Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-04-30 / 18. szám

dolatot mástól, hogy azt valósítsa meg. Igy vagyunk a fényűzéssel is. Ha lelkünk minden nagy gondolattól üres, ha az erkölcsi és nemzeti haladás nagy feladatai hidegen hagynak, a sivár lélek saját ürességét a hiu cziczomák esztelen utánzásával fogja elfedni. S ez szüli a könnyelműséget, ez szüli a fényűzés esztelenségeinek terjedését. Nem a fogékonyság hiányzik nálunk a jóra, hanem maga a jónak ismerete. Yagy azt hiszik önök, hogy ha a magasabb eszmék nem csak ajkainkön elröppenő frázisok volnának előttünk, hanem azoknak mélyébe behatolva emberi hivatásunk magaslatára emelkednénk rombolna-e az élvezetek szertelen vágya s a fényűzés mohó szeretete közöttünk? Ha mindenki látná azt, hogy nem mulatni, hanem nemes eszmékért munkálkodni, küzdeni születtünk; ha minden gondolkozó fő elismerné, hogy emberi hivatásunk elérésében a fény és dicsőség sokkal jobban akadályoz, mint a szegénység, és a szerénység, bizonyára megszűnnék a czifra nyomorúság átka, s a dőzsölő adósok tivornyái nem hoznának létre annyi könyt és fájdalmat. Igen is az a hiba, hogy a gondolkozás szabadságát hirdetjük s e cziin alatt a nem gondolkozás korlátlan uralmát mozdítjuk elő lépten-nyomon. Az a hiba, hogy beérjük üres formaságokkal, hiu jelszavakkal, melyeknek értelmét magunk sem tudjuk, a helyett, hogy emberi hivatásunkból kifolyó a józan ész által elénk adott kérdésekre feleletet adnánk : miért élünk, mennyit érünk s miben áll igazi haladásunk? . . . Gomblyukában kis virág csokorral, ezután önelégült mosolylyal kacsázott be a terembe és Bettire egy elragadó pillantást vetve kezet csókolt a mamájának. A szobákban fel és alá hullámzott a meghívottak serege, s mindenki jól mulatott csak szegény Betti pillantott aggodalmasan az ajtóra, de azon sehogy sem akart az Eisenflaster alakja megjelenni. Izgatottsága tetőpontjára hágott, már nem is hallotta mit beszélnek körülte, mikor a szoba leány egy levelet kézbesített neki. Lázasan törte fel és olvasá. Tisztelt kisasszony! Érett megfontolás után arra a meggyőződésre jutottam, hogy Duinmkopf úr nem mert volna önnek szerelmet vallani, ha ön nem ád neki agit erre. Már pedig azon nő, ki többekkel kacérkodik és az érzelmet ! csak színleli, az csupán arra tarthat számot, hogy vele többé szóba se álljunk. Isten önnel Eisenflaster Samu megcsalt szerelmes és üzletvezető. Betti görcsös zokogásba tört. Unokafivére, ki jelen volt felkapta a levelet, elolvasta és elrohant a kávéházba. Ott találta Eisenflastert Karosaival tártlizva. Számi — szólt Eisenflasterhoz — ne okoskodjál gyere le a Krauszékhoz, Isten ugy s-e még baj lesz. Számi oda sem nézve mondá neki — La mach géhn. — Bumm dié. Színészet Pápán. Dobó színtársulata már három hete, hogy városunkban időzik s igy elég alkalmunk volt a társulatot megösmerni s róla nézetünket kifejteni. A társulat mint már említettük igen jeles erőkből áll s az eddig tapasztalt hiányok nagyobbrészt a tagok együttműködés hiányában rejlett. Ma már a társulat kellemes helyzetben van, hogy a legprecízebb előadásokat képes a közönségnek bemutatni. Vannak még ugyan hiányai, de hisz nem kívánhatjuk, hogy a népszínház vagy a nemzeti színház konifensaival vetekedjen a társulat. Mint vidéki társulat megfelel hivatásának s evvel a társulattal egész nyugodt lelkiösmerettel vonulhat be bármely vidéki városba előadásokat tartani. E héten kellett volna K. Kopácsy Juliskának városunkban vendégszerepelni, de a társulat igazgatójának inalheurja ugy látszik határtalan. Pozsonyban vendégszerepelt s ott lábficamitás következtében bizonytalan időre le kellett mondania arról, hogy városuukba jöhessen. A igazgatótól vett értesülés folytán e jövő hét folyamán azonban képes lesz már újra fellépni s kilátásunk van reá, hogy három estén keresztül a népszínház kedves művésznőjét lesz alkalmunk színpadunkon láthatni és élvezetes játékában gyönyörködni. Más különben az igazgató pechje még arra is képes, hogy addig hófuvás lesz s a vonatok nem fognak közlekedni. A heti műsorról adjuk következőkben referadánkat. Angot a kofák leánya. Lecoque e régi operettje szombaton került gyér közönség előtt szinre. Az előadás eltekintve a zenehiányosságot élvezhető volt. Szigethy Lujza a címszerepet játszta. Elemében volt s dalait a legnagyobb precizitással énekelte. Pártos Etel Lange szerepében elég jó volt. Imponált szép toilettjével. Nagy Gyulának Ange Pitouja határozott jó volt. Kellemes lágy hangját teljes mértékben volt képes érvényro juttatni. Németh (Larivandíer) mint rendesen megfelelt hivatásának. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Langc termeiben elfelejtette csizmáit felcserélni félcipővel. Dobó jó Trenic volt. Az előadás minden tekintetben sikerültnek volt mondható. A peleskei nótárius. Vasárnap délutáni előadás gyanánt adatott elő telt ház előtt. Németh a címszerepet bravourral játszta, Csókáné, Lomniczy, Iiajcsányi, Lévay és Szentmiklóssy osztozkodtak a sok tapsban és kihívásokban. Illés mester. Színpadunkon vasárnap került szinre. Ezen népszínmű előadástól sokat várt a közönség, de kevés élvezetet nyújtott. A darab egymaga nem sokat ér, az előadás pedig vontatott volt s evvel el van mondva minden az estről.. A ezimszerepet Lomniczy személyesítette, de bár mennyire igyekezett nem birt hatást elérni. Szirmay Jozefin Juliska szerepét elég ügyesen játszta. Szigethy Lujza (Mici) bármennyire iparkodott az előadás sikerét kedves játékával biztosítani ez egyszer nem volt reá képes. A dolovai nábob leánya. Herceg Ferencz senzációs 5 felvonásos színműve hétfőn került szép számú közönség előtt másod izben szinre. Az előadás határozott sikert aratott. A szereplők között csak Szirmay Jozefin volt uj előttünk, ki Vilma szerepét az eltávozott Breznay Anna helyett játszta. Nem vonunk le Szirmay ügyes és sikeres játékából semmit sem, ha nem is helyezzük egy kategóriába Breznay Annával. A többi szereplők az est sikerét minden tekintetben előmozdították. Nap és hold. Egy minden tekintetben sikernlt operette előadás, mely kedden majdnem üres ház előtt került szinre. Közönségünk már jó eleve tartózkodik az operette előadások látogatásától, pedig nem igen helyesen cselekszik. Az eddig előadott operette előadások sikertelensége a társulat összjátékának hiányában rejlett s lassanként arra a tapasztalatra jutunk, hogy az ensenble kezd lassanként a társulatnál helyre állni s az operette előadások is élvezhetőkké lesznek. Eklatáns példa volt erre a mai operette előadás. A zongorához lassanként hozzászokunk, a szereplők ének parthijaikat betanulják s az operette előadás sikeres megoldást nyer. Szigethy Lujza Manola szerepében brillírozott. Pártos Etel Beatrixet kifogástalanul énekelte. Dobó mesteries Kalabázás herceg volt. Nagy Gyula és Németh megfeleltek szerepeiknek. Az előadás az eddig előadott operette előadások között a legsikerültebbnek mondható. Stern Izsák. Szerdán került szinre. Dobó Sándor jutalomjátékául választotta magának e darabot. A közönség Dobó iránti személyes rokonszenvének az által adott kifejezést, hogy színig megtöltötte a színházat. A közönség Dobót ugy megjelenésénél mint nyilt jelenetekben több izben tapssal és kihívásokkal jutalmazta. Dobó melett még Pártos Etel és Németh érdemel említést, kik méltólag oldották meg szerepeiket. A kisebb szerepekben Hidassy, Lévay, Szentmiklóssy, Lomniczy, Csókáné és Ilajcsányiné ügyeskedtek. Az előadás egy érdekes epizóddal fejeződött be. Az előadás iránt oly nagy volt az érdeklődés — másnak nem tudjuk beszámítani — hogy a függöny véglegördülése bekövetkezett, de a közönség csak nem mozdult. Mire várt ? azt nem tudjuk, hacsak nem arra, hogy Vaszary főhadnagy jó tanácsát elfogadja: menjünk haza, mert máskép sötétben maradunk. Mit volt más mit tenni, mint a főhadnagy úr tanácsát elfogadni. Lemondás. Karcag Vilmos színmüve, mely nemrég a nemzeti színházban óriási feltűnést keltett, nálunk csütörtökön került telt ház előtt szinre. Ezen előadással bebizonyította a társulat életképességét. Alig hisszük, hogy volna a vidéken társulat, mely képes volna e színmüvet ily precise előadni, mint ezt társulatunknál tapasztaltuk. Szerepek gondos tanulmányozása és átérzése, nemkülömben egyöntetű és szabatos játék és diszes kiállítás jellemezték ez estét. Az est sikerében az oroszlánrész Pártos Etelt illeti meg. Korolán gróf nejét művészi alkotásban mutatta be. A társulat igazgatója büszke lehet reá. A közönség elismerésének ugy nyilt jelenetekben mint felvonások végén zajos tapsban és kihívásokban adott kifejezést művészi játékáért. Csókáné a nagymamát az ő szokott modorában személyesítette. A második felvonásban Teklávali szerep cserélését a közönség frenetikus tapssal jutalmazta. Kovács Kornél Tekla szerepében megmutatta, hogy van benne tehetség. Ha igy halad, célját el fogja érni. A A közönség vele szemben sem fukarkodott taps és kihívásokban. Németh Korolán grófot élethűen mutatta be. Nehéz szerepét, a közönség fokozatos érdeklődése mellett érzéssel és művészi routinnal játszta. A harmadik felvonás végjelenetében a phisikai erő cserben hagyta, de ez csak annak tulaj donitható, hogy a hang kitörésben fokozatosan kellett volna haladni. A hatást ugyan nem csökkentette, de megjegyzésre szorul. Lomnicy Gézája kifogástalan volt. A lemondási jelenetben Pártossal határozott sikert értek el. Lévay a báró szerepét nagyon helyes alakításban mutatta be. Hidassy a titkárban jó és hálás szerephez jutott. Szentmiklósy (Tuba) és Csanádi Mari (Sarolta) társalgási szerepeikben otthon érezték magukat. Dobó, Rajcsányiné és Rajcsányi kisebb szerepeikben az est sikerét előmozdították. A közönség az előadást fokozódott érdeklődés mellett hallgatta végig s tüntetőleg adott kifejezést elösmerésének. Az előadás oly rokonszenvvel fogadtatott közönségünk által, hogy bátran ajánlhatjuk az igazgatónak az előadás ismétlését.