az imént azt mondtad, hogy a jelmez nem illik hozzám. — Persze a bálra! Ott különben sem játszhatnád végig szerepedet oly mithologiai pontossággal . . . gyertyáddal ... a nyugvó hely mellett, melyen ott fekszik . . . — Csak nem akarod mondani, hogy — Amor ? — Oh, tudom, hogy épen nem hasonlítok ehhez az Istenhez, De sejtem, hogy valahol itt feszi ti aranyos ijját . . . * — Eressz! ne gyűrd össze a szárnyakat. Hiszen meg kell őriznem a jelmezt a jövő évre. délyt, akik egyedül italméréssel, főleg pedig pálinkaméréssel foglalkoznak. A pénzügyminiszter e rendeletével sok panasznak fogja elejét venni s a panaszosok egy jelentékeny része kielégítő elintézést is nyert. Színészet Pápán. Még egy hét s Dobó színtársulata elhagyja városunkat, hogy Komáromba próbáljon jobb szerencsét. Kívánjuk neki, hogy több szerencsével járjon ott, mint városunkban. Deficittel távozik ugyan városunkból, de egy tapasztalattal gazdagabb lett. Felváltani ugyan ezen tapasztalatot uem képes, de tekintve a jövőt, reá nézve nagy fontosságú. Meg is vagyunk győződve, hogy zsinórmértékül fogja azt venni, hogy Pápára tavasszal rendezetlen társulattal bejönni nemcsak hogy nem tanácsos, sőt végzetessé is válhat. Határozottan állithatjuk, hogy ha Dobó — a mily rokonszenves fogadtatás előzte meg idejövetelét — szervezett társulattal nyitotta volna meg a tavaszi évadot, ugy szinházunk megnyitása óta alig volt színigazgató, ki ily meleg pártolásban részesült volna, mint Dobó. Állitásunk bebizonyítására meggyőződést is szerezhet magának. A társulat jelenleg már szervezve van s oly erőkkel rendelkezik, hogy bármely vidéki városban a legnagyobb elismeréssel fog találkozni. Közbe-közbe az operette személyzet javítására nagyobb gondot fektetve, a zenekart szervezve, oly ensemblével fog rendelkezhetni, hogy egész nyugodtan nézhet a téli saison elé. Ha ezen restaurált társulattal az őszszel újra bekopogtat hozzánk, legyen róla meggyőződve, hogy a pápai közönség örömmel fogja őt újra üdvözölni és kellő pártolásban is fogja részesíteni. A heti műsorról a következőkben referálunk. A kurtaszoknyások. Szép számú közönség előtt került szinre szombaton. Reklám cimnek elég jó hangzású fővárosi életkép, de tartalmára nézve absurdumnak mondható. A fővárosi életképekben alkalmazott epizód alakok is hiányoznak benne. Egy-két fülbemászó zenerészlet van ugyan benne, de ez még nem elég az üdvösségre. A közönség az első felvonásban Szigethy Lujza és Pártos Etel „csók" áriáját háromszor megismételte, de azontúl unatkozott. Nem kérünk többet a „Kurtaszoknyások "-ból. A szökött katona. Szigligetinek e hatásos népszínművét vasárnap délután adták. Sokkal jobban tette volna az igazgató ha ily darabot nem délután hanem este mutatna be a közönségnek, hisz van elég darab mit a délutáni előadások részére fenntarthat. Az előadás határozott sikert aratott. A szereplők mind meg annyian kitettek magukért. Alig alig látunk esti előadást, mely oly összhangzatosan és kerekdeden folyt volna le mint ez. Pártos, Csókáné, Dobó, Szirmay Jozefin, Lomniczy, Németh, Szentmiklóssy, Lévay csakúgy vetekedtek egymással az előadás sikerében. A szép számmal megjelent közönség több izben fejezte ki osztatlan tetszését. Esti előadásul „A sárga csikó Csepreghy kitűnő népszínműve került szinre. Szigethy Lujza Erzsikét a szokott elevenségével ábrázolta. Dalait a közönség több izben megújrázta. Rajcsányi Laczi szerepében sikert mutatott fel. Szép bariton hangját kellőleg